Ebből is az olcsó kínait eszi a magyar: tömegek imádják, itthon is megterem

Steiner Petra   
  Megosztom
Ebből is az olcsó kínait eszi a magyar: tömegek imádják, itthon is megterem

Aki már látott echte amerikai filmet, a reggelinél forgatott jeleneteknél szinte mindig előkerül valamilyen formában a földimogyoró. Az amerikaimogyoróként is elhíresült finomság nem véletlenül ikonikus alapanyaga a jenki reggeliknek, mivel az USA a világon harmadik legtöbbet termeszti belőle Kína és India után. Hazánkban leginkább nyers vagy pörkölt formában fogyasztjuk, de a mogyoróvaj-imádók tábora is évről évre egyre számottevőbb. A HelloVidék utánajárt, mekkora lehetőség rejlik a növény hazai termesztésében.

Már az 1930-as években is foglalkoztatta az akkori gazdálkodókat az eredetileg Dél-Amerikában termő növény, amit akkoriban a Békés megyei Medgyesházán, Medgyesbodzán és Mezőhegyesen próbáltak meghonosítani több-kevesebb sikerrel, noha az ötlet nem volt alaptalan. Egy 1957-es tanulmányában Dr. Moholi (Karakasevich) Károly geográfus azt állította, hogy Magyarország természeti és éghajlati adottságait figyelembe véve jó eséllyel termeszthető a földimogyoró Békés, Csongrád megye egészén, valamint Bács-Kiskun déli területein, az elmélet gyakorlattal való alátámasztása azonban sok-sok évet váratott magára.

A Debreceni Egyetem agrárkarán végzett kísérletek és elemzések 2017-ben igazolták a korábbi feltevéseket a termesztés eredményességére vonatkozóan, sőt az egy hektárra vetített terméshozam (3,3-3,6 tonna) a világ vezető földimogyoró-termesztő országainak élbolyába pozícionálta a magyar termőképességet. Az USA-ban 3,8-3,9, Kínában pedig 3,4-3,5 tonna volt az egy hektáron termő földimogyoró mennyisége, ezt követi a 3-3,1 átlagú India és a 2,5-2,6 tonnányi terméshozamú Brazília. Így éghajlat ide vagy oda, a kapott számok szerint a hazai földimogyoró-termesztésnek rendkívül jók a kilátásai.

Itthoni kártevője egyelőre aligha akad, aminek a vegyszerellenesek biztosan örülhetnek, a termesztése pedig mondhatni igénytelen, csak megfelelő mennyiségű napsütéses órára és csapadékra van szükség a normál növekedéshez és a biztos terméshozamhoz. Éppen utóbbiak miatt kedvez neki a dél-alföldi régió, ahol a megfelelő mennyiségű napfény évek óta garantált, a változóban lévő időjárást pedig a honos fajtákkal szemben viszonylag jól tűri a dél-amerikai növény. Bár létezik egy sokak által ismert állítás, miszerint minden nemzetnek ajánlott azt a növényt fogyasztania, ami őshonos az általa lakott vidéken, azonban nem lehet szó nélkül elmenni a földimogyoró beltartalmi értékei mellett.

A sok pozitívum mellett azonban nem sok termelő akad, aki ezzel a növénnyel foglalkozik hazánkban saját értékesítés céljából. A Debreceni Egyetem kutatásán felbuzdulva Zákányszéken Dobó Jenő és Kővári Róbert 2018-ban vágtak bele kísérleti jelleggel a földimogyoró-bizniszbe, ami annyira jól sikerült, hogy azóta évről évre nagyobb földterületen termesztik a növényt. Az őstermelő-villamossággal foglalkozó vállalkozó páros nem kívánt nyilatkozni a HelloVidéknek, azonban egy jászszentlászlói termelő szívesen beszélt tapasztalatairól, aki éppen az említett személyek sikerén felbuzdulva tett próbát az amerikai mogyoró termesztésével.

A Bács-Kiskun megyében gazdálkodó Faragó Zoltán családja világéletében kertészkedéssel foglalkozott, így az iskola elvégzését követően számára sem volt kérdés, hogy ezt a mesterséget fogja űzni, immáron 24 éve. Összesen fél hektáron termeszti a különböző zöldségeket, elsősorban a paprikát, paradicsomot, karalábét és salátát, a földimogyorót háromezer négyzetméteren pedig csak kísérleti jelleggel kezdte el ültetni.

Kötöttebb jellegű és építkezési homokon próbáltam termeszteni a tavalyi évben, utóbbin sokat kellett locsolni, mert a mogyoró vízigényes növény, a termesztése sokban hasonlít a burgonyáéra. Nagyon igénytelen, nem kell sokat tápoldatozni, én műtrágyát sem használtam, permetezni pedig nem kell, ennyiből nagyon hálás növény. Igaz, az már probléma, hogy egy évvel korábban akartuk elvetni, csak a szárazság miatt ez elmaradt. Egy zákányszéki úriembertől vettem az ötletet, mert szimpatikus volt, hogy nem kell vegyszerezni, szereti a meleget, nálunk pedig igen sok a napfényes óra. Gondoltam, majd csak el bírom adni a mogyorót, de nem így lett

– kezdte sorolni a növénnyel kapcsolatos tapasztalatait a jászszentlászlói termelő.

A Bács-Kiskun megyei gazdálkodó első éves élményei elég vegyesek, mert bár a földimogyoró termesztése nem kíván nagy befektetést, az eddigi tapasztalatok szerint a nagy hazai mogyorótermesztő és –feldolgozóüzemek mellett gondot jelenthez az értékesítés. A budapesti, debreceni, dorozsmai és békéscsabai nagybani piacok árait böngészve 800 forintos átlagárral szembesülünk függetlenül attól, hogy az áru import vagy hazai, de Faragó Zoltán szerint hiába viszik jobban a pörkölt mogyorót, a termesztés mellett már túl sokba fáj a kistermelőknek a feldolgozás. Ehhez társul még, hogy a várható terméshozamhoz képest a jászszentlászlói gazdálkodónak csak feleannyi földimogyorója lett, ami az áruházakban értékesített kínai mogyoróhoz képest fele akkorára nőtt meg.

Jelenleg is olyan száraz a föld, hogy nem lehet tudni, mi lesz a jövőben. A gabona sem tud elszakadni a földtől. Nekem igazából nem az aszállyal van a problémám, mert a növényt lehet öntözni. Nekem az értékesítés nem jött össze, ez a legnagyobb fájdalmam. A vásárlóim 2-3, legfeljebb 5 kilót visznek egyszerre kiskertekbe, ezért én is már csak egy jelképes áron árulom vetőmagnak, hogy elfogyjon

– avatott be a lesújtó értékesítési nehézségekbe Faragó Zoltán.

Noha a termesztése valóban sokban hasonlatos a burgonyáéhoz, az aratáshoz kifejezetten erre alkalmas gépet kell a gazdáknak beszereznie, akinek viszont nincs erre fordítható tőkéje, rögvest a kézi munkaerő problémájával szembesül. A jászszentlászlói termelőnek nem okozott gondot családilag és a már amúgy is foglalkoztatott emberei segítségével két nap alatt betakarítani a termést, de ezen felül is érezteti hatását, hogy mennyire híján vannak a mezőgazdaságból élők a biztos munkaerőnek.

Ipari országot csinálnak belőlünk. Mindenki elment gyárakba dolgozni, mert ott mások a körülmények, egyszerűbb és könnyebb a munka, ez biztos, hogy sokat számít. Nálunk, a kertészetben a munka az éghajlat miatt nem egész évben zajlik, annyira pedig nem megy jól a gazdálkodás, hogy a munkásoknak 1500-2000 forintos órabért adjunk

– tette hozzá Faragó Zoltán helyzetük árnyalásához. Éppen utóbbi megjegyzése miatt nem meglepő, hogy a jászszentlászlói termelő a gazdálkodás mellett egy 9 órás főállást is elvállalt, ami mellett egyelőre nem tudni, hogy fér majd meg a kertészkedés, és lesz-e helye a jövőben a bizonytalan időjárási tényezők és az állandó munkaerő-probléma mellett helye a földimogyoró-termesztésnek a palettán.

Elhamarkodott lenne tehát kijelenteni, hogy a burgonya szempontjából egyre mostohább időjárási körülményekre a dél-amerikai földmogyoró lehet a megoldás. Lehetnek azonban elszánt és újító szellemű gazdák, akik felbuzdulva mások sikerein, az első évek tanulóéveit követően képesek lesznek egyedül is megvetni lábukat a hazai földimogyoró piacán, hogy a kínai import helyett még több hazai termék kerülhessen a magyarok asztalára.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Friss gazdasági, pénzügyi hírek, időrendben a Pénzcentrumon!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

agrárium

földimogyoró

mogyoró

kertészet