Klímavészhelyzet: új frontvonal nyílhat a magyar erdőkben, itt a mesterterv

HelloVidék: Mit jelent az agrárerdészet?

Dr. Borovics Attila: Az agrárerdészet (agroforestry) fogalma általánosságban a fás kultúráknak a mezőgazdasági növénytermesztéssel és/vagy állattartással való harmonikus, együttes fenntartását, illetve a velük való együttes gazdálkodást jelenti. Közös elnevezése egy olyan földhasználati rendszernek, amelyben a folyamatosan fenntartandó fás kultúrákat tudatosan integrálják a mezőgazdasági növénytermesztés vagy állattartás tevékenységébe ugyanazon földterületen. A fogalmi meghatározás tehát lényegesen bővebb annál, mintsem egy meghatározott kultúra (pl. energetikai faültetvények létesítése mezőgazdasági földterületen) művelésére szűkítsük le ezt a komplex gazdálkodási formát.

Jellemzői leginkább:

• a sajátos növényi (fás és szántóföldi) kultúra-szerkezet sok esetben állattartással kiegészítve,
• a fenntarthatóság,
• egységnyi területen megnövekedett termőképesség és ebből következő jövedelmezőség,
• kulturális, szociális alkalmazhatóság.

HelloVidék: Mekkora területeken van jelen Magyarországon?

Dr. Borovics Attila: Az agrárerdészeti gazdálkodási gyakorlat hazánkban is komoly hagyományokkal rendelkezik, elterjedtségéről viszonylag kevés információ áll rendelkezésre. Magyarországon az utóbbi évtizedekben csupán a mezővédő erdősávok (~16 000 ha) és a fás legelők hozzávetőleges felmérése történt meg (~ 8000 ha). Az AGFOWARD projekt keretében feldolgozott szakirodalom 22 800 ha területről ad számot. Az ugyanezen projektben végzett, LUCAS adatbázison alapuló felmérések szerint jelenleg Magyarországon 38 100 hektárra tehető az agrárerdészeti rendszerekkel fedett összterület, mely az ország területének 0,4%-a, a mezőgazdasági művelés alá eső területek 0,8 %-a. A hazai agrárerdészeti területek közel 95%- a állattartással kombinált rendszer, többségében fás legelő. A fennmaradó közel 2 000 ha területet elsősorban minőségi faanyag előállítását szolgáló köztestermesztéses rendszerek teszik ki (den Herder et al. 2016).

HelloVidék: Miért fontos? Mit jelenthet ez a gazdaság számára?

Dr. Borovics Attila: Az agrárerdészet egy fenntartható földhasználati forma, komplex ökológiai rendszer, melyben a fás kultúrák (cserjék, fák) és a különböző mezőgazdasági ágazatok kombinációja valósul meg adott területegységen, egy időben. Hosszú távú befektetés, melyben kiváló minőségű alapanyag előállítása valósítható meg rendkívül változatos módon, a gazdálkodó céljától, a környezeti, és az ökonómiai adottságoktól függően. A fák jelenléte által bővül a termesztési rendszer ökoszisztéma szolgáltatásainak sora, melyek közül kiemelkedő a víz – és talajvédelem, a szénmegkötő képesség. Az agrár-erdészeti rendszerek jelentősége abban áll, hogy egy adott területen a különböző gazdálkodási formák egyidejű alkalmazása valósítható meg, amely jövedelemtermelés szempontjából előnyösebb gazdálkodást tesz lehetővé, mint amit az egyes gazdálkodási formák külön-külön eredményezni tudnak. Társadalmi-gazdasági hatásuk jelentősége a vidéki lakosság megtartásában és új munkahelyek létrehozásában nyilvánul meg.

HelloVidék: Hogyan és kik hozhatnak létre ilyen típusú gazdaságokat? Saját tulajdonban lévő erdőben bárki belefoghat ilyesfajta gazdálkodásban?

Dr. Borovics Attila: Magánjogi földhasználók, magánerdő-birtokosok, önkormányzatok. Erdőterületen is lehet agrárerdészeti tevékenységet folytatni, azonban mindenkor figyelembe kell venni az Erdővédelmi Törvény vonatkozó előírásait és azokat szigorúan be kell tartani.

HelloVidék: Ha nem rendelkezünk erdővel, de fásítanánk egy területet azért, hogy ilyen módon gazdálkodjunk, az mennyi kiadást jelent? Mennyiből jön ki egy átlagos méretű terület fásítása, majd bevetése, a gazdaság elindítása?

Dr. Borovics Attila: A mellékelt költségkalkuláció egy köztestermesztési rendszer létesítésének költségeit szemlélteti

HelloVidék: Mit lehet ilyen környezetben termeszteni?

Dr. Borovics Attila: Napjaink szakirodalmi leírásaiban általában a következő agrárerdészeti rendszer osztályozást találjuk:

• mezőgazdasági erdőművelés (agrosilviculture),
• legelő-erdő rendszer (silvo-pastoral),
• mezőgazdasági legelő-erdő (agro-silvo-pastoral),
• többcélú erdészeti rendszer (multipurpose forest tree production),
• kertészeti erdőművelés (forest garden).

A rendszer osztályai között nem mindig húzható éles határvonal, hiszen a magán földtulajdonosok szakmai és gazdasági érdekei saját földterületük nyereséges művelése érdekében sokféle kombinációjú és összetevőjű termesztési technológiát eredményezhetnek.

HelloVidék: Mekkora jövedelem származhat egy ilyen gazdaságból? Miből származhat bevétel? Jobb hozamra lehet számítani esetleg?

Dr. Borovics Attila: Elsősorban francia kutatási eredmények alapján az agrárerdészeti rendszerek jövedelmezőségét legjobban az ún. föld-egyenérték aránnyal (LER-Land Equivalent Ratio) lehet jellemezni. Ez alapján, egy hektáron végzett agrárerdészeti gazdálkodással ugyanannyi jövedelmet és termést lehet realizálni, mint 0,8 hektár erdőterületen és 0,6 hektár mezőgazdasági területen, együttesen. Tehát 1 hektáron lehet annyit termelni és bevételt elérni, mint 1,4 hektáron, megosztott gazdálkodással.

HelloVidék: Befolyásolja a termés minőségét, ha így termesztjük őket?

Dr. Borovics Attila: Kutatások igazolják, hogy minél összetettebb egy növényi vegetáció, tehát minél többféle növényt termesztünk együtt egyidejűleg, egyazon területen, akkor a kártevők és kórokozók kártétele is csekélyebb mérvű. Egy monokultúrában sokkal nagyobb az esélye különböző növény egészségügyi kalamitások előfordulásának. Ebből kifolyólag egy agrárerdészeti gazdálkodás során minimális vagy akár teljesen elhagyható lehet a különböző kemikáliák használata, amely nyilvánvalóan jobb minőségű, egészségesebb termés előállítását teszi lehetővé.

HelloVidék: Mennyire kockázatos ez a fajta gazdálkodás?

Dr. Borovics Attila: A mezőgazdasági termesztés sikeressége nagyban függ az időjárás alakulásától. A nagymérvű, tartós aszályok nyilván jelentősen csökkenthetik a termés mennyiségét. Ezt némileg ellensúlyozhatja az öntözési lehetőség megléte. Az agrárerdészeti gazdálkodás diverzifikálja a gazdaságot, a kockázatokat csökkenti, szétteríti. Az egyes növények termesztéstechnológiája előnyös lehet más növények számára. Erre példa lehet a köztestermesztés. A facsemeték növekedésére a köztesnövények trágyázása előnyös lehet, míg a növekedő csemeték védelmet biztosítanak a jégverés, napégés ellen.

HelloVidék: Össze lehet kapcsolni a növénytermesztést és az állattartást az agrárerdészettel?

Dr. Borovics Attila: Természetesen, jó példa erre a fás legelők esete. Egy másik példa lehet pl. baromfitartás gyümölcsültetvényben.

HelloVidék: Hogyan alakítja az agrárerdészet sikerességét a magyarországi klíma? Látnak negatív változásokat az időjárás miatt? A sokszor pusztító viharok, heves szél okoztak károkat? Ha igen, milyen formában? Miként lehet ezeket kivédeni egy erdős területen?

Dr. Borovics Attila: A növények együttes termesztése hasznos lehet az abiotikus károsításokkal szemben is. Egy jégverés esetén a fák koronája védelmet biztosíthat a lágyszárú növények számára. A koronák árnyékhatása a nap perzselő hatása ellen is védelmet nyújt. Ez jelenleg is igen nagy probléma a bogyós gyümölcsűek termesztése során. A védelmet mesterséges árnyékoló berendezésekkel lehet elérni, azonban ezek építése igen költséges és a viharokkal szemben is érzékenyek (rongálódás veszélye igen nagy). Megoldás lehet a sorok közé ültetett fák koronájának védelme. Jelenleg is folynak ilyen jellegű kísérletek, kutatások.

HelloVidék: A különböző rovarkárok mekkora veszélyt jelentenek a jelenlegi agrárerdészetekre? Hogyan lehet ellenük védekezni?

Dr. Borovics Attila: Egy agrárerdészeti rendszer biodiverzitása is magasabb, mint egy monokultúrás gazdálkodás esetében. Ebből kifolyólag a rovarkártevők természetes ellenségei – a madarak – is nagyobb számban fordulnak elő, csökkentve ezzel a kártevők okozta negatív hatásokat. Az összetettebb növényi vegetáció pedig természetes, ökológiai zöldfolyosót biztosíthat az állatok számára. Tehát az ilyen rendszereknek a természetvédelmi jelentősége sem csekély.

HelloVidék: Milyen támogatásokat vehetünk igénybe ebben az ágazatban?

Dr. Borovics Attila: A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 közötti időszakának keretében az agrárerdészeti rendszerek létrehozása (VP 5-8.2.1-16) jogcím alapján lehetett pályázatot benyújtani a 2017. január 16. és 2019. január 16. közötti időszakban. A támogatási ciklus során mintegy 1300 Mrd. Ft támogatás volt lehívható. A 2014-2020 közötti ciklusban a Közös Agrár Politikára (KAP) az EU költségvetésének 38 %-át fordították, melyből Magyarországnak az előzetes tervek szerint több mint 13 Mrd. euró lehívására volt lehetősége. A KAP II. pillérén belül vidékfejlesztési támogatásokra több mint 4 Mrd. euró volt lehívható, ezen belül az „Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása” (8.2.1) alintézkedésre 7,3 millió eurót különítettek el (kb. 2,4 Mrd. Ft). A korábbi gyakorlattól eltérően – amikor csak fás legelők létesítésére lehetett támogatást igényelni – az „Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása” (8.2.1) támogatás esetében már pályázni lehetett szántóföldi kultúrával kombinált agrár-erdészeti rendszer létrehozására (köztestermesztés), gyepgazdálkodással kombinált fás legelő vagy fás kaszáló létrehozására és mezővédő fásítás létesítésére fasor vagy facsoport telepítésével. A támogatás terület alapú, vissza nem térítendő támogatás volt, hektáronkénti egységköltség-kalkuláció alapján. A támogatási lehetőség kedvezményezettjei magánjogi mezőgazdasági földhasználók, valamint települési önkormányzatok és társulásaik voltak. Olyan földterületekre lehetett támogatást igényelni, ahol az állami tulajdon aránya nem haladja meg az 50%-ot. Az előző támogatási ciklusban egy további pályázati lehetőséget kínált az ún. Agrár-Innovációs Operatív Csoportok létrehozása. A felhívás pontos címe az alábbi: Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása. A projektek tagjai mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók, erdőgazdálkodók, valamint kutatóhelyek, tanácsadók, szaktanácsadók lehettek. A pályázati felhívás tekintetében egy kutatóhely több projektben is részt vehetett. A csoportban legalább öt, gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy vehetett részt, amelyek gazdaságilag és jogilag függetlenek egymástól. A pályázat időtartama legfeljebb 4 év, erdőgazdálkodási projektek esetében 5 év. Nagy valószínűséggel a következő támogatási ciklusban is lehet támogatást igényelni agrárerdészeti rendszerek létesítésére.

Címlapkép: Getty Images