Forradalom a növénytermesztésben: így tenné környezetbaráttá a mezőgazdaságot egy debreceni lány

Babrik Alexandra   
  Megosztom
Forradalom a növénytermesztésben: így tenné környezetbaráttá a mezőgazdaságot egy debreceni lány

A hazai fejlesztésű Green Drops Hidropónia forradalmasítja a növénytermesztést. Az innovatív berendezés egyik legnagyobb előnye, hogy használatával föld nélkül nevelhetünk friss, növényvédőszer-mentes, tápanyagban gazdag salátákat, fűszernövényeket, egyes zöldségeket és gyümölcsöket. Az önműködő rendszer új korszakot teremt a növénytermesztésben, zseniális megoldás azoknak, akik környezetbarát módon, kevés munkával és kis helyen szeretnének bőséges termést elérni. Most a technológia hazai népszerűsítőjével, Rácz Grétával beszélgettünk vállalkozásáról és terveiről.

HelloVidék: Kitől örökölted a növények szeretetét?

Rácz Gréta: A nagyszüleimnek is van kertje és kisebb koromban sokszor vittek engem is ki a kertbe, ahol a különféle munkálatokban segítettem. Szóval szerintem ez amolyan családi vonás lehet.

HelloVidék: Mikor jutott először eszedbe, hogy a hobbiként űzött városi kertészkedést egy szinttel magasabban szeretnéd végezni?

Rácz Gréta: 4 évvel ezelőtt csatlakoztunk a Debreceni Egyetemen a DEViK Innovációs Klubhoz, ahol először találkoztunk a startup vállalkozások világával. Annyira megtetszett nekünk, hogy jelentkeztünk a klub Startup/standup nevű ötlet versenyére, amin 3. helyezést értünk el. Ez egy olyan kezdő lökés volt számunkra, hogy elgondolkoztunk azon, hogy tudnánk a hobbinkból valami olyat alkotni, ami más emberek életét is megváltoztathatja. Így jelentkeztünk mentor programokba és rengeteget ötleteltünk a vállalkozás felépítéséről.

HelloVidék: Hol találkoztál először a hidropóniás növénytermesztéssel?

Rácz Gréta: 2011-ben találkoztunk először az aquapóniás növénytermesztéssel. Egyik este néztük a családdal a TV-t és az aquapóniáról volt egy interjú. Ez inspirált minket arra, hogy kezdjünk el hobbiként foglalkozni ezzel, ahogy egyre több cikket és leírást olvastunk az interneten megismerkedtünk más vízkultúrás növénytermesztési technológiákat is. Többek között a hidropóniát is.

HelloVidék: Hogyan és mikor kezdted el ezt a fajta növénytermesztést? Ki segített benne?

Rácz Gréta: 2011-ben először édesapám kezdett el a családi házunk kertjében építeni egy aquapóniás rendszert, ekkor én még inkább figyeltem, hogy működik a rendszer. Aztán 2014-ben lehetett jelentkezni a Magyar Innovációs Szövetség, Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató versenyére. Ennek kapcsán felmerült bennünk, hogy csináljunk a versenyre egy mini növénytermelő berendezést és vizsgáljuk ennek a hatékonyságát, így beadtam a jelentkezési lapot és egy rövid, összefoglaló leírást az ötletről. Szerencsére a zsűrinek tetszett a pályázati anyag és így kezdtem el egyre mélyebben foglalkozni ezzel a növénytermesztési technológiával. Édesapukám rengeteget segített és támogatott, illetve még most is szerves része ennek, mivel közösen alapítottuk a vállalkozásunkat. Emellett a középiskolás biológia tanárom és informatika tanárom, illetve Vizi Tibor, aki a vezérlés és programozás alapjainak az elsajátításában segített sokat.

HelloVidék: Mikortól érdekelt már a termesztés gazdasági, pénzügyi oldala? Hogyan jött létre a vállalkozás?

Rácz Gréta: 2016-2017-től már egyre jobban körvonalazódott a fejünkben egy vállalkozás beindítása, ennek természetesen az volt az alapja, hogy megvizsgáltuk azt milyen kereslet van ilyen berendezésekre vagy az ebben termelt növényekre. Mivel nem volt elég saját tőkénk egy vállalkozás elindításához más megoldásokat kezdtünk el keresni. Így kerültünk kapcsolatba a Startup Campus Inkubator Zrt.-vel. Az ő mentor programjukban segítettek elkészíteni pénzügyi és üzleti tervet, amit aztán bemutathattunk befektetőnek. Ez egy kicsit hosszabb folyamat volt, de 2019 júliusában a Startup Campus és a Hiventures befektetésével megalapítottuk a Green Drops Farm Kft.-t.

HelloVidék: Milyen nehézségekkel kellett szembenézned? Mi jelenti jelenleg a legnehezebb feladatot? Ki foglalkozik a vállalkozás fejlesztésével, a marketinggel, pénzügyekkel?

Szinte mindennap van valamilyen feladat vagy akadály, amit rugalmasan és gyorsan kell tudni kezelni, számomra a legnagyobb feladat az volt, hogy ezekhez a döntésekhez felnőjek és ezt még most is tanulom. Ebben nagy segítség apukám, mivel neki már volt korábban saját vállalkozása és így a tapasztalatait megtudja osztani velem. A legnehezebb feladat pedig talán az, hogy egy új, sok ember számára ismeretlen terméket vezessünk be a piacra. A legnagyobb hátrányunk az, hogy ismeretlenek vagyunk. Fel kell építenünk a bizalmat a vásárlóinkban és egy olyan jól működő rendszert, ami akkor is működik, ha valamilyen hiba becsúszik.

HelloVidék: Az elmúlt évekre visszatekintve, hogyan alakult a vásárlói kör? Ki azok, akik a leginkább nyitottak a hidropóniás növénytermesztés felé?

Rácz Gréta: Még nincs egy éve, hogy elkezdtük a termékeink értékesítését, így statisztikákat nem tudok mondani, viszont az már most látjuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés. Főleg a korona vírus kapcsán az emberek jobban odafigyelnek az egészségükre és így az egészséges táplálkozásra, illetve nagyon trendi lett az otthoni kiskert és annak gondozása. Egy részről a magánszemélyek potenciális célcsoport, másrészről azok a mezőgazdasági vállalkozások, akik ipari méretben termelnek zöldségeket eladásra.

HelloVidék: Hogy működik az általatok fejlesztett Green Drops rendszer?

Rácz Gréta: A berendezésünk vertikális kialakítású, alul található egy 90 L-es speciális víztartály és erre lehet ráépíteni a szinteket. Ennek az a nagy előnye, hogy igények szerint lehet változtatni a berendezés méretét és ez által azt, hogy mennyi zöldséget tudunk megtermelni. Akár 35 szintig is fel lehet építeni a tornyot és így 1 négyzetméteren lehet 350 db növényt termelni. Véleményem szerint ez a mai világban rettentően nagy előny szemben a hagyományos sík felszínen való termeléssel. Maga a működés pedig nagyon egyszerű. A tartályban lévő vízhez kell hozzá adagolni a növények fejlettségi szintjének megfelelő mennyiségű tápoldatot. Ezt a tápoldatos vizet a tartályban lévő szivattyú a torony legfelső szintjére pumpálja fel és onnan a berendezés belső kialakításának köszönhetően a növények gyökerére folyik rá a tápanyagban és oxigénben dús víz. Ennek köszönhetően a növények hatékonyabban tudják felvenni a számukra szükséges tápanyagokat. Miután a növények gyökerén keresztül folyt a víz az visszakerül az alsó tartályba. Ennek a körforgásnak köszönhetően lehet 90%-kal kevesebb víz használatával, akár 30%-kal hatékonyabban és 3x gyorsabban növényeket termelni, mint a hagyományos mezőgazdasági termelés esetében.

A különleges hidroponikus rendszer.
A különleges hidroponikus rendszer.

HelloVidék: Amerikában évekkel ezelőtt felismerték a hidropónia előnyeit, hazánkban még csak most kezd elterjedni. Viszont attól mert új módszer, egyre nagyobb szerepe van az agrárszektorban. Mi a tapasztalatod ezzel kapcsolatban?

Rácz Gréta: Az időjárás és a termelési körülmények romlásával a gazdák is egyre nyitottabbak az új technológiák felé, van, ahol már sikeresen alkalmazzák a hidroponikus növénytermesztést. Ennek ellenére azért még sokan vannak, akik fenntartásokkal kezelik azt, hogy föld nélkül is lehet növényeket termelni. Illetve a technológiának vannak korlátai, például kukoricát, búzát, krumplit nem lehet vele termelni, viszont Magyarországon ezek azok a növények, amikből rengeteget termelnek. Szerintem elsősorban a vásárlóknak kellene változniuk ahhoz, hogy robbanás szerűen elterjedjen Magyarországon ez a technológia. Ha változatosabban étkeznénk és köretként a krumplin, tésztán és rizsen kívül mást is kipróbálnánk, akkor a gazdák is nagyobb mennyiségben termelnének salátaféléket, más leveles zöldségeket vagy külföldön jól ismert, itt viszont egzotikusnak számító növényeket.

HelloVidék: Ehhez szorosan kapcsolódik a klímaváltozás kérdése is, amiben az agrárium is érintett. Mit gondolsz, a klímakatasztrófa megelőzésében, hogyan és milyen módon léphetne fel az agrárszektor?

Rácz Gréta: Egyre többen ismerik fel azt, hogy a klímaváltozás ellen tenni kell valamit. Valóban az egyik ilyen sarkalatos pont az élelmiszerellátás biztosítása fenntartható módon. A mezőgazdaság az édesvízkészlet több mint felét használja el a növények öntözésére, mivel ezek a vizek keveredhetnek a műtrágyákkal, permetező szerekkel és utána visszafolynak a nagyobb folyókba, tavakba stb. így a környezetre is nagy hatással vannak és ez csak az egyik probléma a sok közül. Viszont azt is látom, hogy sok gazdaság elkezdett nyitni a bio termesztés irányába, illetve keresik az alternatív megoldásokat. A technológia fejlődésével egyre több olyan fejlesztés van, ami arra fókuszál, hogy kevesebb vízzel hatékonyabban lehessen termelni, vagy precízebben permetezzenek a gazdák. Sok ilyen újítás még gyerekcipőben jár és akár több év is lehet amíg látjuk az eredményét. Szerintem, mindenkinek lokálisan, a saját területén kell fejlődnie és felmérnie azt, hogy ő mivel tudna tenni azért, hogy fentartható módon termeljen.

HelloVidék: Ahogy említettük, nem csak a hobbikertészek döntenek a hidropónia mellett, hanem ipari méretekben is bevett gyakorlat az alkalmazása. Hogyan működik ilyen nagy méretekben a termesztés? Van rá hazai példa?

Rácz Gréta: A berendezésünk megalkotásánál egyik fő szempont volt az, hogy a hobbikertészek és a nagyban gondolkodó vállalkozók igényeit is kitudjuk elégíteni. Ezért akár több tornyot összeépítve csak a terület méretei szabják meg azt, hogy mekkora méretekben lehet termelni. Ahogy már korábban említettem akár 35 szintes berendezést is fel lehet állítani és ha van hely akkor több ilyen tornyot összelehet kötni. Ilyen ipari növénytermelő üzem van például Amerikában (https://aerofarms.com/farms/). Magyarországon jó példa a veresegyházi paradicsom, amit a Veresi Paradicsom Kft. termel. Szintén föld nélkül, nagy üvegházakban termelnek, finom és édes paradicsomot.

HelloVidék: Hogyan tudjuk alkalmazni ezt a rendszert a hétköznapjainkban? Mekkora terület szükséges a növénytermesztéshez?

Rácz Gréta: A berendezésnek 1 négyzetméterre van szüksége, mivel forgatható a felső növénytermelő rész, így akár egy sarokba is be lehet állítani. Ha LED-es világítást is szeretnénk beépíteni akkor 2-2,5 négyzetméter kell ahhoz, hogy a lámpával felszerelt berendezés elférjen. Az első feladatunk a magokból palántákat nevelni, ezek a palánták kerülnek az összeépített berendezésbe. Ezután már csak arra kell figyelni, hogy elég víz legyen a tartályban, pótoljuk a tápoldatot és biztosítsuk a megfelelő fény mennyiséget a növények számára. Naponta 10-15 percet kell rászánni ezekre, heti egyszer kell megnézni a víz minőségét az EC mérővel. Ez azt mondja meg nekünk, hogy van-e elegendő tápanyag a növényeknek a vízben. Viszont szükség van egy kis előre tervezésre is hiszen a palánták 1-2 hónap alatt megnőnek és utána újjal kell őket pótolni. Ezért már azelőtt elkell vetni az új magokat, amikor megtudjuk enni a berendezésben lévő növényeket.

HelloVidék: Ha élelmiszertermelésbe kezdünk, milyen rendszer szükséges hozzá, valamint mekkora helyre lesz szükség? Mekkora a termesztő edényt kell választanunk? Illetve mit ültethetünk, mennyi termésre számíthatunk?

Rácz Gréta: Ez attól függ, hogy saját felhasználásra szeretnénk termelni vagy eladásra. A mi berendezésünkkel mind a kettő kivitelezhető, mivel a berendezés szintenként bővíthető, akár 35 szintig is. Továbbá több tornyot össze lehet építeni egy termelő egységgé. A rendszer mérete attól függ, hogy a megtermelt növényekre mekkora igény van. Ilyen nagy kivitelű rendszerekre egyedi ajánlatokat szoktunk készíteni, mivel a környezeti adottságtól és az igényektől függ a méret. A kezdő kertészeknek a fűszernövények vagy salátafélék termelését szoktuk ajánlani. Saláták esetében egy 10 szintes berendezésben 100 db növényt lehet megtermelni (átlag 180-200g/növény), így 1,5 hónap alatt 20 kg salátát lehet termelni 1 db 10 szintes toronnyal 1 négyzetméteren. Ezek az értékeket át lehet ültetni a nagyobb kivitelű berendezésekre is.

HelloVidék: Ha csak kísérletezők vagyunk és szobanövényeket termesztenénk, milyen rendszerre lesz szükségünk? Milyen szobanövények képesek így életben maradni?

Rácz Gréta: Pont most kezdtünk el kísérletezni azzal, hogy a berendezéseinkben, hogy lehet dísznövényeket tartani. Eddigi tapasztalataink alapján ezek a növény fajok váltak be: Pletyka-félék (Tradescantia), Pettyes-levél (Hypoestes phyllostachya), Díszcsalán (Plectranthus scutellarioides), Búzavirág (Centaurea cyanus), Díszkáposzta (Brassica oleracea acephala), Petúnia (Petunia xhybrida), Árvácska (Viola x wittrockiana), Begónia (Begonia x semperflorens), Csokrosinda (Chlorophytum). Ezek nagyon mutatós növények és így a berendezés a lakás igazi és egyedi dísze lehet.

Gyönyörűen fejlődnek a növények és a mikrozöldek a LED lámpák fénye alatt. Ahogy Gréta mondja, a hidropónikus rendszerekben ezeknek a speciális lámpáknak a használatával télen is tudtok friss és egészséges növényeket termesztetni.
Gyönyörűen fejlődnek a növények és a mikrozöldek a LED lámpák fénye alatt. Ahogy Gréta mondja, a hidropónikus rendszerekben ezeknek a speciális lámpáknak a használatával télen is tudtok friss és egészséges növényeket termesztetni.

HelloVidék: Számos külföldi eredmény számol be arról, hogy talaj nélküli termesztésnél, magasabb C-vitamin-tartalmat mértek. A másik fontos beltartalmi mutatója az így hajtatott zöldségfélék többségének, hogy káros anyagokat nem tartalmaznak. Ezzel kapcsolatban milyen tapasztalataid vannak? Voltak vagy terveztek esetleg vizsgálatokat, kutatásokat végezni?

Rácz Gréta: Valóban a hidroponikus termesztés esetén az a cél, hogy gyorsabban és egészségesebb növényeket termeljünk. Ez úgy lehetséges, hogy a termelés egész folyamata kontrollált körülmények között zajlik. A különféle mikro- és makroelemeket grammra pontosan kimérjük és recept szerint adagoljuk a növényeknek, percre pontosan meg adjuk mennyi ideig kapjon fényt az adott növény és a levegő hőmérsékletét, páratartalmát is szabályozzuk. Ez egy nagyon komplex rendszer és így elsőre kicsit futurisztikusnak is tűnhet. Természetesen otthoni használat esetén nem fogjuk a konyhai mérlegen számolgatni a grammokat, ezek a nagyon precíz termelési folyamatok inkább a nagy üzemekre jellemzőek vagy ha kimondottan erre fókuszáló kísérlet készül. Ennek ellenére az biztos, hogy a frissen learatott zöldségeknek sokkal jobbak a beltartalmi értékei, mint a több kilométerről, több napon keresztül szállított zöldségeknek. Esetünkben az Orvosi vizitorma volt bevizsgálva mivel ebből korábban feldolgozott élelmiszert is készítettünk. Ezen vizsgálatok azt mutatták, hogy az általunk termelt vízitorma mustár-glikozid olaj tartalma ugyan annyi, mint a természetes lelőhelyén találhatónak és mint a szabad földben termelt növénynek. Egyébként a mustár-glikozid olaj az a hatóanyag, ami adja a csípős izét a növénynek.

HelloVidék: Hogyan működik a kártevők elleni védekezés ilyen típusú termesztés esetén?

Rácz Gréta: Kártevők ellen biológiai növényvédelmet folytatunk. A legtöbb kártevő rovarnak van természetes ragadozó ellensége. Ezeket a ragadozó rovarokat meglehet vásárolni és a berendezés közelében elhelyezve megoldják a kártevők elleni védekezést. Kórokozók esetében a különféle gomba eredetű növénybetegségeket preventíven lehet elkerülni. Ez azt jelenti, hogy már a termesztés megkezdése előtt precízen meg kell tervezni a termelési körülmények szabályozását. Így meg lehet akadályozni a nedves körülmények okozta gombás fertőzéseket. Továbbá tisztán kell tartani a termeléshez használt eszközöket, hogy azokkal se vigyünk be valamilyen fertőzést.

HelloVidék: Mik a tapasztalataid a startupok világában? Mennyire nyitottak a környezetvédelem felé? Létrejöttek már esetleg együttműködések?

Rácz Gréta: Igen én úgy látom, hogy a környezetvédelem és minden, ami ehhez kapcsolódik az most hot spot a startupok esetében is. A vízgazdálkodási problémákra megoldást nyújtó startupoknak nem rég volt egy hackathon, de a befektetők is keresnek olyan innovációkat, amik a műanyagszennyezés meggátolására irányulnak vagy a természetvédelemmel kapcsolatosak. Manapság már egyre jobban belátják azt, hogy a környezetünk védelme húsbavágóan fontos és ezért sok pályázati lehetőséget is hirdetnek ezzel kapcsolatban.

HelloVidék: Milyen hatással volt rátok a koronavírus-járvány?

Rácz Gréta: Óriási hideg zuhany volt. Pont tavasz elejére készültünk el a berendezésünk végleges változatával, amit már piacra lehetett dobni és első cél csoportunk a vendéglátói szektor volt, tehát éttermek, hotelek, vendéglők, hiszen nekik napi szinten sarkalatos pont a friss és minőségi alapanyag biztosítása az ételek elkészítéséhez. Március elején már több megrendelésünk is volt és ahogy bejöttek az első korlátozások ezeket mind visszamondták. Szerencsére startuphoz híven gyorsan tudtunk reagálni a kialakult helyzetre és átcsoportosítottuk az erőforrásokat. Új célcsoportot céloztunk meg és nekik kezdtük el értékesíteni a berendezést és az sem volt hátrány, hogy épp a második körös befektetés megszerzésére készültünk így amikor azt megkaptuk, már nyugodtabbak voltunk mi is. Viszont az egyértelmű, hogy tanulságos helyzet volt mindenki számára.

HelloVidék: Milyen célok várnak megvalósításra az elkövetkezendő években?

Rácz Gréta: Nagyon röviden megfogalmazva: robotizált termelés. De mit is jelent ez? Olyan nagy növénytermelő csarnokokat tervezünk létrehozni, amikben a berendezéseink lesznek felállítva és robotok fogják működtetni a termelés nagy részét. Többek között egy ilyen zárt technológia előnye, hogy a világ bármely pontján fel lehet építeni és a termelést nem fogja befolyásolni az adott ország éghajlat változása, nem kell számolni a szezonokkal és a robotok éjjel-nappal tudnak dolgozni. Elképzeléseink szerint egy hatékonyabb és gazdaságilag is kifizetődőbb egységes technológiát valósítunk meg, amit utána értékesítünk. Tehát a vásárlóink egy kész növénytermelő üzemet kapnak, ahol a munka oroszlán részét a robotok végzik és így a tulajdonosnak több ideje van az üzlettel foglalkozni, hiszen a megtermelt növényeket el kell adnia.

(Fotók: Green Drops)

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

hidroponikus növénynevelés

hidroponikus növénytermesztés

hidroponikus rendszer

hidropónia

hidropóniás növénynevelés

hidropóniás növénytermesztés

green drops farm

debrecen