Összefogtak az ágazatok: az agrártáj természeti értékeinek védelme a céljuk

A következő támogatási ciklustól - bár csökkennek az átalakuló közös agrárpolitika EU-s forrásai – a magasabb nemzeti támogatás miatt nőni fognak a mezőgazdaságba áramló támogatások. Az MME számításai szerint a hazai társfinanszírozás jelentős növelésével az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) mintegy 3200 milliárd forint keretből fog gazdálkodni, míg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) nagyjából 4400 milliárd forintot fog kitenni a hazai agrárköltségvetésben a 2012-2027 közötti időszakban. Ez, összevetve például a korábbi (2014-2020) időszak EMVA keretével, háromszoros növekedést jelent.

Az EU-s mezőgazdasági kifizetések jelenlegi reformja mellett ez azt is jelentheti, hogy szerencsésen találkozik a vidéki területekre, döntően mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre szánt több forrás és a növekvő magasabb környezeti elvárás. A következő támogatási időszak támogatási szerkezete - a környezeti problémák súlyosbodására és tagállamok közvéleményének nyomására reagálva - egy sor stratégiai célban nagyobb környezeti teljesítményt vár el. Ezek mellett hasonló elvárásokat fogalmaz meg a "Termőföldtől az asztalig" (From farm to fork) stratégia és az EU, majd a tagállamok saját biodiverzitás stratégiái is.

A környezeti teljesítmény további fokozására nagy szükség van, mivel az agrárterületek környezeti állapota leromló tendenciát mutat: a madárállományok jelentős, 30 százalékos csökkentést mutatnak; a beporzó rovarok, így például a háziméh-állományok leromlása a növényvédőszerek hatására vezethető vissza, és az apróvadfajok (fogoly, mezei nyúl) visszaszorulása is kimutatható. A mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése érezhető gazdasági károkat okoz.

A méhészeti, a vadgazdálkodási és a természetvédelmi ágazat képviselőivel nemrégiben megállapodást írtunk alá, melyben rögzítettük az új költségvetési időszakra megszülető agrártámogatásokkal kapcsolatos várakozásainkat és közös javaslatainkat. A jelenlegi keretek azt mutatják, hogy lesz lehetőség ennek a megvalósítására is

- mondta Bross Péter az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

A vadgazdálkodási, a méhészeti és a természetvédelemi szakterületek céljai elérésében közös sorson osztoznak. Mindhárom ágazat működését alapjaiban határozza meg a mezőgazdasági földhasználat mikéntje. A természetes élőhelyfoltok védelme, a szegélyélőhelyek megőrzése, az apróvadbarát földművelés támogatása nélkül nem biztosítható a vadgazdálkodás sikeressége a jövőben

- állapította meg Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára.

Az előző támogatási ciklusok folyamatos reformja, az agrártámogatások zöldítése mellett sem sikerült a kedvezőtlen természeti folyamatokat lelassítani. Talán ez az utolsó esélyünk, hogy a pusztulóban lévő agrárkörnyezet számunkra fontos elemeit megmentsük. Célzott, magas környezeti hozzáadott értékű agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekkel, a Natura 2000 területek támogatásával és a mezőgazdasági intenzifikáció kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésével erre lehet megoldást találni. A megfelelő támogatási eszközök kidolgozása mellett kiemelt fontosságú a természetbarát gazdálkodási módot választó gazdálkodók előnyhöz juttatása az agrártámogatások odaítélése során. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti társfinanszírozással megemelt az agrártámogatások esetében sem érhetjük be kevesebbel: a háromszoros forrásbővüléssel arányos növekedést kell elérni a természeti sokféleség védelmét szolgáló intézkedések célterületeiben

– hangsúlyozta Dr. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója.

Címlapkép: Getty Images