Megszereztük a konzultáció eredményeit: így folytatódhat a vidékfejlesztés Magyarországon

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Megszereztük a konzultáció eredményeit: így folytatódhat a vidékfejlesztés Magyarországon

A közös agrárpolitika (KAP) a tervek szerint a korábbiaknál nagyobb mértékben támogatja a vidéki térségeket az olyan társadalmi-gazdasági kihívások kezelésében, mint az alacsony növekedés, a munkanélküliség vagy a gyenge generációs megújulás. Az uniós szakpolitikák végrehajtásának felülvizsgálatát célzó Regionális Központok Hálózata (RegHub) most fejezte be ötödik konzultációját a három KAP-rendelet vidékfejlesztésre gyakorolt hatásáról. A vidéki területeken több mint 200 helyi és regionális érdekelt féllel folytatott egyeztetés egyedi adatokat szolgáltat az érdekelt felek valós tapasztalatai alapján. A HelloVidék most megszerezte a konzultáció eredményeit, így a Régiók Európai Bizottság segítségével összefoglaltuk többek között a vidéki térségek legaktuálisabb kihívásait és megoldási alternatíváit.

Az uniós kohéziós politika célja 1986 óta a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése, ám a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió (EU) új stratégiája, az Európa 2020 bevezette a harmadik dimenziót: a területi kohéziót. Minden uniós politikának meg kell felelnie ennek az új célkitűzésnek, beleértve a közös agrárpolitikát. Ennek érdekében indított a Régiók Európai Bizottsága (CoR) tavaly május 5. és június 15. között egy konzultációt, amely során a KAP hatásait értékelte a vidéki területek fejlesztése érdekében, hogy az hozzájáruljon a vidéki területek hosszú távú jövőképéhez. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a kapcsolódó unió rendeletek hogyan segítették a vidéki térségek fő kihívásainak kezelését a 2014–2020-as programozási időszakban; illetve hogy mely intézkedéseket tartják a leghatékonyabbnak a kezelésük érdekében.

Ezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie a vidéki területeknek

Az úgynevezett regionális központok többsége a vidéki területek és mezőgazdasági ágazat negatív fejleményeiről számolt be. Az azonosított közös tendenciák közül a következőket nevezték meg elsősorban:

  • a vidéki területek elnéptelenedése;
  • a közszolgáltatások hiánya;
  • a gazdaságok számának csökkenése;
  • a generációváltás hiánya a gazdálkodásban.

Ezek az eredmények megfelelnek az Európai Bizottság az „Az uniós mezőgazdaság és vidéki térségek előtt álló társadalmi-gazdasági kihívások” című háttérdokumentumában feltárt gyengeségeknek. Ez alapján a RegHub konzultáció a hat fő kihívással foglalkozott. A vidéki területek kihívásai a 2014–2020-as programozási időszakban a következők:

  • alacsony növekedés;
  • alulfoglalkoztatottság;
  • nehézkes generációs megújulás;
  • a nem optimális infrastruktúra és szolgáltatások;
  • területi egyensúlyhiányok;
  • társadalmi befogadás és szegénység.

De vajon mit tehetnek az aktuális intézkedések?

Sok tehát még a feladat. Arra a kérdésre, miszerint a jelenlegi intézkedések foglalkoznak-e a vidéki területek előtt álló társadalmi-gazdasági kihívásokkal, a konzultáció során inkább negatív válaszok születtek. Többen úgy fogalmaztak, hogy a jelenlegi intézkedések szinte teljes egészében alkalmatlannak tűnnek azoknak a társadalmi-gazdasági kihívásoknak a kezelésére, amelyekkel a vidéki területek szembesülnek.

Ennek következtében csak néhány, a vizsgált rendeletek által előirányzott intézkedés szerepel kifejezetten a területi kohézió fokozásában, és csak néhány olyan intézkedés, amely potenciálisan enyhítheti az olyan kihívásokat, mint például az elégtelen támogatások, a kimerítő adminisztratív terhek és így alacsony szintű költséghatékonyság. A tapasztaltok azt mutatják, hogy ezenfelül gyakran hiányoznak olyan fontos „puha” tényezők, mint például az együttműködést támogató kultúra, valamint a mezőgazdasági termelők és más vidéki szereplők megfelelő képzési kapacitása, amelyek szintén akadályozzák az említett intézkedések hatékony végrehajtását.

A regionális központok elismerik a közvetlen kifizetések szerepét a mezőgazdasági termelők jövedelmének támogatásában, ám úgy vélik, hogy ez már nem elég hatékony a piaci ingadozások és az ismétlődő mezőgazdasági válságok leküzdésére, amelyek közül több részben az EU kereskedelempolitikájához kapcsolódik. Míg az első pillér eszközei viszonylag jól megalapozottnak tűnnek, gyakran hiányzik az érzékenység a különböző mezőgazdasági üzleti modellek tekintetében. Sőt, a társadalmi-gazdasági, valamint a környezeti célkitűzéseket gyakran nem számolják el kellőképpen.

A piacok közös szervezéséről szóló rendelet tűnik a leghatékonyabbnak a mezőgazdasági piacok stabilizálása tekintetében, különös tekintettel az alacsony növekedési kihívásokra. A konzultáció alapján a siker egyik fő tényezője a világos, egyértelmű keret, amely rugalmasabbnak és „érzékenyebbnek” tekinthető, mint a vidékfejlesztési intézkedések. A megvalósítást illetően több központ kiemelte a termelői szervezetek fontos szerepét, amelyek további erősítését javasolják.

A mezőgazdasági piaci árak ingadozása azonban óriási hatással van a vidéki területek gazdasági fejlődésére. Az egyes intézkedések és eszközök hatékonysága azonban jelentősen változik, magas szintű az úgynevezett LEADER programok, az ismeretátadási és információs tevékenységek, valamint a gazdaságok és vállalkozások fejlesztése terén, de különösen alacsony szinten a Natura 2000 és a Víz Keretirányelv kifizetéseinek, a technikai segítségnyújtásának és a kockázatkezelésének esetében.

Nem utópia a vidéki területek fejlődése

A regionális központok több javaslatot tettek a közös agrárpolitika hatásának javítására a vidéki területek területi fejlődése érdekében. Lássuk most ezeket:

  • A generációk megújulása kulcsfontosságú az európai mezőgazdaság jövője szempontjából. Ezért átfogó célnak kell tekinteni a következő programozási időszakban. A közös agrárpolitika jelenlegi intézkedései és mechanizmusai ezt meglehetősen gyengén kezelik. A fiatal gazdáknak nyújtott támogatás ösztönző, de nem elegendő. Az EU strukturális politikáinak olyan strukturális problémákkal kell foglalkozniuk, mint a fiatalok korlátozott hozzáférése a földhöz és/vagy a hitelhez, illetve általában véve is a vidéki területek vonzerejének javítására kell irányulniuk.
  • A döntéshozóknak törekedniük kell az eljárások és a kritériumok egyszerűsítésére. A RegHub konzultáció során kezelt szinte minden intézkedés esetében a központok az adminisztratív terheket jelentették a végrehajtás elsődleges korlátjaként. Ez ugyanis nem csak időigényes eljárás és nehezen kezelhető probléma, de több esetben bonyolult alkalmassági kritériumokra is hivatkozik, amelyeket nehéz ellenőrizni vagy akár világosan meghatározni, értelmezni. A központok többször megjegyezték, hogy a támogatás eléréséhez szükséges erőfeszítések aránytalanok a támogatás összegéhez képest, és ez visszatartja a részvételt.
  • A strukturális alapok működési szabályainak a közös stratégiai kereten keresztül történő harmonizálása megkönnyítené a vidékfejlesztés programozását és irányítását az adminisztratív eljárások és az ellenőrzés egyszerűsítésével.
  • A központok többsége hangsúlyozza, hogy a vidékfejlesztés regionális programozása nagyobb potenciállal rendelkezik a régió területi sajátosságainak és a gazdálkodók igényeinek megcélzásában, de a helyi érdekeltek bevonása és a kommunikáció szempontjából is fontos. Arról is beszámoltak, hogy a regionális hatóságok megosztják egymással a vidékfejlesztési programok előkészítésével, tárgyalásaival és irányításával kapcsolatos bevált megoldásokat, ismeretek, elvek és alkalmazások összességét. Ezeket az ismereteket a szakemberek szerint meg kell őrizni és tovább kell építeni.
  • A közös agrárpolitikát kistérségi szinten kell értékelni, amit elsősorban a helyi sajátosságok megléte, illetve sokszínűsége miatt tartják szükségesnek, amit jól tükröznek az egyes kistérségek, járások közötti különbségek.
  • A központok többsége szerint javítani kell a KAP eszközeinek és intézkedéseinek koherenciáját és kiegészítő jellegét más uniós politikákkal. A vidéki térségeknek nyújtott európai támogatás erőteljesen csökken, és az európai strukturális és beruházási alapokat (ESIF) még hatékonyabban is fel lehetne használni a vidéki és városi területek közötti különbségek csökkentésére. Több lehetőséget kell biztosítani az Európai Vidékfejlesztési Alaphoz (ERFA) és az Európai Szociális Szervezetbe (ESZA) történő integrációra, figyelembe véve, hogy a városi területek előtt álló kihívásokkal a vidéki területek is szembesülhetnek.
  • A központok szerint az EU kereskedelempolitikája nem eléggé egységes a KAP céljaival, mivel a nemzetközi kereskedelmi megállapodások potenciális veszélyeket jelentenek a helyi termékek versenyképessége, valamint az élelmiszerek minősége és biztonsága szempontjából. A központok szerint az uniós kereskedelmi megállapodásoknak a vidéki területek szubnacionális (helyi és regionális) szereplőire gyakorolt hatását még meg kell határozni, ami szisztematikus kutatást igényel.

erősítése. Többek között az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) előírja az EU számára, hogy mozdítsa elő a harmonikus fejlődést és törekedjen az egyenlőtlenségek csökkentésére. A szerződés emellett felszólít a mezőgazdasági közösség megfelelő életszínvonalának biztosítására, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók egyéni keresetének növelésére.

Az európai mezőgazdaságnak ma több és jobb termelést kell produkálnia, de kevesebb erőforrással és minden eddiginél nehezebb körülmények között, alkalmazkodva a globalizáció következményeihez, enyhítve az éghajlatváltozás hatásait és kezelve a demográfiai kihívásokat. A Régiók Európai Bizottsága (RB) számára a jövőbeli KAP számára feltárt számos kihívás közül a vidéki és városi területek közötti jobb területi egyensúly lesz a központi kérdés. Hiszen

Címlapkép: Getty Images

RENGETEGET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

kap

generációváltás

agrárium

mezőgazdaság

vállalkozás

kkv

vidékfejlesztés