Megcsappant az állatállomány: betegségek, fertőzések nehezítették a gazdák dolgát az elmúlt évben

HelloVidék   
  Megosztom
Megcsappant az állatállomány: betegségek, fertőzések nehezítették a gazdák dolgát az elmúlt évben

Hazánkban az elmúlt év decemberében sertésből, szarvasmarhából és tyúkból többet, juhból tizedével kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál. Ugyan az ágazatokat a koronavírus-járvány is nagyban befolyásolta, mindemellett több más betegség is felütötte fejét a gazdaságokban, mint például az afrikai sertéspestis vagy a madárinfluenza. Ennek apropóján most annak jártunk utána, hogy milyen számokat produkál megyénként az állatállomány, illetve az egyes fertőzések milyen mértékű pusztítást végeztek. Lássuk, hogy állnak most a magyar gazdaságok!

Magyarországon 2020. december 1-jén a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint sertésből 8,2 százalékkal, szarvasmarhából és tyúkból egyaránt 2,6 százalékkal többet, juhból tizedével kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál. Most annak jártunk utána részletesen, hogyan változott az egyes megyék állatállománya az elmúlt évben.

Nőtt a szarvasmarha-állomány

Jó hírek érkeztek év elején, hiszen elismerte az Európai Unió a kéknyelvbetegség-mentesítési program eredményességét Magyarországon. Ezzel egyidejűleg az ország teljes területén feloldották a betegség miatt elrendelt korlátozásokat.

Magyarországon 2015-ben terjedt el járványszerűen a szarvasmarhákat és juhokat megbetegítő kéknyelvbetegség. A kéknyelv jelenléte miatt az élőállat-szállítások éveken keresztül csak szigorú feltételekkel (vakcinázás, vérvizsgálat, szúnyogellenes kezelés) valósulhattak meg az Európai Unió többi tagállamába és számos harmadik országba is. Bár az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) által előírt mentességi feltételeket hazánknak már 2017-ben sikerült teljesítenie, az Európai Unió további, szigorúbb vizsgálatok elvégzését követelte meg a státusz elismeréséhez. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ezeknek a vizsgálatoknak eredményét tavaly év végén nyújtotta be az Európai Bizottságnak. A testület 2021. február 22-én elismerte Magyarország kéknyelvbetegség-mentességét.

A kedvező státusz nagy könnyebbséget jelent a hazai vállalkozások számára, hiszen annak birtokában a szállítást megelőző – a betegség kimutatására irányuló – vizsgálati és kezelési kötelezettség megszűnik

- emelte ki az eredmény kapcsán Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

Ennek fényében a szarvasmarha-állomány 2020. december 1-jén 933 ezer volt, egy év alatt 24 ezerrel nőtt. Az elmúlt öt évben az állomány 112 ezerrel (14 százalékkal) bővült. A 414 ezer darabot számláló tehénállomány egy év alatt 2 ezerrel, öt év alatt összességében 46 ezerrel gyarapodott. A húshasznú tehenek száma összességében az elmúlt öt évben 71 ezerrel (61 százalékkal) emelkedett, a tehénállomány pótlására szánt előhasi üszőké pedig 2019 decembere óta 9,7 százalékkal, 36 ezerre nőtt.

2020-ban 50 ezer vágómarhát vásároltak fel, az egy évvel korábbinál 2,3 százalékkal kevesebbet. A kilogrammonkénti 429 forintos felvásárlási átlagár 3,7 százalékal volt magasabb az előző évinél. A tehéntej felvásárolt mennyisége 3,6, ára 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelőknek literenként átlagosan 107 forintot fizettek a tejért, ami rekordmagasnak számított.

Szarvasmarha-állomány régió szerint félévente (ezer db)
Területi egység neve 2020 június 1. 2020 december 1.
Közép-Dunántúl 111,0 119,9
Nyugat-Dunántúl 118,0 118,4
Dél-Dunántúl 105,9 115,8
Észak-Magyarország 87,7 87,2
Észak-Alföld 229,8 220,0
Dél-Alföld 189,1 184,5

Ha régiós bontásban nézzük a szarvasmarha állományt, jól látszik, hogy az Észak-Alföldön található a legnagyobb szarvasmarha állomány, ezt követi a Dél-Alföld és a Nyugat-Dunántúl. A legkisebb számban viszont az Észak-Magyarországi régióban tartanak szarvasmarha-állományt.

A nehézségek ellenére bővült a sertésállomány is

Idén januárjától a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló Nemzeti Akcióterv minden eddiginél intenzívebben vonja be az ASP elleni küzdelembe a vadásztársadalmat, a vadaskertek és vadfarmok üzemeltetőit, illetve a vadászati hatóságot. Nem csoda, hiszen márciusban Dunaalmás külterületén elhullottan talált hat vaddisznó mintájában mutatta ki az ASP vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

Az intézkedések elsősorban a vadgazdálkodókat érintik, azonban a járványügyi helyzet változása a házisertés tartóktól is fokozott odafigyelést igényel. Szakemberek szerint a sertéseket pusztító kór okozhat még "meglepetéseket" Magyarországon, Európában (főként Németországban) és Kínában is.

A hazai állomány tekintetében a sertések száma 2020. december 1-jén 2,8 millió volt, a 2019. decemberihez képest 8,2 százalékkal nőtt. Az állományon belül az anyakocák száma egy év alatt 5,4 százalékkal, 164 ezerre gyarapodott, ennek ellenére a 2010 óta eltelt időszakot egy csökkenő tendencia jellemezte.

A gazdák nem nagyon örültek annak sem, hogy a takarmánygabonák ára az elmúlt időszakban kiugróan emelkedett, ez vitte magával azt is, hogy élősertés ára szintén magasabb lett. 2020-ban a vágósertés kilogrammonkénti felvásárlási átlagára 440 forint volt, a felvásárolt vágósertések száma (3,7 millió) 2019 azonos időszakához képest nem változott. A felvásárolt vágósertések átlagos tömege 117 kilogrammot ért el.

Megcsappant a tyúkállomány

Dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnöke számolt be korábban lapunknak arról, hogy a 2020. év sajnos komoly nehézségeket okozott a baromfisoknak, mivel három különböző csapás érte az ágazatot, és csak remélni lehet, hogy ezek hatásait az ágazat képes lesz kiheverni. E három csapás: 1, Koronavírus és megelőzésére tett intézkedések gazdasági hatásai. 2, Madárinfluenza járvány közvetlen és közvetett gazdasági hatásai. 3, Soha nem látott takarmány alapanyag áremelkedés

Már a közvetlen károk mennyisége is jelentős, hiszen közel 4,8 millió állatot kellett megsemmisíteni a járvány miatt, a közvetlen károk nagysága 15-16 Mrd Ft összeget tett ki. Úgy gondolom, hogy a közvetett károk értéke (több hónapos termeléskiesés, exportkorlátozások, stb) ha nem is ugyanilyen nagyságú, de biztosan több milliárd forint veszteséget okozott az ágazatnak. A hazai vágóbaromfi termelés összesített mennyisége (2019. évhez viszonyítva) 3,4 százalékkal csökkent, de bizonyos fajok esetében ennél lényegesen nagyobb csökkenést látunk. A víziszárnyas termékpályák esetében a liba szinte megfeleződött (52,3 százalék), a kacsa pedig mintegy 70 százalékos mennyiséget produkált 2019 évhez viszonyítva.

- mondta Dr. Csorbai Attila a kialakult helyzetről.

Ennek mentén a KSH adatai azt mutatják, hogy a tyúkok száma 2020. december 1-jén 28,9 millió volt. A 8,7 milliós tojóállomány 4,0 százalékkal csökkent a 2019. decemberihez képest. 2020-ban a vágótyúk felvásárlási átlagára az előző évhez képest némileg (1,6 százalék) kevesebb lett, kilogrammonként 256 forintot tett ki. A vágótyúkok felvásárolt mennyisége (166 millió darab) 6,0 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál.

Tyúkállomány megye és régió szerint félévente (ezer db)
Területi egység neve 2020 június 1. 2020 december 1.
Közép-Dunántúl 4 378,6 4 121,5
Nyugat-Dunántúl 4 222,6 3 915,1
Dél-Dunántúl 1 981,0 1 676,4
Észak-Magyarország 1 991,7 1 828,3
Észak-Alföld 8 571,8 8 316,1
Dél-Alföld 4 831,8 4 723,1

Ha régiónként nézzük, akkor jól látható, hogy a tyúkállomány az Észak-Alföldön a legerősebb, ezt követi a Dél-Alföld, harmadik helyen pedig a Közép-Dunántúl. A legkevesebb tyúkot viszont Észak-Magyarországon, illetve a Dél-Dunántúlon tartják.

A kacsa- és lúdtartók is nehéz évet zártak

Hazánkban 2020. év elején újra megjelent a madárinfluenza, amely elsősorban a kacsa- és lúdtartók állományait érintette. Ennek hatására a kacsaállomány 32 százalékkal, közel 3,0 millióra, a lúdállomány 29 százalékkal, 798 ezerre esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A pulykaállomány 2,7 millió volt, ami 3,7 százalékos növekedést jelent 2019 decemberéhez viszonyítva.

2020-ban a vágókacsa felvásárlási átlagára kilogrammonként 319 forint volt, ez 1,8 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A vágólúd ára 2,9 százalékkal, a vágópulykáé 0,7 százalékkal csökkent. Vágókacsából 5,5 millióval (27 százalékkal), vágólúdból 913 ezerrel (32 százalékkal) kevesebbet, vágópulykából 68 ezerrel (1,2 százalékkal) többet vásároltak fel, mint egy évvel korábban.

A juhok száma is kevesebb lett

Ahogy arról korábban írtunk, a gazdák azt tapasztalják, hogy hazánkban ritkán kerül bárányhús az asztalra, elsősorban külföldi piacon értékesítik az itthon nevelt állatok jelentős részét. Éppen ezért, hazánk juhászataiban úgy időzítik az ellést, hogy a nagyobb ünnepekre, elsősorban húsvétra közel húsz kilogrammos bárányokat neveljenek. A felvásárlók ugyanis ezeket a példányokat veszik át, mivel ilyenkor a leggyengébb az állat húsa.

Az adatok is jól mutatják, nagyon kevés juhot tartanak a magyar állományokban. 2020. december 1-jén a juhállomány 944 ezer, az anyajuhoké 754 ezer volt, előbbieké 11, utóbbiaké 3,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezzel a juhállomány évtizedes mélypontra süllyedt. 2020-ban a vágójuh kilogrammonkénti 958 forintos felvásárlási átlagára 15 százalékkal emelkedett, felvásárolt mennyisége – ami 249 ezer darab volt − 13 százalékkal csökkent az előző évhez hasonlítva.

Juhállomány megye és régió szerint félévente (ezer db)
Területi egység neve 2020 június 1. 2020 december 1.
Közép-Dunántúl 88,1 80,0
Nyugat-Dunántúl 26,6 25,1
Dél-Dunántúl 80,5 71,5
Észak-Magyarország 96,4 85,5
Észak-Alföld 367,4 360,7
Dél-Alföld 249,0 245,2

Azt, hogy milyen kicsi a hazai juhállomány az adatok jól mutatják. A legtöbb juhoz az Észak-Alföldön tartják, de a Dél-Alföldön is szép számmal van állomány, viszont innentől lefelé már száz alatti darabszámmal vannak állományok.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

sertés

szarvasmarha

tyúk

juh

gazdaság

állomány

állatállomány

koronavírus-járvány

afrikai sertéspestis

sertéspestis

madárinfluenza