Így alakult át a belföldi turizmus: csúnya árdrágulás jöhet a vendéglátásban

A járványhelyzet teljesen átalakította a belföldi turizmust

A beutazási korlátozások, illetve a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó, a járvány megfékezését célzó védelmi intézkedések hatására a belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 86 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Az ágazatot nagy nehézségek elé állította a vírushelyzet, a legfrissebb adatok szerint pedig a legnagyobb mértékű visszaesést, vidéki szempontból a Balatoni turisztikai régióban tapasztalták.

A Központi Statisztikai hivatal legfrissebb, februári adatai szerint a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 94 százalékkal csökkent és az összes vendégéjszaka 68 százalékát a belföldi vendégek töltötték el. A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele 90 százalékkal volt kevesebb az előző év februárinál. Hogy pontosabb képet kapjunk az ágazatban tapasztaltakról, több szempontból vizsgáltuk meg az elmúlt évet.

Mivel a járványhelyzet erősen felbolygatta az elmúlt hónapokat, így első körben azt eredményezte, hogy teljesen átalakult a ranglista az elmúlt évekhez képest, más lett a leglátogatottabb régiók és megyék sorrendje hazánkban. A belföldi utazási szokások átalakultak, egyre többen indultak el felfedezni hazánk szépségeit és a járványhelyzet ellenére is keresték a lehetőséget a belföldi kikapcsolódásra.

A legfrissebb jelentések szerint a legnagyobb veszteség a Balatoni turisztikai régióban volt érzékelhető, ennek ellenére a Szallas.hu adatai szerint a legtöbb foglalás 2020-ban mégis ebben a térségében összpontosult. Kérdésünkre elmondták, a portál rendszerében leadott foglalások negyede a térségbe szólt. Hozzátették, Észak-Magyarország is népszerűnek bizonyult az utazók körében, a foglalások közel ötöde során valamelyik észak-magyarországi településre esett a választás. A harmadik legkeresettebb úti cél pedig a Nyugat-Dunántúl, minden tizedik foglalás ide szólt.

Ezt alátámasztják a Központi Statisztikai Hivatal adatai is, hiszen jól látszik, a Balaton és környéke tényleg magasan vezet a többi régióhoz képest. A lista további szereplői közül Észak-Magyarország is kiemelkedik, a további célrégiók pedig közel azonos napot tudhatnak maguk mögött. Érdekes, hogy a Tisza-tó lemaradásban van, pedig az elmúlt nyár nagy felfedezésének számított sokak számára.

Legnépszerűbb szállástípusok 2020-ban a hotelek bizonyultak, a vendégek 31,55 százalék választotta ezt a szállástípust. Ezt követte az apartman (25,76%), vendégház (19,72%), panzió (16,35%) és végül az egyéb szálláslehetőségek (6,61%). A szállásokon átlagosan eltöltött idő 2020-ban, belföldön: 2,3 éj volt. Lebontva a következőképp oszlott meg: apartmanokban 2,6 éj, vendégházakban 2,4 éj, egyéb szálláslehetőségeken 2,3 éj, hotelben 2,2 éj, panziókban 2 éj volt az átlagosan eltöltött idő.

Természetesen az is érdekelt minket, hogy miként alakultak az átlagos szállásárak. Szigetvári József, a Szallas.hu Csoport vezérigazgatója lapunknak elmondta, 2020-ban a balatoni régió, a Nyugat-Dunántúl és a Tisza-tó térsége voltak a legdrágább úti célok.

Az átlagos foglalási ár 57 340 forint volt, de ez térségenként, településenként és időszakonként jelentős különbségeket takar. A Balatonon átlagosan 78 000 Ft volt a foglalási ár, a Nyugat-Dunántúlon 60 ezer Ft és a Tisza-tónál pedig 58 000 forintot fizettek átlagosan foglalásonként. Az átlagos foglalási ár/fő/éj 9999 Ft, az átlagos ár/éj 27 970 Ft volt

- mondta Szigetvári József.

Hozzátette, a szálláshelyek forgalma változó volt, másként oszlott meg az év egyes szakaszaiban. Egyértelműen a július és az augusztus hónapok voltak a legtelítettebbek, viszont a megoszlás leköveti a korlátozásokat is. Ennek mentén a tavaszi karantén, majd később a november 11-től életbe lépő korlátozások miatt ezek az időszakok alacsonyabb számokat produkáltak. Nem csoda, hiszen a vírus komoly kihívások elé állította a teljes ágazatot. Országszerte vannak szálláshelyek, akik időszakosan, de akadnak olyanok is, akik végleg bezártak.

A korlátozó bejelentések bizonytalanságot hoztak magukkal mind vendég, mind szálláshely oldalon. A vendégek utazási kedvének megőrzését mi is magas prioritású feladatunknak tartjuk. Szállásadó partnereinket arra biztatjuk, hogy a sikeres újranyitáshoz világítsák át és optimalizálják folyamataikat, valósítsanak meg fejlesztéseket, lehetőség szerint őrizzék meg a munkaerőt, hiszen ezek mindegyike együttesen szükséges a rajthoz

- tette hozzá.

Bízunk abban, hogy tavalyhoz hasonlóan az újranyitást követően robbanásszerűen beindul a nyári szezon, amennyiben ezt a helyzet engedi. Az utazási kedv magas, de minden a járványhelyzet okozta korlátozásoktól függ. Vannak foglalások a nyárra, de a járványhelyzet kiszámíthatatlansága miatt lehetetlen előre jelezni, hogy ténylegesen milyen lesz a szezon. A nyaralást tervezők körében népszerűek az erdei szálláshelyek, faházak, önálló házak, a vendégek keresik a rugalmas foglalási és lemondási lehetőségeket. A jelenlegi adatok alapján a vakációzni szándékozók körében a Balaton továbbra is népszerű, a nyári foglalások kb. harmada ide szól 2021. június-augusztus között. A top10 belföldi úti cél között az első helyezett és további 3-4 település is a Balaton térségében található. A legnépszerűbb úti cél Siófok, a foglalások ötöde oda szól

- vázolta a portál vezérigazgatója.

Sötét felhők gyülekeznek az ágazat felett?

A kialakult helyzet feltérképezésében itt nem álltunk meg, az ágazat egy másik szegmensét is szemügyre vettük. A Tourinform Szombathely irodavezetője, Szabadfi Zoltán arról számolt be a HelloVidéknek, hogy üzleti szempontból nagyon pozitív volt a tavalyi nyár a szombathelyi szálláshelyeken is, és információik szerint a környék kedvelt turista célpontjaiban is (Bük, Sárvár, Kőszeghegyalja).

A hirtelen "kiszabadult", ugyanakkor nagyrészt Magyarországra korlátozódó belföldi eredetű turistaforgalom ugrásszerű szállásfoglalás-növekedést generált a régióban is. Szombathely is jelentősen profitált a környékbeli fürdőkben megszálló, de a várost napi kirándulások formájában felkereső turisták látogatásából is. A jellemző itt tartózkodás 1-2 éjszaka volt.

Ezt a növekedést viszont az ősszel emelkedni kezdő járványadatok természetesen brutálisan derékba törték, mint mondja, a vendéglátás és a szállodaipar jelenleg az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságával küzd.

Ráadásul az online meetingek, online, kommunikációs technikák és a konferenciák, különféle, pl. B2B, vagy a határon átnyúló együttműködések online térbe költözése, ezen találkozók technikájának fejlődése révén a közeljövőben sem várható az üzleti turizmus korábbi szintje, hiszen az új technológiák összehasonlíthatatlanul sokkal olcsóbban lehetővé teszik számos, korábban csak személyes találkozók révén megoldható probléma rendezését

- vázolja fel a sötét jövőképet.

Természetesen arról is kérdeztük, mit tapasztalnak az árak tekintetében, de mint mondta a szálláshelyek átlagos árait illetően nehéz információt nyújtani.

A COVID miatt a szálláshelyek az internetes foglalások esetén folyamatosan változtatták áraikat - ráadásul ez tendencia már korábban is megfigyelhető volt. Egy az országos átlagba illeszkedő, három csillagos szombathelyi szálloda például már 2019-ben is a foglaltság illetve az érdeklődés függvényében 12 000 és 24 000 Ft között változtatta ugyanannak a kétágyas szobának az árát

- mondta az irodavezető, majd hozzátette az árak vonatkozásában Szombathelyen kb. 4 000 Ft-tól a 30-35 000 Ft/fő/éjszaka árig nagyon széles a paletta.

A járványhelyzetet illetően kifejtette, tapasztalataik szerint a korlátozások időszakában csak az üzleti turizmus tudott élni, de ez az ágazat is jelentős visszaesést volt kénytelen elszenvedni. Erre példaként említett két szombathelyi szállodát. Mint mondja ezek egész évben jelentős üzleti forgalmat bonyolítanak le és munkanapokon folyamatosan legalább 75 százalékos kihasználtsággal működtek 2019-ben, míg tavaly március és június között, illetve az őszi és téli hónapokban csupán csak 15-30 százalékos fogaltsággal üzemeltek.

Szerencsére idén tavasszal ezek a számok javulásnak indultak, a Forum Hotel pl. azt jelezte nekünk március elején, hogy 60 százalékos kihasználtsággal működik

- emelte ki Szabadfi Zoltán, a Tourinform Szombathely irodavezetője.

Hozzátette, úgy tapasztalják, az emberek utazási vágya ugyanakkor egyre erősebb - igaz, jelenleg a félelmeik is. Ez - és több egyéb tényező, mint például az anyagi lehetőségek romlása, a különböző védettségi igazolványok elismertsége körüli bizonytalanságok, az utazási szabályokat övező bizonytalanságok a felmérések tanulsága szerint erősen a belföldi turista célpontok felé orientálják a magyar utazóközönséget.

Ebből városunk és térsége is profitálhat. Emellett egyértelműen érzékelhető volt a trend már tavaly is, miszerint nagyon keresettek a kisebb panziók és a magánszálláshelyek. Ez a trend egyébként a szomszédos osztrák tartományban is egyértelműen megfigyelhető volt. Ilyen szálláshelyből térségünkben is sok akad, de különösen nagy számú ilyen szálláshely van Bükön, az Őrségben és az Írottkő Natúrpark területén

- magyarázza a szakember, majd azt is hozzátette, hogy az idei évben ugyanakkor nem számítanak már komoly turizmusra térségükben.

A jelenlegi intézkedések eredményeként irodánk a járványügyi adatok stagnálásával, az iskolák megnyitása esetén pedig további romlásával számol, ami hosszabb távon akár a járványügyi korlátozások további szigorítását eredményezheti. Szerencsés esetben a nyár utolsó hetei illetve az ősz hozhatnak javulást - erre már az átoltottság és az átfertőzöttség közös eredője elhozhat egy olyan egyensúlyi állapotot, amikor akár radikálisan gyorsan is kialakulhat olyan helyzet, amikor a a járványügyi adatok a tavaly nyári szintre esnek vissza, és ezzel visszatérhet egy a "normális"-hoz közeli környezet a a turizmus szempontjából. Ugyanakkor a magyar lakosság jelentős része ekkorra már teljesen tartalékok nélkül és nem utolsósorban mentálisan nagyon rossz állapotba kerülhet

- hangsúlyozta Szabadfi Zoltán.

Milyen változásokat hozott 2021 a HoReCa szektorban?

A hotelek, éttermek és kávézók újranyitása ugyanolyan sokkot jelent a tulajdonosoknak, mint azok bezárása volt. Az idei újranyitás teljesen más a szakértők szerint, mint a tavalyi, mivel az elmúlt egy évben sokan tönkrementek, illetve elhagyták az iparágat. Jelenleg nagy harc folyik a munkaerő visszaszerzéséért, miközben az élelmiszerárak és a munkabérterhek is nagyon megnőttek. Szakértők szerint azok az éttermek szenvedték a legnagyobb csapást a járvány alatt, amelyek a turistaforgalomra alapoztak.

Az újranyitás nem azt jelenti, hogy végre rendeződött a HoReCa helyzete, hanem azt, hogy megnyíltak olyan lehetőségek, amelyek eddig tudatosan korlátozva voltak. Az a félelmem, hogy az újranyitásnál csak a költségek fognak megnőni, a bevételek nem jönnek hasonló arányban, tulajdonképpen mostanra beigazolódott. A Costes Downtown-ban jelenleg több a veszteség, mint a bezárás időszakában

- hangsúlyozta Gerendai Károly.

Bősze Ákos, a METRO HoReCa üzletfejlesztési vezetője elmondta, a lezárások alatt jelentősen megnőtt az áruház azon partnereinek a száma, akik a járványhelyzet miatt átálltak az elviteles szolgáltatásra. Tavaly novemberben 11 ezer partner működtetett házhozszállítást, ez a szám viszont januárban visszaesett 9 ezerre, mivel sokan nem tudtak felzárkózni ehhez az üzletághoz. Hozzátette, a házhozszállításnak köszönhetően az éttermek üzemeltethették a konyhájukat, megtarthatták a munkaerőt, ezek pedig a mostani újranyitásnál nagy előnyt jelentenek.

A cég munkatársa szerint a hazai vendéglátósok nem voltak elég felkészültek ahhoz, hogy jelen legyenek az online térben is. Sok partnerüknek nem volt honlapja, rendelési felülete, ezért a nagykereskedés digitális szolgáltatásokkal segítette a vendéglátóhely tulajdonosokat. Az elmúlt néhány hónapban az áruház 6000 HoReCa vevőnek segített abban, hogy gyorsan és egyszerűen elkészíthessék éttermük vagy kávézójuk weboldalát. Hozzátette, a vendéglátásban megjelent szakemberhiány miatt most a HoReCa partnerek a kevesebb munkát igénylő, konyhakész és fagyasztott termékeket keresik jobban. Az újranyitással járó jelentős kiadások miatt a menü is leegyszerűsödött, a rövidebb étlapok jellemzőbbek.

Nehéz helyzetben kezdik meg a nyári szezont

A hatalmas bérigények, a magas alapanyagárak, a turisták és a személyzet hiánya, valamint az elviteles ételek áfájának várható növekedése miatt az éttermek nagyon nehéz helyzetben kezdik meg a nyári szezont. Sokan várták, hogy a labdarúgó-Eb komolyabb külföldi turizmust hoz, sajnos ez sem jött be.

A városi magyarok inkább vidéken, a Balatonnál vagy más, hazai vízparton, esetleg idegen országokban nyaralnak, sokat költő, külföldi turisták pedig nincsenek, és őszig nem is nagyon lesznek, ezért Budapesten jóval kevesebb vendéglátós mert kinyitni, mint máshol

– mondta az InfoRádióban Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Nem volt értelme sok üzletnek kinyitnia azért, hogy aztán teljes költséggel finanszírozza a nyitvatartását, merthogy megfelelő kereslet híján nem lett volna rentábilis az üzemelés. Szálloda például rengeteg nem nyitott meg, 40-50 százalék, és nyilván a szállodákhoz kötődik a vendéglátás. Sokan várták, hogy a labdarúgó-Eb komolyabb turizmust hoz, sajnos ez nem nyilvánult meg, magyarok voltak az első két meccsen a Puskás Arénában.

- tette hozzá Kovács László.

Mint mondta, nagyon sokan hagyták el végleg a vendéglátást a Covid alatt. Tudunk olyan helyről, ahol a kényszerűségből elküldött munkavállalók egyike sem akar visszatérni, nem az üzlet miatt, hanem a vendéglátás miatt; 8-10 hónapot meg kellett oldaniuk máshogy, kereskedelemben, az építőiparban vagy az IT-szektorban helyezkedtek el, a jelenlegi munkahelyük nyújtotta biztonságérzetet még alacsonyabb jövedelem mellett sem akarják feladni.

Kitért arra is, hogy a vendéglátóipar munkáltatóinak a hatalmasra növekedett bérigények és a magas alapanyagárak is komoly gondot jelentenek most, és emiatt kénytelenek megemelni az árakat. A piacon is 20-25 százalékkal drágábban kínálják a húst, mint egy éve, és a munkaerőpiacon is körülbelül hasonló árú munkabér-emelkedés volt. Az elnök úgy véli, hogy nagy segítséget jelentene az ágazatnak, ha az elviteles ételek áfája nem ugrana vissza 27 százalékra a válság elmúltával, hanem 5 százalékon maradna, mint a lezárások idején.

Csúnya árdrágulás jöhet a vendéglátásban

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a szállodákba hamarabb visszatér az élet, az is látszik, hogy a Szép-kártyákon rengeteg pénz halmozódott fel, és azt mindenki el akarja költeni. Az elnök kifejtette, hogy várható áremelkedés, de nem a Szép-kártya miatt kényszerülnek erre a helyek. Elképesztően megemelkedtek a költségek az elmúlt egy évben, és nem csak a munkaerőről van szó:

Azt mindenki látja a piacon, ha elmegy zöldséget, gyümölcsöt, húst vásárolni, hogy nem ugyanazokat a számokat fizeti, mint egy évvel ezelőtt” – ez a vendéglátó- és szállodaiparban is érvényesül.

Jövőre egy viszonylag magas energia-áremelkedés is jön a nagy felhasználóknál, így a drágulás elengedhetetlen. Flesch azonban hangsúlyozta, hogy a szállodaiparban dinamikus árképzés van, nem mindegy, hogy ki mikor foglal: aki ügyes, az kedvezőbb árhoz juthat hozzá, az utolsó pillanatban viszont magasabb lesz az összeg. Arról egyelőre nincs adat, hogy hány vendéglátóhely ment tönkre: még tart a hitelmoratórium, azt se lehet tudni, hogy akik bérelnek, azok milyen feltételek mellett teszik, és sokan nem tudtak kinyitni.

Megnyitott az ország, de mire lehet számítani?

A Takarékbank elemzője szerint az egy évvel ezelőtti extrém alacsony bázishoz képest, valamint az április végi terasznyitás és az iskolák fokozatos újranyitásának hatására áprilisban 111,4%-kal nőtt a vendéglátás forgalmának volumene, 121,6%-kal pedig az árbevétele, ugyanakkor a két évvel korábbihoz képest továbbra is érdemben elmarad, az árbevétel még 41,7%-kal alacsonyabb. Számíthatunk valóban fellendülésre? Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint frissebb adat ezzel kapcsolatban egyelőre nincs.

Arra számítunk, hogy a következő hónapokban már érdemben folytatódhat a vendéglátói szektor helyreállása, májustól már a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek lehetővé vált a vendéglátóhelyek belső helyiségek használata is. Bíztató, hogy az idei júniusi időjárás sokkal kedvezőbb, mint a tavalyi viharszezon

- mondta Suppan Gergely.

Hozzátette, a vendéglátás árbevétele a KSH heti monitorja szerint már csak 2,8%-kal maradt el május 6. június 4. között a 2019-es szinthez képest, ami igen meredek felpattanást jelez (áprilisban még közel 42%-os visszaesés volt 2019-hez képest) és 100% feletti növekedést jelentene a tavalyihoz képest. Azonban a teljes helyreálláshoz a nemzetközi turizmus újraindulása is szükséges, ami csak fokozatos lehet.

Egyes országokkal megkötött kölcsönös megállapodások az oltási igazolványokról lassan elindíthatja a külföldi utazásokat is, további javulás az európai vakcinaigazolvány bevezetésével várható. Nagyobb hazai sportrendezvények már jelentősebb számú külföldi nézőt vonzanak, csakúgy, mint egyes őszre tervezett nagyrendezvények, amelyek szintén növelhetik a külföldiek itthoni fogyasztását. Ugyanakkor számos tömegfesztivál idén még elmarad, így az ebből származó vendéglátóhelyi forgalom továbbra is kiesik, így a vendéglátás teljes helyreállása csak jövőre várható.

A turizmusban a tavalyi extrém alacsony bázishoz képest 170%-kal nőtt áprilisban a vendégéjszakák száma, ezen belül a belföldiek vendégéjszakái 123%-kal, a külföldieké 326%-kal emelkedett. A szálláshelyek árbevétele így áprilisban 234%-kal nőtt. Az értékek az áprilisban érvényben levő korlátozások miatt azonban továbbra is töredékét teszik ki a járvány előtti szintekhez képest, 2019. áprilisához képest a vendégéjszakák száma 90,6%-kal, az árbevétel 89,7%-kal zuhant. A májusi fokozatos nyitással már érdemben élénkülhet a szálláshelyek forgalma, azonban egyelőre csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők foglalhatnak szállást, így a helyreállás még biztosan nem lesz teljes körű a belföldi forgalmat tekintve sem. Kétoldalú kormányközi megállapodásokkal egyre több országból lehet fogadni vendégeket, azonban a külföldi vendégforgalom az európai vakcinaigazolvány bevezetésével élénkülhet jelentősebben.

Kedvező, hogy az Európai Bizottság már megkezdte a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal az oltási igazolások kölcsönös elfogadását. Egyes sportrendezvények (pl. Forma1) már vonzhatnak jelentősebb számú külföldi vendéget, csakúgy, mint az őszre tervezett Eucharisztikus Világkongresszus és vadászati világkiállítás, valamint további vásárok, kiállítások, konferenciák. Az elmaradó tömegfesztiválok azonban továbbra is jelentős kiesést okoznak. Kérdés, hogy a korlátozások megszűnése után milyen gyorsan indulhat újra a turizmus az esetleges óvatosabb magatartás miatt, azonban feltehetően gyorsan élénkülhet, mivel óriási kielégítetlen igény halmozódott fel az elmúlt év során, így rengetegen pótolhatják elmaradt utazásaikat, nyaralásukat.

A munkaerőhiányról adat egyelőre nem áll rendelkezésre, de sajtóhírek erről szólnak, ami megfelel a várakozásunknak. Több tízezren váltottak az építőiparba, kiskereskedelembe, futárnak, a szállodások közül SSC-kbe, ezeknek legfeljebb csak kis hányada fog visszatérni korábbi cégéhez. A sajtóban keringenek információk, hogy a Balatonnál már 1 milliós fizetések is vannak, de erről a KSH adatok csak késéssel számolnak be, és vélhetően nem a teljes valóságot mutatják a zsebbe történő fizetés miatt

- emelte ki az elemző, aki kitért arra is, hogy milyen támogatásokkal/banki lehetőségekkel élt a legtöbb cég ebben az időszakban.

Mint mondta, a szektor számára legkedvezőbb finanszírozás folyószámlahitel formájában jelent meg a Széchenyi Programban, aminek a célja a likviditásmenedzsment elősegítése volt, a bérek kifizetésének biztosítása. A szektort nem feltétlenül a beruházásra ösztönözték a támogatott programok, ugyanakkor mi is tudunk olyan ügyfelekről, akik a lezárás miatti üres időszakot beruházások megvalósítására használták. A vállalati hitelállományunk 20-30%-a élt a moratóriummal, a kedvező programokat több vállalkozás a moratóriumban lévő hitelének kiváltására használta, így folyamatosan csökkent a moratóriumban lévő vállalati ügyleteink száma.

Címlapkép: Getty Images