Hiába a rekordösszegű támogatás: az állattenyésztők borúsan látják az ágazat jövőjét

Agrárszektor: A gabonaárak, és ezáltal a takarmányárak is soha nem látott magasságokban vannak. Milyen hatással lehet ez a drágulás hosszú és rövid távon a hazai állattenyésztésre, illetve takarmánygyártókra?

Kulik Zoltán: Az elmúlt fél évben a csapból is a brutális gabonaár-robbanás folyik, az egyik legnagyobb problémát azonban az okozza, hogy ez a drágulás mára a takarmánygyártás teljes szegmensében végig ment. A legnagyobb gondot természetesen a szemesek árának a növekedése okozza, de a fehérjehordozók és az aminosavak ára is ugyanilyen mértékben emelkedett, sőt, az utóbbi hónapokban voltak olyan periódusok, amikor a lizinnél, a metioninnál és a foszforhordozóknál 30-40 százalékos ármozgások is voltak. Azért forradalmi ez az árrobbanás, mert a teljes szegmensen végigment, és az árnövekedésnek nem amplitúdóik voltak, hanem folyamatos történt. Volt már ilyen helyzetben a magyar mezőgazdaság és az állattenyésztők az elmúlt 15 évben, volt már 70 forint a kukorica, 180 a szója, de hogy mindent érint a dolog, ilyen hosszú lefolyással, olyan még nem volt. Az biztos, hogy ilyen mértékű drágulás, mint amilyen a mostani, még soha nem volt. A másik nagyon extrém dolognak azt tartom ebben az árnövekedésben, hogy hatására olyan mértékben kinyílt az olló a növénytermesztés és az állattenyésztés között, amilyenre még nem volt példa azelőtt. A Vitafortnak 430-440 nagyüzemi kapcsolata van, ennek 80-90 százalékban nemcsak állattartással, hanem növénytermesztéssel is foglalkoznak. Ezeknél a vállalkozásoknál most kialakult egy tudathasadásos állapot, a termelők ugyanis nem tudják eldönteni, hogy eladják-e például a gabonát, vagy megetessék azt az állatokkal.

Agrárszektor: A következő években rekordösszegű források érkeznek a magyar agráriumba, és több, az állattenyésztőket is érintő pályázat meghirdetésre kerül. Hogyan javíthatnak ezek a soha nem látott mértékű források a gazdák helyzetén?

Kulik Zoltán: A sok, a hazai állattenyésztést érintő negatívum mellett van egy pozitívum is, olyan, amire ugyancsak nem volt még példa azelőtt, a következő években ugyanis 4000 milliárd forint feletti forráscunami érkezik a magyar agráriumba. Ennek az első óriási hulláma az ÁTK, ahol 50 milliárd forintról 260 milliárdra emelték a keretösszeget, és már most tudni, hogy 540 állattartó telep is nyert a pályázaton összesen 220 milliárd forintot. Érdekesség, hogy ennek 40 százaléka marha-, 24 sertés-, 36 pedig baromfitartó, aminek az az oka, hogy az árak kisebb hullámzása miatt előbbieknél nagyobb a beruházási kedv. Most úgy tűnik a baromfi- és a sertésszektorban is beindult egyfajta áremelkedés, a tejárak azonban továbbra sem növekedtek. Ez utóbbi fontos lenne a termelők számára, hiszen az önköltség-növekedés jelenleg nem egyenes arányos az értékesítési, illetve fogyasztói árak emelkedésével. Az látszik tehát, hogy aki most pályázik, és meg is valósítja a terveit, az biztos, hogy öt évig állatot fog tartani. Mi bízunk abban, hogy ez a szám minél nagyobb lesz, ugyanakkor úgy tűnik, a gazdák akár 40-50 százaléka is visszamondhatja a pályázatot, sokaknál ugyanis hirtelen jött a kedv, és most szembesülnek azzal, mennyire megnőttek az alapanyagárak. És bár a banki háttér nagyon pozitív, a források rendelkezésre állnak, de az önerőt mindenki maga teszi bele, így aki erre nem képes, az nem tud beruházni. Véleményem szerint egyetlen dolog kell, hogy vezéreljen most egy termelőt, mégpedig az, hogy az éves adósságszolgálatot hogyan tudja teljesíteni. Amikor valaki beleteszi a fejét egy évi 80-100 millió forintos törlesztésbe, akkor mindegy, hogy 300 vagy 500 forint a sertésár, így is, úgy is törleszteni kell. Sajnos számítok arra, hogy a pozitív forrásoldal mellett nagyon sokan vissza fogják mondani az ÁTK-t. Az állattenyésztők borúsabbak, mint valaha, a növénytermesztőknek meg a fülükig ér a szájuk.

Agrárszektor: A gabonaár-növekedés mostanra az élelmiszerárakban is megmutatkozott Magyarországon. Mekkora drágulás várható a következő időszakban a hazai boltokban?

Kulik Zoltán: Jelenleg az egész világon zajlik egy olyan szintű áremelkedés, aminek súlyos inflációgerjesztő hatása van, ezáltal pedig minden drágul. Ennek mértékét azonban nagyban befolyásolja az, milyen egy nemzet életszínvonala, hiszen míg Ausztriában egy ember 12-14 százalékot költ az összjövedelméből élelmiszerre, addig Magyarországon 20 százalékot, ezáltal egy magyar vásárlót sokkal jobban fog érinteni egy élelmiszerár-növekedés. A fogyasztók számára rosszul hangozhat, de az élelmiszeráraknak muszáj lesz növekedniük, valakinek ugyanis meg kell fizetniük a termelők költségeit. Természetesen a kereskedőkön is nagy hangsúly van, de sajnos ki kell mondanunk, hogy ezek az árak nem fognak csökkenni, és nem lesz újra 40 forint egy tonna kukorica, ez egészen biztos. Ebből adódóan már most is tapasztalunk áremelkedést, ahhoz azonban, hogy kialakuljon egy egyensúlyi helyzet, még legalább 10-20 százalékos drágulásra van szükség a boltokban.

Agrárszektor: A növénytermesztést évek óta egyre nehezebb helyzetbe sodorja a szélsőséges időjárás, ugyanakkor a gabonaárak növekedésének egyértelműen ez a szektor a nyertese. Nem úgy, mint az állattenyésztés, amelyet évek óta sújt valamilyen probléma. Mit gondol, hogyan lehetne növelni ez utóbbi versenyképességét, illetve mit lehetne tenni a fellendítése érdekében?

Kulik Zoltán: Nagyon szerencsétlen ez a helyzet, hogy az állattenyésztőknek ebben az időszakban van lehetőségük beruházni, ugyanakkor az elmúlt 8-10 évben nem volt példa arra, hogy a nagyüzemek ilyen támogatással tudjanak technológiai fejlesztéseket végrehajtani. Fontos, hogy ezek a korszerűsítések most meg tudjanak valósulni, az építőiparban azonban jelenleg sok alapanyag nem áll rendelkezésre, ráadásul a fémárak is az egekben vannak, így az állattartók nincsenek könnyű helyzetben. Viszont annak a termelőnek, aki ezt most nem lépi meg, a következő években már nem lesz lehetősége. A mezőgazdaságnak muszáj egyensúlyi állapotra jutnia, és bízom benne, hogy nemcsak a magyar állattenyésztők hatékonysága, hanem általában az állattenyésztés értékítélete is a megfelelő polcra kerül majd. Ez most eltolódott, és néha nehéz meggyőzni egy-egy partnerünket arról, hogy ne hagyjon fel az állattartással.

Agrárszektor: 2050-re komoly népességrobbanásra lehet készülni, ami azt jelenti, hogy az élelmiszeriparnak, alapanyaggyártásnak is fel kell majd pörögnie. A hatalmas forrásoknak köszönhetően, amelyek a magyar agráriumba érkeznek a következő években, óriási beruházási dömping indulhat a hazai élelmiszeriparban. Milyen mértékben járulhat hozzá mindez a szektor versenyképesebbé tételéhez?

Kulik Zoltán: Erre nagyon jó példa a Vitafort, hiszen éppen nyakig vagyunk az egyik legnagyobb beruházásunkban, amelyet 2-3 hónapja kezdtünk. Ez egy 5 milliárd forint feletti beruházás, amiben egy teljesen új premix, koncentrátum és tápüzemi gyártó komplexum jön létre. Ez önmagában is monumentális, hiszen egy 40 méter magas toronyról van szó, a mostani üzemeink pedig nem haladják meg a 20 métert sem. Több mint 2 éves tervezést követően fogtunk neki a megvalósításnak, és a terveink szerint 2022 október-novemberében át tudjuk majd adni az üzemet. Személy szerint óva intenék mindenkit, aki óriási nagyságrendű kapacitásnövekedéssel kapcsolatos beruházásokban gondolkodik, jelenleg ugyanis egyértelműen a hatékonyságot kell növelni. Mi is ezt tesszük, próbálunk sokkal pontosabb, precízebb, és minden oldalról, energetikai felhasználás oldaláról is egy hatékonyabb üzemet létrehozni. A mostani árnövekedés egy torz világot mutat, ennyivel több acélra, kukoricára és búzára azonban nincs szükség, ez a drágulás tehát nem a valós igényeket tükrözi.

Agrárszektor: Változnak a fogyasztói szokások, egyre nagyobb teret nyernek a különböző bio, vega, vegán termékek, illetve a műhúsok. Eljöhet az az idő, hogy ezek az élelmiszerek kiszorítják majd az állati termékeket?

Kulik Zoltán: Azt gondolom, hogy ezt a trendet a helyén kell kezelni. Egészen biztos, hogy ezek az új irányzatok teret nyernek majd, sokkal fontosabb azonban, hogy komplexen gondolkodjunk az egészségünkről. Jelenleg azt látni, hogy az emberek sokkal kevesebbet mozognak, stresszesebbek, ezeknek pedig mind sokkal nagyobb egészségromboló hatásuk van, mint annak, ki, mennyi húst fogyaszt. Én nem félek attól, hogy ezeknek az élelmiszereknek piacromboló hatásuk lesz az állati termékeket tekintve, műhúsok eddig is voltak, ezután is lesznek, mindkét szegmensnek megvannak a saját fogyasztói.

Az interjú itt folytatódik tovább.

Címlapkép: Getty Images