Egyre több az ilyen beruházás: ez lehet a magyar agrárium kitörési pontja?

HelloVidék   
  Megosztom
Egyre több az ilyen beruházás: ez lehet a magyar agrárium kitörési pontja?

A jelenleginél legalább 25-30 százalékponttal nagyobb arányban kell feldolgozni a magyar agrártermékeket ahhoz, hogy az élelmiszer-gazdaság nemzetgazdasági súlya és nemzetközi versenyképessége jelentős mértékben erősödjön, és csökkenjenek az árak kilengéséből adódó termelői kockázatok. A Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank ezért előtérbe helyezi hitelezési politikájában a nagyobb hozzáadott értéket termelő agrárberuházásokat, hogy ezzel támogassa a stratégiai nemzetgazdasági ágazatot. A bank agrárelemzői jó példának tartják a lengyel mezőgazdaságot, amely hasonló helyzetből indult két évtizeddel ezelőtt, mára viszont a feldolgozás fejlesztésével a magyarnál 15 százalékkal magasabb jövedelmi szinten termel.

A jelentős termőföldvagyonnal rendelkező magyar agrárium évente 5-7 százalékkal növeli hatékonyságát, de a meghatározó uniós országokhoz képest 10 százalékos lemaradásban van. A magasabb átlagos hozamok, illetve a műtárgya- és növényvédőszer-felhasználásának csökkentése mellett azonban a hazai élelmiszer-gazdaság mintegy 75-80 százalékban alapanyagokat vagy alacsony feldolgozottságú termékeket exportál, majd gyakran feldolgozott formában hozza vissza azokat a magyar piacra. Ezzel nemzetközi összehasonlításban – vásárlóerő-paritást nézve – alacsony-közepes béreket biztosít az agráriumból élőknek, és kevesebb jövedelmet termel a gazdaságnak.

A magasfokú feldolgozottság nemcsak a nyereséget növeli, hanem a globális piaci áringadozásokat is csökkenti, és stabilitást, kiszámíthatóságot biztosít az agrárgazdaságnak. A bank számításai szerint az elmúlt húsz évben a termelői árak átlagos ingadozása három-négyszerese volt a feldolgozói árakénak.

A magyarhoz sok szempontból hasonló helyzetből indult a ’90-es években a lengyel agrárgazdaság, amely napjainkra már túlnyomórészt feldolgozott termékeket ad el külföldre. Ezzel a saját gazdaságában tartja a feldolgozással elérhető többletjövedelmet. Az Agrárcentrum elemzőinek összegzése szerint ezzel a rendszerváltás idején a magyarnál némileg rosszabb teljesítményt felmutató lengyelek napjainkra már átlagosan a magyarnál 15 százalékkal magasabb jövedelmi szintet értek el egy hektár mezőgazdasági területre vetítve, és ez az agráriumban dolgozók jövedelmi szintjében is megjelenik.

A lengyelországihoz hasonló folyamat már Magyarországon is elindult, a banki elemzők követendő példának tartják a baromfiágazatban az alapanyagtermelést szervező integrátorokat, amelyek folyamatosan biztosítani tudják a magas minőségi sztenderdeket, valamint a kiskereskedelem és a fogyasztók részéről elvárt nyomonkövethetőséget. Ugyanakkor a megtermelt broilercsirke is jórészt csak elsődleges feldolgozáson esik át, darabolva, fagyasztva, csomagolva kerül kivitelre, nem pedig prémium késztermékként, tehát még ebben az alszektorban is helye van a feldolgozói beruházásoknak, a termékinnovációnak.

A magyar agrárium területi korlátai miatt nem tud méretgazdaságosságban versenyezni a nagy agrárországokkal, ezért a minőségre, a magas feldolgozottsági szintű termékekre kell építenie, ahol nem a volumen számít. Ehhez minőségalapú versenyre, márkázott termékek előállítására, folyamatos termékfejlesztésre és a nyomonkövethetőségre kell koncentrálnia. Nem ragadhat benn az értéklánc elején, hanem a jövedelmezőség növeléséhez a vetőmagoktól az asztalra tehető késztermékekig idehaza kell előállítania a termékeket. Ez szükséges ahhoz, hogy a szektor jelentősebb mértékben járuljon hozzá az ország gazdasági növekedéséhez, és az élelmiszer-gazdaságban dolgozók vásárlóereje hosszú távon emelkedjen

- mondta Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának vezetője.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

takarékbank

takarék

agrárium

gazdaság

beruházás