Egyre népszerűbbek a községek ebben a megyében: fillérekért vesznek itt házat a magyarok

A megye a 2019-es adatok szerint 7247 négyzetkilométeren terül el, összesen 358 települést foglal magába, lakónépessége pedig 637 ezer fő. Nem meglepő, de a megye legnépesebb városa a megyeszékhely, vagyis Miskolc. A megyében 16 járás található, ezek közül a legnépesebb a miskolci járás, a népsűrűség itt 252 fő/km2. A járáshoz 39 település tartozik, ebből csupán 7 város. Ezt követi szintén magas számmal a Kazincbarcikai járás, 193 fő/km2-el. Ehhez a járáshoz 22 település tartozik, ezek között csupán csak 3 város szerepel. Majd kicsit lemaradva a Ózdi járás jön, 141 fő/km2-el. Ide 17 település tartozik, amelyek között itt is csupán csak 2 város szerepel.

Csökkenést mutat a megye népessége

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakónépessége 2020. január 1-jén 637 ezer fő volt, 0,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. 2020-ban összesen 7328 gyermek jött a világra, és 10 311 fő hunyt el. Az élveszületések száma 4,7, a halálozásoké 9,3%-kal több volt, mint 2019-ben. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 2983 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség – az országosnál nagyobb mértékben – 22%-kal meghaladta az előző évit. A megyében 2020-ban 4568 házasságot anyakönyveztek, 3,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. A házasságkötések száma 1991 óta nem volt ilyen magas.

Sikerült behozni az üzemleállások okozta termeléskiesést

Gazdasági szempontból nézve, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhellyel 2020. december végén 86 ezer gazdasági szervezetet tartottunk nyilván, számuk – az országossal megegyezően – a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére 0,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A korábbi időszakokhoz hasonlóan a 77 ezer vállalkozás nagyobb részét (59 ezer) önálló vállalkozóként, kisebb részét (18 ezer) társas vállalkozásként regisztráltuk. Az előbbiek száma egy év alatt 1,2, az utóbbiaké 0,4%-kal nőtt. Ezer lakosra a megyében 123 regisztrált vállalkozás jutott, a megyék és a főváros körében a legkevesebb. A vállalkozási kedv az egy évvel korábbihoz képest nőtt.

Főtevékenységük alapján a társas vállalkozások a kereskedelem, a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az építőipar és az ipar területén, az önálló vállalkozók a mezőgazdaság és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban fordultak elő leggyakrabban.

A megye iparát tekinte Borsod-Abaúj-Zemplénben a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein az éves kibocsátás volumene második éve csökkent, 2020-ban 1,0%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. (Országosan 5,8%-kal esett vissza a teljesítmény.) A termelési érték 2888 milliárd forintot, az országos 8,5%-át tette ki.

A legnagyobb mértékű termeléskiesést a tavaszi üzemleállások, korlátozások okozták, a gazdaság újraindításával júniustól mérséklődött a lemaradás, júliusban és szeptembertől pedig a teljesítmény már meghaladta az egy évvel korábbit.

A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások 2020. évi termelési értéke (folyó áron 2498 milliárd forint) összehasonlító áron alig változott (+0,2%) az egy évvel korábbihoz képest. A vegyi anyag, termék, a kohászat, fémfeldolgozás, illetve a járműgyártás termeléskiesését ellensúlyozni tudta a gép, berendezés gyártása és az élelmiszeripar növekedése.

Az ipari értékesítés volumenének 1,1%-os növekedését a külföldi eladások okozták. A belföldi értékesítés, főként a vegyi anyag, termék gyártás és a gépipar piacvesztése következtében, 4,6%-kal visszaesett. Az export volumenének 3,0%-os növekedését a gép, gépi berendezés gyártása és az élelmiszeripar határozta meg. A megyében az exporteladások domináltak, a bevételek több mint háromnegyede ebből származott.

Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) ez voltak:

• Tiszai Vegyi Kombinát Zrt. (23)
• BorsodChem Nyrt. (27)
• Jabil Circuit Magyarország Kft. (32)

Emelkedett a munkanélküliek száma a megyében

• 2020 IV. negyedévében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 15–74 éves népesség 60,4%-a, 286 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé, számuk 1,3%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 4,7 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.
• A munkaerőpiacon 272 ezer fő foglalkoztatottként, 14 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A járvány következtében a foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélkülieké nőtt 2019 IV. negyedévéhez képest. Az előbbiek száma az országosnál jelentősebben fogyott, az utóbbiaké az átlagot meghaladóan emelkedett.
• Az inaktívak száma 188 ezer főt tett ki, lényegében ugyanannyit (–0,1%), mint egy évvel korábban.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2020. december végén 40 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál kevésbé, 18%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A koronavírus okozta járvány első hullámát követően az aktív munkakeresés megindulása a regisztrált álláskeresők számának jelentős emelkedését okozta, ami december végére veszített intenzitásából.

A pályakezdő álláskeresők száma (4013 fő) 18%-kal több lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 10% volt.

Az álláskeresők 29%-a legfeljebb 3 hónapja, 32%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 23%-kal meghaladta a 2019. decemberit.
Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (48%) a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, emellett 25%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 23%-uknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 3,6%-uk pedig diplomás volt.

A keresetek jóval elmaradnak az országos átlagtól

2020-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 312 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 208 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 347 ezer, a nettó átlagkereset 231 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 8,3%-kal múlta felül a 2019. évit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme elmaradt az országostól.

Az alkalmazottak 23%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

A bruttó keresetek a versenyszférában 7,8%-kal, 350 ezer forintra, a költségvetési szférában 9,5%-kal, 263 ezer forintra emelkedtek. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 6,7, a szellemieknél 8,4%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 236, az utóbbiak 413 ezer forintot kerestek.

A megye városaiban csökkent, a községekben emelkedett a lakásépítések száma

Az építőipar helyzetét tekintve, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2020. évi termelési értéke 103,3 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 12%-os csökkenés mellett – 8,8%-os mérséklődést jelentett az egy évvel korábbi magas bázishoz képest.

A csökkenést elsősorban a korábbi beruházási programok kifutása, valamint a koronavírus okozta járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai okozták.

A megyei építőipari szervezetek kibocsátása az országos 3,5%-át adta. A termelés csökkenését az egyéb építmények építésének 21%-os visszaesése okozta. Az épületépítések volumene 2,3%-kal bővült az előző évihez képest. Előbbi a termelési érték 41, utóbbi az 59%-át adta. Az országos tendenciához hasonlóan a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei építőipari szervezetek megrendelései is csökkentek: a vállalkozások 2020-ban 84,1 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 16%-kal kevesebbet, mint az előző év folyamán.

Alacsony lakásárak, jöhet a roham az ingatlanokért?

Az észak-magyarországi régió mindhárom megyéjében alacsonyabbak a lakásárak az országos átlagnál. Míg Magyarországon – Budapest nélkül számolva – átlagosan 331 ezer forintos négyzetméteráron keltek el az idei évben a lakások, addig az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképe szerint Heves megyében 281 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplénben 232 ezer, míg Nógrád megyében mindössze 137 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.

Az alacsony árak mögött munkaerőpiaci és demográfiai sajátosságok állnak, a térségben ugyanis a fizetések jellemzően országos átlag alattiak és ezzel összefüggésben évtizedek óta erős az elvándorlás.

Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője szerint mindössze néhány járás lakásárai tudják megközelíteni vagy minimálisan meghaladni az országos átlagot. Ilyen például a Tiszaújvárosi járás, ami jelentős ipari tevékenységének köszönhetően kiemelkedik a többi borsodi járás közül, 330 ezer forint körüli négyzetméteráraival. Ez egyébként a megyeszékhelynél, Miskolcnál is jelentősen magasabb, ott 268 ezer forint az átlagár. Heves megye székhelye szintén egy ilyen térsége a régiónak, Egerben ugyanis 358 ezer forint egy átlagos négyzetméter, ami az országos átlagnál is magasabb.

Nemcsak a régió, de az ország legolcsóbb megyéje is Nógrád, ahol a megyeszékhely, Salgótarján lakásainak átlagára mindössze 165 ezer forint, annak ellenére, hogy az elmúlt 2-3 évben több mint 80 százalékos volt az áremelkedés

- emelte ki a portál szakembere.

Hozzátette, ami a régió lakásépítési számait illeti, szintén országos átlag alatti beruházási volument látunk. Borsodban mintegy 400, Heves megyében mintegy 300 lakás épül tíz lakásosnál nagyobb társasházban, míg Nógrád megyében egyáltalán nincs ilyen projekt.

Vegyes képet mutat az építkezési kedv

Nem érvényesült a lakásépítésekben országosan 2016 óta megfigyelhető növekvő tendencia Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: 2020-ban 16%-kal csökkent (országosan 34%-kal nőtt) az épített lakások száma az előző évihez képest. Összesen 261 lakást vettek használatba, melyek 40%-a a megyeszékhelyen, 25%-a a többi városban, 36%-a községekben épült. A megye városaiban csökkent, a községekben emelkedett a lakásépítések száma. Tízezer lakosra mindössze 4,1 épített lakás jutott, ami a megyék közül továbbra is itt volt a legalacsonyabb, az országos átlag mindössze 14%-át tette ki.

A lakások 88%-ának természetes személyek, 8,8%-ának vállalkozások voltak az építtetői. Alapvetően a vállalkozások lakásberuházásainak visszaesése fordította a megyei lakásépítési piacot negatív irányba.

A lakások túlnyomó többségét (92%-át) családi házas formában, 7,3%-át többszintes, többlakásos épületben adták át. A családiház-építések ugyan valamelyest élénkültek, a többszintes, többlakásos épületben használatba vett lakások száma azonban az ötödére esett vissza. Ennek is köszönhetően az új lakások átlagos alapterülete az előző évi 122-ről 144 m²-re emelkedett, ami a megyék közül a legnagyobb mértékben haladta meg az országos átlagot (98 m²). A lakások több mint kétharmada épült 4 vagy annál több szobával.

2020-ban 5 lakás szűnt meg a megyében, az egy évvel korábbi 22-vel szemben. Száz épített lakásra 2 megszűnés jutott. Az országos tendenciával párhuzamosan a megyében is tovább csökkent a jövőbeni lakásépítési kedv. A 2020-ban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (254) 37%-kal elmaradt az előző évitől. (Az építési kedv leginkább a II. és a IV. negyedévben mozdult negatív irányba.)

Címlapkép: Getty Images