Brutális szupercellák tarolták le a magyar gyümölcsösöket: itt volt a legnagyobb a pusztítás

HelloVidék   
  Megosztom
Brutális szupercellák tarolták le a magyar gyümölcsösöket: itt volt a legnagyobb a pusztítás

Az elmúlt 4 évben a 2021-es esztendő állította legnagyobb kihívás elé a jégkármérséklő rendszert, mivel ez az év bizonyult zivatarok szempontjából a legextrémebbnek. Több alkalommal is nagy területi kiterjedésű szupercellák alakultak ki, viszonylag rövid idő alatt hazánk területén, illetve határainkon túlról már nagyméretű jéggel érkezve. Ezek a szupercellák több helyen is heves zivatarokkal és nagy erejű széllökésekkel, valamint gyakran jégesővel és felhőszakadással érkeztek. A legerősebb szupercellák 2021-ben június 25-én és július 9-én is nagyobb pusztítást okoztak. Cikkünkben most annak jártunk utána, hogy mely gyümölcsfajták sínylették meg leginkább a viharok pusztítását.

A 2021-es év védekezési időszakát jelentősen megnehezítette, hogy a szupercellák többsége határainkon túlról érkezett. Ebben az évben is a védekezési időszak április 15-től szeptember 30-ig tartott. A 169 napból 92 napon kellett kiadni riasztást. Ebben az időszakban keletkezett jégkárok jelentős hányada a fentebb említett két napra tehető.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban be is számolt arról, hogy hazánk 5 fő gyümölcsfajtáját milyen nagymértékű jégkár súlytotta. Ez az 5 gyümölcsfajta következő: minőségi borszőlő, alma, meggy, kajszibarack, szilva. Mivel a gyümölcsféléket jóval koncentráltabb területen termesztik, mint a gabonaféléket, így a lokális jellegű heves zivatarok is nagyban hozzájárultak a 2021-ben keletkezett jégesőkárokhoz.

Miben és milyen nagyságú károk keletkeztek?

Minőségi Borszőlő

2021-ben 53 423 hektáron termesztettek borszőlőt, ebből kb. 750 hektár olyan területen található, ami nem tartozik egy borvidékhez sem. A tavalyi évben 2945 hektáron jelentettek be jégesőkárt. Országos szinten a június 25-i szupercellás zivatarok 1063 ha borszőlő ültetvényt károsítottak. Fontos megemlíteni, hogy a Fonyódi járásban keletkezett károk nagyrészéért az augusztus 1-jén érkező hidegfront előtt kialakuló intenzív zivatarok, illetve szupercellás zivatarok okozták.

A Neszmélyi borvidéket súlyosan érintették a július 9-i lokális kialakulású szupercellák. A jégkárok gyakorlatilag teljes egésze ezen napon keletkezett a borvidék területén. Az itt található ültevények csak nem 60%-án okozott károkat a jégeső. A június 25-i szintén szupercellás zivatarok a Balatonboglári borvidék ültetvényeinek 25%-át érintették. Fontos megemlíteni, hogy a Kunsági borvidéken csaknem 1200 hektáros területen károsult szőlőültetvény, de a hatalmas területi kiterjedése miatt ez mindössze a borvidék kb. 6%-a.

Alma

A tavalyi évben 23 178 hektáron termesztettek almát, ebből mindösszesen 1162 hektárt ért jégesőkár országos szinten. 2021-ben 11 megyében egyáltalán nem jelentettek be jégesőkárt, ezekben a megyékben összesen 2336 hektáron termesztettek almát. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében július 11-én és 15-én rendkívüli erősségű zivatartevékenységet mértek a térségben, emiatt a megyében található járások jelentős hányadát érte jégkár ezeken a napokon. Fontos megjegyezni, hogy a Mátészalkai, Ibrányi és Cigándi járásban összesen kb. 2000 ha-on termesztettek almát, ezekről a területekről a tavalyi évben nem érkezett jégkár bejelentés.

Meggy

2021-ben 13 940 hektáron termesztettek meggyet. A tavalyi védekezési időszakban 510 hektáron jelentettek be jégesőkárt a gazdák. 2021-ben 10 megyében egyáltalán nem jelentettek be jégesőkárt, ezekben a megyékben összesen 4471 hektáron termesztettek meggyet.

Kajszibarack

A tavalyi évben 5628 hektáron termesztettek kajszibarackot. A bejelentett termőterületből mindössze 120 hektárra érkezett jégesőkár jelentés. 2021-ben 9 megyében egyáltalán nem jelentettek be jégesőkárt, ezekben a megyékben összesen 1635 hektáron termesztettek kajszibarackot.

Szilva

A tavalyi évben 6293 hektáron termesztettek szilvát, ebből 245 hektár károsodott jégeső következtében. 2021-ben 10 megyében egyáltalán nem jelentettek be jégesőkárt, ezekben a megyékben összesen 2170 hektáron termesztettek szilvát. A június 25-i szupercellás zivatartevékenység következtében a szilva esetében 154 hektár méretű terület károsult. A július 11 és 16 közé tehető viharos időszak következtében 64 ha-ról érkezett jégesőkár bejelentés.

Mi történt idén?

2022-ben sem kezdődött felhőtlenül az év a gazdák számára. A februári vihar a mezőgazdaság terén a fóliás kertészetekben okozta a legnagyobb károkat. Mint az Agrárminisztérium által kiadott közleményben is szerepel, a tárca vizsgálatokat végzett, hogy költségvetési átcsoportosítás révén hogyan lehetne rendkívüli, közvetlen támogatási lehetőséget biztosítani a kárt szenvedett gazdálkodóknak, túlmenően a kiterjedt mezőgazdasági kockázatkezelési (kárenyhítési alap), illetve krízisbiztosítási rendszeren. A pontos helyzetkép felmérése érdekében a NAK falugazdászainál lehetett jelezni a fedett növénytermesztő eszközökben keletkezett károkat.

Az Agrárminisztérium döntése alapján egyszeri támogatásban részesültek azon termelők, akiknek az eszközeit a vihar megrongálta, tönkretette. A vihar elsősorban a fóliasátrakban, üvegházakban okozott jelentős károkat, de más épületkárok is számottevőek voltak. Erre a támogatásra kizárólag azok a termelők voltak jogosultak, akiknek bejelentése alapján a károkat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartásba vette és leigazolta. A támogatás mértéke pedig legfeljebb az agrárkamara által leigazolt kár összegének 80%-a lehetett.

Míg a vihar miatt elpusztult vagy károsodott növénykultúra után a kárenyhítési rendszer fizetett kompenzációt, addig a nem biztosított termelőeszközökben bekövetkezett jelentős károkat az Agrárminisztérium kompenzálta. Az 1,4 milliárd forint támogatás kifizetése 1600 zöldségtermesztéssel foglalkozó család megélhetését segíthette.

Mire számíthatnak a vásárlók?

Ledó Ferenc szerint, bár feltételezhető, hogy a mostani viharkárok a hazai termés mennyiségét nem fogják döntően befolyásolni – a téli időszakban egyébként is alacsony a hazai paprika és paradicsom aránya a boltokban –, a következő álló néhány hónapban még érheti meglepetés a vásárlókat. A szakember szerint azzal, hogy februárban többletjövedelemhez jutnak a családok, a fogyasztás is emelkedni fog, ami a zöldségek esetében is növekvő forgalmat jelent majd. A keresleti piac pedig az árak emelkedéséhez vezethet.

Ebbe az irányba mutat az energiaárak robbanásszerű növekedése is, ami elsősorban a külföldi kertészetek esetében jelent nehézséget. A bolgár termelők a növekvő energiaköltségek miatt jelentősen visszafogták a termelést, így Bulgária az idén minden bizonnyal jelentős importra szorul majd. A szintén jelentős mennyiséget előállító Hollandiában a gazdálkodók a szokásosnál később ültetik ki a növényeket, ráadásul az úgynevezett pótmegvilágítást is csökkentik. Ledó Ferenc szerint ez utóbbi hatása áprilisban és májusban jelentkezhet majd. Elképzelhető, hogy az év eleji keresleti piac április végére, május elejére – amikor a fűtött fóliasátrakban termelt magyar paprika és paradicsom nagy mennyiségben megjelenik a pia­con – túlkínálatba vált majd át, ezzel lefelé nyomva az árakat.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

viharkárok

viharkárok

alma

szilva

szőlő

meggy

kajszibarack

viharok

kárbejelentés

kárenyhítés