Budapest 12℃ (derült)Sokan dőltek be a fals állításnak: több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott emiatt
Egyre szélesebb körben terjed az a – nyilvánvalóan minden tudományos alapot nélkülöző – tévhit, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A helyzet mára odáig fajult, hogy több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a legfontosabb munkavállalói biztonsága, ezért a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállítja a jégkármérséklő rendszert. Ebből adódóan sajnálatos módon számos területen csak részlegesen lesz biztosított a jégkár elleni védekezés, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakosságot és az ipari létesítményeket is veszélyezteti.
Az elmúlt időszakban – jellemzően a kelet-magyarországi megyékben – felerősödtek azok a hangok, amelyek a jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé a szárazságért. A „boszorkányüldözés” a napokban egyre súlyosabbá vált, egyesek attól sem riadtak vissza, hogy halálosan megfenyegessék a jégkármérséklő rendszer részeként működő manuális generátorok kezelőit.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megteszi a szükséges jogi lépéseket, feljelentést tesz a fenyegetőzők ellen. Ezzel egyidejűleg – munkavállalói testi épségét mindenek elé helyezve – egyes alföldi megyékben, a fenyegetést kapott generátorkezelők körzeteiben ideiglenesen leállította a jégkármérséklő rendszert. Ez azt jelenti, hogy a NAK több területen nem tudja teljeskörűen biztosítani a jégkár elleni védekezést, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakossági ingatlanokat és ingóságokat is veszélyezteti.
A NAK minden lehetséges eszközével támogatja az évtizedek óta nem látott aszály miatt súlyos károkat szenvedő termelőket – falugazdász-hálózata révén segíti a kárfelmérést, egyeztetéseket folytat az agrártárcával és a biztosítókkal, együttműködik a kormányhivatalokkal –, annak érdekében, hogy gördülékenyen haladjon az ügyintézés. A Kamara ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy egyesek végső elkeseredettségükben saját gazdatársaik ellen forduljanak, őket halálosan megfenyegessék.
Jó, ha nem hiszünk a szóbeszédnek
Az országos jégkármérséklő rendszer 2018-ban kezdte meg működését, az 1991 óta Somogy, Tolna és Baranya megyében működő talajgenerátoros rendszer országos lefedettségűre bővítésével. Bár ez már az 5. üzemeltetési év, sajnálatos módon idén széles körben kerültek előtérbe a rendszerrel kapcsolatos olyan tévhitek, melyek minden alapot nélkülöznek.
Tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. A tudományos vizsgálatokon túl a gyakorlati tapasztalatok is ezt támasztják alá:
idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, így kora tavasszal is komoly aszály sújtotta hazánkat, holott csak április 15-től működik a jégkármérséklő rendszer. Az is nyilvánvalóan cáfolja a tévhitet, hogy a rendszer 2018 óta üzemel Magyarországon, és az elmúlt 4 esztendőben nem volt ilyen mértékű aszály.
A jégkármérséklő rendszer bizonyos területeken történő leállítása viszont azért is fájó, mert az elmúlt évek kárbejelentési adatai bizonyították létjogosultságát. 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen:
2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Számítások szerint a rendszer működtetésével évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg.
Tehát tudományosan bizonyított, hogy a jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni. Ezt többek között a meteorológia tudományában elismert szaktekintély, prof. dr. Geresdi István is megerősíti. A vele a témában készült beszélgetés az alábbi elérhetőségen tekinthető meg:
A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, mely nem csak hazánkban, hanem Európa számos más országában (ott is, ahol nem működik jégkármérséklés) rendkívüli csapadékhiányt okoz. Európa déli, délnyugati és nyugati részein (Olaszország, Spanyolország, Dél-Franciaország, Kelet-Németország) a legsúlyosabb a probléma, de Nyugat-Lengyelországot, Szlovákia és Magyarország keleti részét, illetve Romániát és Ukrajnát is sújtja ez az időjárási jelenség.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
