Itt a fordulat: kidurranhat az ingatlanlufi, beüthet a krach az építőiparban

A magyar állam összesen 284 építőipari beruházást függeszt fel 2100 milliárd értékben, ide nem értve a kivitelezés alatt levőket. A felfüggesztett beruházásokat újratervezik, és 2025-2026-ban újraindítják – jelentette be szeptember közepén Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettese, írja a 24.hu.

Számításaink szerint 2022-es áron durván 2500 milliárd forintnyi építési beruházást halaszt későbbre az állam

- kalkulált a lapnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Mindez persze attól függ, milyen áron számolunk, de legutóbb már Lázár János építésügyi miniszter is 2100-2500 milliárd közötti értékről beszélt. Ez hatalmas nagyságrend, hiszen a magyar építőipar legfontosabb partnere az állam, a rendelésállomány körülbelül 60 százaléka közösségi megrendelés.

Összehasonlításképpen: az idén, elvonások nélkül, mintegy 3300 milliárd forintot tett volna ki az állami megrendelések értéke.

A legfrissebb, augusztusi KSH-adatok szerint egyébként júliushoz képest 4,4 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene. Az új szerződések mennyisége augusztusban már 50,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, a teljes szerződésállomány volumene pedig 7,8 százalékkal maradt el a tavalyitól.

Megkezdődtek az elbocsátások

Az ÉVOSZ tagvállalatainak kétharmada jövőre a rendelésállomány jelentős csökkenésére számít. A rendelésállomány visszaesése alapján nehéz megjósolni, hogy mekkora elbocsátások várhatóak az ágazatban, amely 148 ezer aktív vállalkozással, összesen 375 ezer embert foglalkoztat – értékelt az elnök. A leépítési-hullám első jelei már most láthatók a tervező-, és mérnöki feladatokat végző vállalkozásoknál, hiszen a legdrasztikusabb mértékben a tervezési és előkészítési munkák torpantak meg.

Általánosságban annyit mondott, ha egy vállalkozásnak 20 százalékkal csökken a piaci/építési lehetősége, akkor nem lesz képes tartani a létszámot, hiszen az ágazat költségein belül a legnagyobb, 50 százalék körüli az élőmunka költsége. Első körben pedig a be nem tanított segédmunkásokra lesz a legkevésbé szükség. Az idei átlagosan 23 százalékos építőanyagár-emelkedést pedig a vállalatok nem tudják majd a vevőkre áthárítani.

Nem épülnek új lakások, ha nem lesz támogatott hitel

Az építőipar kieső megrendeléseit elvileg a lakossági és magánpiacról pótolni lehetne, azonban a lakosság a fizetőképessége határához ért. Jelen pillanatban igen komoly finanszírozási problémával küzdenek a magánmegrendelők is, a hazai befektetők masszívan kivárnak az áremelkedések miatt. A megtakarítások ugyancsak az infláció miatt nem elegendőek, így a lakásépítésekhez, lakásfelújításokhoz mindenképp hitelekre lenne szüksége. Kétszámjegyű hitelkamatok mellett viszont az emberek többsége nem fog eladósodni – figyelmeztetett Koji László. Szerinte

Beomlik a lakásépítési piac 2023-2024-ben, ha nem vezetnek be egy lakáscélú, nem több mint 5 százalékos kamatplafont kínáló finanszírozási lehetőséget.

Az ágazat tavaly 22 ezer új és 250 ezer felújított lakást adott át, és az idén is minimum 17 ezer új építésű és legalább 250 ezer felújított lakással számol, állami segítség nélkül azonban ezek az értékek 50 százalékkal csökkenhetnek 2023-ban – prognosztizálja az ÉVOSZ. Az élénkítést célzó tervekből egyelőre csak annyi látszik, hogy a miniszterelnök újabb családtámogatási intézkedéseket jelentett be, amelyeket 2022 decemberében véglegesítenek. További részleteket azonban erről még nem tudni.

A szövetségnél arra is számítanak, hogy bezuhannak a lakásárak, mert sokkal kevesebb lesz a vevő, mint az eladó. Úgy látják: biztos, hogy 2023 első negyedéve, első féléve tájékán sokkal olcsóbban lehet majd használt lakást vásárolni, mint jelenleg, és a vevők jelentős része azt is vizsgálja majd, hogy milyen a fűtőrendszer a használt lakásokban.

Címlapkép: Getty Images