Budapest 6℃ (eső)Teljes kilátástalanság? Se bolt, se munka, se iskola az ország legszegényebb településén
Egy hajdú-bihar-megyei zsákfaluban, a bő 300 lelkes Toldon jártak a G7 újságírói, a Bihari-sík középső vidékén, a román határtól nem messze, Magyarország egyik legszegényebb és infrastrukturálisan legelmaradottabb településén – se kocsma, se bolt, se iskola, se munka –, a Szuno székhelyén.
A régi parasztház konyhájában négy nő kenyeret és felvágottat eszik. Beszélgetnek. A téma a hiteltartozás, amit a kamatok miatt már nincs esély visszafizetni, hitellel viszont nem lehet hivatalosan dolgozni. Váltás: egyikük férjét megbüntették a rendőrök, mert jogosítvány nélkül vezetett – inkább átvette valakitől, aki egyáltalán nem tudott. A faluból a fuvar kétezer forint a legközelebbi boltba, Biharkeresztesre, írja a G7.
Ebédszünet van a Szuno nevű társadalmi vállalkozás műhelyében, ahol mintegy fél tucat nő dolgozik mindenféle kézműves terméken a hűtőmágnestől a levendulapárnáig.
Kezembe veszek egy egyedi kis esküvői ajándékot, a fény felé fordítom, óvatosan visszateszem az ecsetek mellé. “Milyen Toldon az élet?”, kérdezem, de szinte a kérdésemtől függetlenül mondják, mintha egy régi történetet folytatnának. “Régen jó falu volt ez, itt nőttünk fel, volt bolt, szüret, május elseje.
A magyar és a cigány egyben volt. Csak aztán elromlott. Minden elromlott. Nem tudom, ki rontotta el
- mondta a portálnak az egyik nő.
Toldon az egy főre jutó jövedelemszint a 30 legalacsonyabb érték között van az országban. A lakhatási szegénységben érintett családok házai zsúfoltak, a házak kétharmada vályog, és magas azoknak a száma, ahol nincs vezetékes víz. Szennyvízhálózat nincs a településen. Nincs bolt és kocsma sem, Toldra egyetlen toldozott-foldozott aszfaltút vezet Biharkeresztesről, a busz hétköznapokon háromszor-négyszer fordul be a településre.
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője 2012-ben kollégáival útjára bocsátotta a Szunót, a generációs mélyszegénység láncolatának megszakítását célzó komplex társadalmi programjának egyik elemeként. Egy sikeres és önfenntartó vállalkozást akartak építeni azokkal a toldi emberekkel, akik szeretnének tenni a családjuk, gyermekeik jövőjéért.
A Szuno tornazsákjait többek között az ország Decathlon áruházaiban is megtalálni. A Decathlon visszafogottan kommunikálja az együttműködés szociális dimenzióját: a totemeken szerepel az Igazgyöngy Alapítvány neve és a “jól áll neked a jóság” szlogen, a honlapjukon külön hangsúlyozzák, hogy kézzel készített és társadalmi ügyet támogató tornazsákokról van szó. És persze mindegyik tornazsákban, belül, olvasható, hogy a zsák egy olyan vállalkozásban készült, ami “egy apró zsákfaluban teremt munkalehetőséget olyan embereknek, akik szebb jövőt álmodnak családjuknak, gyerekeiknek.”
A Decathlon és a Igazgyöngy, azon belül is a Szuno üzleti partnerségre épülő együttműködése egy tavalyi sportnapra és egy nyitott jógaórára nyúlik vissza. A Decathlon részéről Gulyás Marianna projektvezető akkor ismerte meg személyesen az alapítvány Toldon végzett munkáját. Felmerült egy közös foglalkoztatási program ötlete, de azt elengedték, és inkább az egyedi, kézzel készített tornazsák fejlesztésére koncentráltak.
A Szunóban az elmúlt években 26-an dolgoztak a faluból, összesen 47-en készítettek hímzést a termékekre, jelenleg 6 főt foglalkoztatnak teljes állásban Toldon, és két varrónőt Berettyóújfaluban, miközben dolgoznak azon is, hogy Toldon is legyen megfelelő minőségben dolgozó varrónő.
Bő 10 millió forintos tavalyi bevételük, a kézműves textiltermékekből és papírtermékekből dísztárgyakból és egyedi, általában céges megrendelésekből származott. Jelentős a webshopos értékesítés, de a fővárosban több boltban is lehet kapni Szuno-termékeket.
Az idei bevételük óvatos becslés szerint eléri a 16-17 millió forintot, a tornazsákokból származó bevétel pár hét alatt 2 millióval járult ehhez hozzá. Nagyon úgy tűnik, ennek a mennyiségnek a többszörösét is képes lenne értékesíteni a Decathlon, de a mennyiségi gyártás biztosítása nem olyan egyszerű.
A Szuno-termékek alapját az Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákjainak rajzai adják, így a tornazsákét is. A kiválasztott gyerekrajzokat professzionális körülmények között viszik fel az anyagra, hogy tartós legyen, utána kerül a berettyóújfalui varrónőkhöz, majd az utolsó fázis, a címkézés és zsinórozás zajlik Toldon.
Az Igazgyöngyhöz kötődő oktatás folyik 6 településen, szociális tevékenység 17 településen, 11 településen pedig esetei jelleggel vannak jelen. A toldi programot 13 éve kezdték el, és éppen azért választották Toldot, mert annyira kilátástalan volt a falu helyzete: ha itt vág bele az alapítvány a közösségfejlesztésbe, akkor tanul a legtöbbet, hiszen nem lesz olyan probléma, buktató, amivel nem találkoznak, gondolták. 10 éve alapították a társadalmi vállalkozást is toldi telephellyel, és a tanodát is, ahova nullától tizennyolc éves korig minden gyereket várnak. Mostanra több mint 60 gyerek jár hozzájuk rendszeresen, a családok túlnyomó többségét elérik a gyerekeken keresztül. A kisgyerekes családokhoz és terhes nőkhöz is kapcsolódnak, segítenek kialakítani a kisgyereknek megfelelő környezetet. A művészeti iskolákban összesen több, mint 600 gyereket ér el.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
