Kongatják a vészharangot a mezőgazdászok: valóban elkéstünk az öntözés fejlesztésével?

Meggyőződésem, hogy nemcsak hosszú, de rövid távon is kiemelkedő az agrárium szerepe a megváltozott klimatikus viszonyott mellett is, és nem utolsó sorban stratégiai ágazatnak is tekintjük. Meggyőződésem, hogy még ebben az időszakban is, főleg most, amikor ilyen kihívásokkal találkozunk, nemcsak megfelelni tudunk majd nekik, de előrébb is tud majd lépni a hazai agrárium a következő években

- közölte Farkas Sándor a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián. Hozzátette, mindannyian megtapasztalhattuk, hogy az elmúlt időszakban egyre több a kihívás, kezdve a koronavírussal, a magas takarmány-, műtrágya-, növényvédőszer- és energiaárakkal, nem beszélve a szélsőséges időjárásról, valamint a korábban nem megszokott munkaerőhiányról.

Ezt a helyzetet súlyosbította az orosz-ukrán háború kirobbanása és az idei történelmi mértékű aszály. Az elmúlt évek egyre szaporodó szélsőséges időjárási körülményei, köztük az idei aszály is felhivta a figyelmet a klímaváltozásra, a megemelkedett inputanyag- és takarmányköltségek pedig rámutattak arra, hogy a hatékonyság a termelésben nemcsak öncél, hanem a túlélés is lehet. Mindezek a körülmények felhívják a figyelmet arra, hogy egyre kevesebb inputanyag felhasználásával kell majd megoldani a jövedelmező termelést a jövőben

- mondta Farkas Sándor.

A miniszterhelyettes tájékoztatott arról, hogy az aszály miatt számos eszközzel segítettük az ágazatot, az egyik ilyen a hitelmoratórium, közel 2900 milliárd forint hitelhez kapcsolódóan éltek ezzel az érintettek, emellett a kamatstop is sokaknak jelentett könnyebbséget. Október 17-én elindult az uniós támogatások előlegfizetése, ennek keretében idén 322 miliárd forint értékében történnek meg a kifizetések az év végéig. Október 17 óta a mai napig több mint 250 milliárd forint előleg került kiutalásra 150 ezer gazdálkodó számára.

Az öntözésfejlesztés az a kérdéskör, ami igazából ma nagyon sok mindenkit foglalkoztat itt Magyarországon, de elkéstünk, régen elkéstünk. Volt egy Tisza-szabályozás az Alföldön az 1800-as években, most ennek a negatív hatásait érezzük, amihez természetesen hozzájárul a kevés csapadék ami lehullt az elmúlt években. Ma már olyan mélyen van a nedvesség a talajban, hogy a növények gyökere nem éri el. Tudok olyan gazdálkodóról, aki azért szüntette meg a kismértékű állattenyésztését, mert elfogyott az ásott kútból a víz, ez tragédia. Mindezek miatt megkerülhetetlen, hogy vízgazdálkodásról beszéljünk az Alföld területén. Sok területen vissza kell térni a víz visszatartására. Ezek nem új dolgok, ezek a rendszerek korábban megvoltak. Elkerülhetetlen azoknak a vízi létesítményeknek a létrehozása, amelyekkel megfelelő módon tudjuk visszatartani azokat a vízmennyiségeket, amelyek a Kárpát-medencébe befolynak. Ezt el kell kezdeni, és akkor tudjuk a következő 10-15 évben normalizálni a mai talajvízszint csökkenést

- hívta fel a figyelmet a miniszterhelyettes.

Farkas Sándor a konferencián beszélt arról is, hogy 2023 után a vidékfejlesztési támogatások között meghatározóak lesznek azok a támogatási formák, amelyek segíteni hivatottak a mezőgazdasági termelők alkalmazkodását a körülményekhez.

A kihívások ismertek, az eszközök adottak, a termelő és az otkatás is rendelkezésre áll, olyan esély adatott most a gazdálkodóknak, amire generációk óta nem volt példa

- emelte ki.

Címlapkép: Getty Images