Elképesztő, mi folyik ebben a megyében: ennyit keresnek az emberek, még sincs elég melós?

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Elképesztő, mi folyik ebben a megyében: ennyit keresnek az emberek, még sincs elég melós?

A HelloVidék idén is górcső alá veszi a magyar megyéket: sorozatunkban annak járunk utána, milyen fontosabb gazdasági, turisztikai változások történtek az elmúlt időszakban. Ezúttal Hajdú-Bihar megye kerül terítékre. Megvizsgáltuk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján, hogyan alakult a megye gazdasága, turizmusa, illetve a munkaerőpiaca.

Hajdú-Bihar megye közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban. Területe és népessége alapján a negyedik legnagyobb megye. Északról Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, északnyugatról Borsod-Abaúj-Zemplén megye, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok megye megye, délről Békés megye, keletről pedig Románia határolja. Székhelye Debrecen, az ország második legnépesebb települése.

Gazdag hévízekben a megye

Északkeleti részét a homokbuckás Nyírség dél-nyírségi résztája alkotja. Közepén észak-déli irányban húzódik a Hajdúság két kistája: a Hajdúhát és a Dél-Hajdúság. Nyugati részét a Közép-Tisza-vidék egyik tájegysége, a Hortobágy foglalja el. Déli pereme, a Berettyó–Körös-vidék átnyúlik a megye közigazgatási határain. A megye felszíne jellemzően síkság. A kevéssé tagolt sík terület teljes egészében az Alföldhöz tartozik. A megye legmagasabb pontja (170,5 m) a Nyírségben Fülöptől északra található, míg a legalacsonyabb része a megye délkeleti sarkában, Békés megye határán, a Hamvas- és Sárrét-csatorna térségében, Püspökladánytól és Szereptől délre nem éri el a 85 m-t.

Északnyugaton a megyehatáron folyik a Tisza, délen található a Berettyó és a Sebes-Körös. A Tiszát a Berettyóval a Keleti-főcsatorna köti össze, és ebből ágazik ki a Nyugati-főcsatorna. A megye mesterséges tavakban és hévízekben gazdag.

Demográfiailag jól áll Hajdú-Bihar

2022 I–III. negyedévében Hajdú-Bihar megyében kevesebben születtek és (elsősorban a Covid19-járvány miatti többlethalálozások magas bázisa miatt), kevesebben haltak meg, mint az előző év azonos időszakában. Az ebből adódó természetes fogyás a népességet közel 1100 fővel csökkentette, a fogyás lakosságarányos mértéke kedvezőbb volt az országos átlagnál.

Hajdú-Bihar megyében 2022 I-III. negyedévében 4119 gyermek jött világra, és 5181 fő hunyt el. Az élveszületések száma 2,7, halálozásoké 9,9%-kal kevesebb volt, mint 2021 azonos időszakában. Utóbbi elsősorban a járvány miatti többlethalálozások magas bázisa miatt következett be. (A járvány előtti utolsó év, 2019 azonos időszakához képest 2,3%-kal többen haltak meg.) A természetes fogyás népességre vetített 2,0 ezrelékes megyei értéke az országos átlagnál (3,6 ezrelék) kedvezőbb volt.

Sok a munkanélküli, kevés a fizetés

A munkaerőpiacon csaknem 11 ezer fő volt munkanélküli, számuk az országos csökkenésnél jelentősebben, 24%-kal fogyott 2021 III. negyedévéhez képest. A munkanélküliségi ráta is csökkent, az egy évvel korábbi 5,5%-ról 4,3%-ra.

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség együttes csökkenése annak a következménye, hogy a gazdaságilag aktívak közül többen elhagyták a munkaerőpiacot. A gazdaságilag nem aktívak száma így 85 ezer fő volt.

2022 I–III. negyedévében Hajdú-Bihar megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 422 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 281 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 441 ezer, a nettó átlagkereset 293 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 19%-kal múlta felül a 2021. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés mértéke meghaladta az országos átlagot, ennek ellenére az alkalmazottak 16%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

Az álláskeresők legnagyobb hányada (45%-a) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, emellett 25%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 24%-uknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége, 6,1%-uk pedig diplomával rendelkezett.

Nőtt az ellátottak aránya, a vállalkozásoké csökkent a KATA miatt

Az ellátottak aránya összességében 1,2 százalékponttal nőtt az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 14%-uk álláskeresési járadékban, 21%-uk álláskeresési segélyben, 23%-uk szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 42%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.

Hajdú-Bihar megyében 2022. szeptember végén – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – a 102 ezer vállalkozás nagyobb részét (83 ezret) önálló vállalkozóként, kisebb részét (19 ezret) társas vállalkozásként regisztrálták. Az előbbiek száma egy év alatt 2,0%-kal csökkent, az utóbbiaké 1,2%-kal nőtt. A vállalkozásdemográfiai folyamatokat elsősorban a kata szabályainak július 12-én elfogadott módosítása mozgatta.

Szeptember végén 4,1 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, számuk 8,3%-kal csökkent, az összes egyéni vállalkozáson belüli arányuk (14%) pedig 0,7 százalékponttal lett kisebb az egy évvel korábbinál. Ezer lakosra a megyében 195 regisztrált vállalkozás jutott, a vállalkozási kedv csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Folytatódtak a beruházások, de van, ami ellen nagyon tiltakoznak a helyiek

2021 II. negyedévétől változó intenzitással élénkült a Hajdú-Bihar megyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége. A szervezetek 2022. I‒III. negyedévi 257 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron az országos 6,0%-os növekedésnél jóval nagyobb mértékben, 22%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az itteninél nagyobb mértékű növekedés csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történt. A beruházások 38%-át a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások kezdeményezték.

A beruházások kevésbé koncentráltak voltak. A fejlesztési források 28%-át a feldolgozóiparban, 15%-át a mezőgazdaságban, 11%-át az ingatlanügyletek ágban használták fel. Az ingatlanügyletek beruházásainak volumene 81%-kal bővült, elsősorban az ingatlan bérbeadása, üzemeltetése alágazatban végrehajtott fejlesztések hatására. Az agrárium teljesítményértéke reálértéken 9,9, a feldolgozóiparé 38%-kal nőtt. Utóbbin belül a járműgyártás területén és az élelmiszeriparban történtek a legnagyobb értékű beruházások.

A teljesítések 55%-át adó építési beruházások volumene 34%-kal emelkedett. Az ingatlanfejlesztések mintegy négytizede közel fele-fele arányban a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek ágban realizálódott. A gép- és járműberuházások 71%-át kitevő importbeszerzések teljesítményértéke összehasonlító áron egyötödével nőtt, a hazai gyártásúaké viszont 3,9%-kal mérséklődött.

Nem akar a lakosság akkumulátorgyárat

Tavaly augusztusban jelentették be, hogy Debrecen mellett építi meg második európai akkumulátorgyárát a globális piacvezető CATL. A projektet azonnal nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánították, az állam csak az ipari park áramellátásának fejlesztésére 88 milliárd forintot szán.

A CATL-gyár Magyarország történetének legnagyobb beruházása lenne. A méreteit nehéz szemléltetni, de a legfontosabb adatok róla, hogy:

  • az építkezés és az üzembe helyezés körülbelül 3000 milliárd forintba kerül;
  • 2025-re 9000 dolgozóra lenne szüksége;
  • a gyár éves kapacitása 100 gigawattóra;
  • a vízigénye pedig napi 3000-6000 köbméter.

A CATL-gyár éves termelése akkora lenne, hogy önmagában is látszana a magyar GDP-n (ahogy látszik például a győri Audi is), a kérdés az, hogy milyen áron.

A debreceniek egyik problémája, hogy őket csak már a tervek elkészülte után tájékoztatták, és a véleményüket most kérdezik meg, amikor a projektről megegyezett a magyar állam a CATL-lel. Szerintük népszavazást kellett volna tartani még a megegyezés előtt, és akkor demokratikusan ki tudták volna fejezni az akaratukat.

A nemrégiben tartott közmeghallgatáson az egyik megszólaló kiemelte, hogy a kormány 88 milliárd forinttal támogatja a projektet, miközben szerinte „az iskolákban fagyoskodnak a gyerekek”. Egy idős nő az egyik környékbeli faluban él, ahová máig nem vezették be az ivóvizet. Ő azt kérdezte meg, hogy hozzájuk miért nem vezetik be a vizet, ha a gyár többet fog fogyasztani, mint egész Debrecen.

Az eseményen országos politikusok is megjelentek, a helyiek gúnyolódtak a résztvevő Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei főispánon: azt mondta egyikük, reméli, nem fogják deresre húzni, amiért ellentmond a politikai akaratnak. A résztvevők egyébként minden alkalommal fújolásba és hazaárulózásba kezdtek, amikor elhangzott a főispán szó.

Aranykalászos földeket súlytott az aszály: 48 százalékkal csökkent a gabonatermés

2022-ben Hajdú-Bihar megyében a szántó egyötödén, 68,5 ezer hektáron termesztettek kalászos növényeket. Annak ellenére, hogy szántóföldi kiterjedésük 5,8%-kal nőtt 2021-hez képest, együttes hozamuk (247,8 ezer tonna) a megye területét sújtó nyári aszály következtében 42%-kal kevesebb lett. A termésátlagok alulmúlták az országosakat, és a megyei rangsor középső és utolsó harmadában találhatók.

Az árpa kiterjedése kissé növekedett az előző évhez képest, a begyűjtött mag mennyisége viszont 38%-kal kevesebb lett, így fajlagos hozama (4,3 tonna/hektár) 40%-kal alulmúlta a 2021. évit. A tritikálé hozama nagyobb mértékben csökkent (61%-kal), mint a betakarított területe (40%-kal), ami termésátlagának (3,4 tonna/hektár) 36%-os csökkenését okozta.

2022-ben az egy évvel korábbinál jóval kisebb területen (külön-külön kevesebb mint 700 hektáron) takarítottak be rozst és zabot a megyében, ezáltal szántóföldi növénytermesztésben betöltött szerepük számottevően zsugorodott.

Honnan lesz hús a boltokban? Csökken a haszonállat-állomány, de még így is itt a legtöbb az országban

A szarvasmarha-állomány (902,7 ezer) 3,1%-kal mérséklődött, és mindössze 5 megyében nőtt a létszámuk, utóbbiak közül is csak Somogyban bővült jelentősebben (13%-kal). A nagyobb állománnyal rendelkező megyék közül Hajdú-Biharban egy év alatt 3,3, Pest megyében 7,8, Bács-Kiskunban 5,4%-kal fogyott a szarvasmarhák száma. Száz hektár mezőgazdasági területre vetítve a legtöbb szarvasmarhát Győr-Moson-Sopron és Pest megyében tartották (egyformán 27-et), a legkevesebbet Hevesben (10-et).

A sertésállomány (2,7 millió) 2021. június 1-jéhez képest országosan 5,9%-kal csökkent, Hajdú-Biharban 17%-kal visszaesett az egyedszám. A száz hektár mezőgazdasági területre vetített sertések száma Komárom-Esztergom megyében (177) a hazai átlag (53) 3,3-, Baranyában (138) 2,6-, Somogyban (92) 1,7-szeresét tette ki, Hevesben (12) viszont az országosnak kevesebb mint az egynegyede volt.

A szarvasmarha-állomány a nyár kezdetén (116,0 ezer) 3,3%-kal alulmúlta az egy évvel korábbit. Az állomány közel felét kitevő tehenek száma 12 hónap alatt 5,5%-kal fogyott. Száz hektár mezőgazdasági területre 25 szarvasmarha jutott, az országosnál 7-tel több.

A gazdálkodók június elején a megyében 317,7 ezer sertést gondoztak, 17%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az anyakoca-állomány (19,9 ezer) 14%-kal csökkent. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó sertések száma (69) így is háromtizedével nagyobb volt a hazai átlagnál (53).A juhok száma egy év alatt 5,5%-kal 204,5 ezerre, ezen belül az állomány nyolctizedét képviselő anyajuhoké 2,8%-kal csökkent.

A megyében 2021. június 1-jéhez képest 16%-kal kevesebb, összesen mintegy 2,6 millió tyúkot neveltek. A teljes létszám 19%-át adó tojóállomány egy év távlatában ennél kisebb mértékben, 2,4%-kal mérséklődött.

Iparban van még hová fejlődni

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján Hajdú-Bihar megyében az ipari termelés értéke 1107 milliárd forint volt 2022 I–III. negyedévében. Ez az országos kibocsátás 2,8%-át jelentette, amivel a kisebb súlyú megyék közé tartozott. A megyében az egy lakosra jutó termelési érték fele volt az országos átlagnak.

A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján a termelés I–III. negyedévi értéke (868 milliárd forint) összehasonlító áron 8,0%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez a legtöbb feldolgozóipari terület hozzájárult, a megyében nagy súlyú vegyipar kibocsátása ugyanakkor jelentősen csökkent. Az ipari értékesítés közel héttizedét adó export volumene 14%-kal emelkedett, a belföldi eladásoké viszont 0,6%-kal mérséklődött, miután több feldolgozóipari terület is a külföldi piacokon ért el jobb eredményeket.

Az építőipar teljesítménye is csökkent

A Hajdú-Bihar megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2022. I-III. negyedévi termelési értéke 128,7 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 3,2%-os növekedésnél nagyobb mértékben – 5,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A kibocsátás az országos 4,1%-át adta, az egy lakosra jutó 246 ezer forintnyi termelési érték a hazai átlag 75%-át érte el.

Az építőipar új megrendelései országos szinten 5,1%-kal csökkentek, miközben a megyei építőipari szervezetek 2022 I-III. negyedévében 121,6 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 3,2%-kal többet az előző év azonos időszakinál.

A szeptember végi 92,4 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 12%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, a rövidtávú kilátások kedvezőbbek lettek.

Debrecen az egyik legdrábább megyeszékhely, de csökken a lakásépítési kedv

Hajdú-Bihar megyében a 2021 során csökkenő lakásépítési kedv 2022. III. negyedévben az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz mérten ugyan számottevő növekedést mutatott, összességében 2022 I–III. negyedévében 9,6%-kal csökkent (országosan 7,7%-kal nőtt) az épített lakások száma az előző év azonos időszakihoz képest. Összesen 397 lakást vettek használatba, 64%-uk Debrecenben, 25%-uk kisebb városokban, fennmaradó nagyjából egytizedük községekben épült. Csak Debrecenben volt kismértékű élénkülés, a másik két településkategóriában azonban számottevően csökkent az átadott lakások száma.

Építési forma szerint a lakások 72%-át családi házas formában, 27%-át többszintes, többlakásos épületben, és mindössze 1 lakást pedig csoportházban adtak át. A megyei piac intenzitását a csoport-, és a családi házas formában épült lakások csökkenése vetette vissza. Az új lakások átlagos alapterülete (123 m²) nagymértékben meghaladta az országos átlagot (94 m²), és a 4 vagy annál több szobás lakások aránya (65%) is jóval átlag feletti volt.

Az ingatlan.com közleményéből kiderül, hogy 2022 november elején a kínálati piacon mennyibe kerültek az eladásra váró lakóingatlanok. A megyeszékhelyek listáját Székesfehérvár vezeti, ott az átlagár ingatlanonként 58 millió forintra rúgott, majd Győr és Debrecen következik 53 és 52,8 milliós összeggel. A legalacsonyabb 15,1-28,4 millió árral pedig Szolnok, Békéscsaba, Miskolc és Salgótarján rendelkezik.

Segíthet a falusi CSOK meghosszabbítása

Bár a korábbinál bizonytalanabb gazdasági környezet miatt a lakáspiac lassulás jelei mutatkoznak, a falusi csokos települések jól szerepelnek. A támogatás meghosszabbítása pedig extra keresletet hozhat. A kisebb települések helyzetét tovább javítja, hogy a falusi csok keretében érhető el a legnagyobb lakásfelújítási támogatás is. A kedvezmény felét ugyanis a megvásárolt ingatlan felújítására kell fordítani, ami akár 5 millió forintos lakásfelújítási állami támogatást jelenthet a falusi csok maximális 10 milliós összegéből

- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A falusi csokos ingatlanok a környék és az országos átlagárakhoz mérten olcsóbbak. A vonzerejüket az is növeli, hogy az államilag támogatott maximum 10-15 milliós lakáshitel nagyobb alapterületű ingatlan megvásárlását teszi lehetővé. Ráadásul a kedvezményes csok hitel 3 százalékos kamata bőven elmarad a jelenlegi átlagos 10-11 százalékos piaci kamatszinttől.

Turisztikailag vonzó a megye a keleti régióban külföldön is

A megye fő vonzerejét Debrecen történelmi műemlékei és a Hortobágy természeti értékei, néprajzi emlékei és pásztorhagyományai adják, amelyek a világörökség részét képezik. Érdekes látnivalót jelentenek Monostorpályiban a tubusmagtárak, Nagykerekiben a Bocskai-vár, Nyíracsádon a református templom, Püspökladányban a Szent Ágota híd, valamint a megyeszerte megtalálható kunhalmok és Árpád-kori templomromok (Herpály, Zelemér, Gút). Számos turistát vonzanak a gazdag termál- és gyógyvízkincsre települt strandok és gyógyfürdők is, a megye kedvező természeti adottságai pedig bőséges kínálatot nyújtanak a zöldturizmus, lovaglás, horgászat és kerékpározás kedvelőinek. Kiemelkedő látnivalót jelentenek az évenként megrendezett hagyományos nagyrendezvények: a Hortobágyi Lovasnapok és a hídivásár, valamint a debreceni virágkarnevál.

Hajdú-Bihar megye kereskedelmi szálláshelyein (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 2022. I–III. negyedévben 1 millió 77 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek. A vendégéjszakában mért vendégforgalom 49%-kal meghaladta az előző év azonos időszakáét, amelynek értéke alacsony volt a Covid19-járvány miatt bevezetett intézkedések következtében.

A vendégéjszakák többségét (több mint hattizedét) a belföldi vendégek töltötték a szálláshelyeken, ezek száma 16%-kal csökkent. A külföldivendég-éjszakák száma ezzel szemben 59%-kal emelkedett.

Július–szeptemberben a külföldi vendégek közül a Lengyelországból érkezők töltötték el a legtöbb éjszakát, őket a Romániából és a Szlovákiából érkezők követték. Egy évvel korábban az első két küldő ország sorrendje ugyanez volt Németországot megelőzve.

A turisztikai térség által kínált kulturális, egészségturisztikai és aktív kikapcsolódási lehetőségek tartalmas programot képesek biztosítani hosszabb tartózkodási idő esetén is. Debrecen kiemelése, mint ideális citybreak helyszín, a városlátogatások szerepének növelését hangsúlyozzák, ezt egészítik ki a desztináció egyéb jelentős termékei, úgy mint a világörökségi helyszín Hortobágy, az aktív- és ökoturisztikai kínálati elemekben bővelkedő Tisza-tó, vagy a Hajdúszoboszlói Hungarospa

- közölte az MTÜ munkatársa.

Az országos átlagnál kevesebb a halálos közúti baleset

2022 I–III. negyedévében 559 baleset következett be Hajdú-Bihar megye útjain, ami az országosnak 5,0%-a volt. Kimenetelét tekintve 2022 I–III. negyedévében a balesetekből 143 végződött súlyos, 404 könnyű sérüléssel, az előbbiek száma 11, az utóbbiaké 5,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A halálos balesetek száma (12) 7-tel csökkent, arányuk az összes balesetből 2,1% volt, kevesebb, mint az országos átlag (3,1%).

A balesetek túlnyomó része, 98%-a a járművezetők hibájából következett be, jellemzően a sebesség nem megfelelő megválasztása (az összes baleset 30%-a) és az elsőbbség meg nem adása (29%) miatt. 2022 I–III. negyedévében 51 balesetnél, az összes baleset 9,1%-ánál mutattak ki alkoholos befolyásoltságot.

Az emelkedő balesetszámmal összefüggésben a közlekedési balesetekben az egy évvel korábbinál 4,7%-kal többen, összesen 765-en sérültek meg.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

debrecen

hajdú-bihar megye

megyei körkép

megyekörkép

turizmus

lakáspiac

munkaerőpiac

keresetek