Egyre kevesebb terem ebből a gabonából a magyar földeken: 50 éve nem volt példa ilyenre

Magyarország mezőgazdaságának termelési szerkezete egyértelműen a szántóföldi növénytermesztés irányába tolódott el. Az egyre szélsőségesebb időjárás azonban évről évre jobban megmutatja arcát az ágazatban, hiszen például 2022 rendkívül száraz volt a korábbi évekhez viszonyítva, és sajnos a jövőben gyakrabban előfordulhatnak hasonló időszakok, ami egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy újra kell gondolni a termelési szerkezetet és a technológiákat hazákban.

A KSH adatai szerint, míg 2018-ban 2 367 962 hektár területről történt betakarítás idehaza, addig 2022-ben ez már csak 2 247 100 hektár volt, és a termésmennyiséget tekintve is csökkenés figyelhető meg, hiszen a 2018-as 14 931 927 tonnához képest 2022 már csak 9 076 817 tonnát sikerült learatni az országban.

2022-ben a főbb szántóföldi növények termése jelentősen elmaradt az előző évitől a brutális szárazság miatt Magyarországon. A legnagyobb mennyiségben betakarított búzából 21 százalékkal, az aszálynak leginkább kitett kukoricából 57 százalékkal kevesebbet arattak hazánkban. A napraforgó hozama termőterületének bővülése ellenére 29 százalékkal, a korábbinál kisebb területen termesztett repcéé pedig 31 százalékkal csökkent tavaly. 2018 óta jócskán visszaesett a gabonafélék össz-termésátlaga itthon, akkor még hektáronként 6 310 kilogramm volt, 2022-ben azonban már csak 4040 kilogramm. 2021-hez képest gabonából több, mint ötmillió tonnával kevesebb (8,8 millió tonna) termett 2022-ben - tudta meg az Agrárszektor a KSH-tól.

Az elmúlt évekkel ellentétben az összes gabonatermésből a búza részesedett nagyobb (48 százalékos), míg a kukorica kisebb (32 százalékos) arányban 2022-ben a KSH adatai szerint. A kalászosok közül az árpa termése (1,5 millió tonna) csökkent a legkevésbé, 10 százalékkal (172 ezer tonnával) a megelőző évhez viszonyítva. A gabonatermésből való részesedése 18 százalékra nőtt az előző évi 12 százalékról.

Leáldozóban a kukoricának?

A 2021. évi rekordtermés után 15 éves mélypontot jelentett az Európai Unióban a 2022-ben betakarított kukorica mennyisége. A szárazság leginkább ezt a növényt sújtotta, és tavaly a 27 tagállamban összesen közel 52 millió tonna kukorica termett, ami a 2021. évinél 29 százalékkal kevesebb. A legtöbb kukoricát már harmadik éve Franciaországban gyűjtötték be (10,9 millió tonnát), míg a második helyen Lengyelország áll (8,5 millió tonnával), ahol kevés más országhoz hasonlóan növekedést sikerült realizálni a termésmennyiségben 2021-hez képest. Magyarország az unió legnagyobb arányú, 57 százalékos mennyiségi visszaesését produkálta, így a 2,8 millió tonnás eredménnyel az előző évi negyedik hely után már csak a hetedik helyet foglalta el a tagországok rangsorában tavaly. De jelentős terméscsökkenés történt Romániában, Szlovákiában és Svédországban is. A legkedvezőbb hozamot 2021-hez hasonlóan Spanyolország produkálta, közel 11,5 tonna hektáronkénti eredménnyel, a legalacsonyabbat pedig Románia és Magyarország (hektáronként 3, illetve 3,4 tonnával).

Az utóbbi években eléggé felemásan alakult a kukorica helyzete Magyarországon, hiszen míg 2018-ban 939080 hektárról 7 976 941 tonna került betakarításra hazánkban, 2019-ben már 1 027 592 hektárról takarítottak be 8 277 813 tonna növényt. A termőterületet tekintve 2020-ban volt egy kis csökkenés, érdekes azonban, hogy az előző évhez képest a termésmennyiség viszont nőtt. Az még különösebb, hogy 2021-ben már 1 054 566 hektárról takarítottak be kukoricát, ugyanakkor a termésmennyiség mindössze 6 462 205 tonna volt. A 2022-es év azonban a kukorica fekete éve volt itthon, hiszen az utóbbi évek legkisebb termőterületéről, 816 643 hektárról, mindössze 2 781 774 tonna termény került betakarításra, ami az előző öt év átlagától 63 százalékkal maradt el.

A tendencia természetesen a termésátlagokban is meglátszik, 2018-ban még hektáronként 8490 tonna kukorica termett Magyarországon, 2019-ben 8060 tonna, 2020-ban 8580, majd beindult a csökkenés, 2021-ben már csak 6130, 2022-ben pedig hektáronként 3410 tonna került betakarításra. Ez utóbbi a 2021. évihez viszonyítva 44, az utolsó öt év átlagához képest 55 százalékkal kisebb. Ilyen alacsony hozamra több mint ötven éve nem volt példa, ráadásul 2022-ben a kukorica termésátlaga még a búzáét sem érte el. Tavaly egyébként a kukorica termésátlaga a kisebb kukoricaterülettel rendelkező Zala és Vas (25, illetve 22 ezer hektár) vármegyékben lett a legnagyobb annak következtében, hogy az ország nyugati részén kisebb volt a csapadékhiány, mint keleten. A két legnagyobb betakarított területtel rendelkező alföldi vármegyében (Szabolcs-Szatmár-Bereg 98, Békés 76 ezer hektár) a termésátlag elmaradt az országostól.

A behozatal és a kivitel is tükrözi a fenti számokat. 2019-ben 145591 tonna kukorica érkezett hazánkba, az import 2 597 407 tonna volt. 2020-ban 168267 tonna jött be, mi azonban már 4 241 082 tonnát vittünk ki. 2022-ben köszönhetően a rekordalacsony terméshozamnak, nagyon durván megnőtt a behozott kukorica mennyisége, 1 673 453 tonna áramlott be hazánkba.

Búzából is lehetne több és jobb

Jelentősen lecsökkent a búza termőterülete hazánkban 2018 óta, akkor 1 026 151 hektárról takarították be a terményt Magyarországon, 2022-ben azonban már csak 979011 hektárról. Ugyanakkor 2021-hez képest 58 ezer hektárral nőtt a terület. Érdekesség, hogy a 6,5 százalékkal nagyobb betakarított területen mindössze 4,2 millió tonna búza termett, ami a 2021. évitől 21, az előző öt év átlagától 20 százakékkal kevesebb. A 2022. évi 4,4 tonnás hektáronkénti termésátlag közel 26 százlékkal maradt el a 2021-es rekordtól.

Magyarország az uniós búzatermés 3,1 százalékát adta 2022-ben, a 4,2 millió tonnás mennyiséggel a tagországok rangsorában az előző évi nyolcadik után a tizenegyedik helyezést értük el.

A legtöbb búza tavaly Békés, valamint Fejér vármegyékben termett. Előbbi az országban megtermett mennyiségből 8,5, utóbbi 8 százalékkal részesedett. A terméshozam a dunántúli vármegyékben volt nagyobb, közülük is kiemelkedik Tolna (6,3 tonna/hektár), Somogy (6,1 tonna/hektár), Zala (5,9 tonna/ hektár). A legkisebb termésátlagok Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Pest vármegyékben voltak, az első vármegyében több mint 15, míg a második esetében 10 éve nem volt ilyen alacsony az átlag.

A teljes cikk az Agrárszektoron olvasható.

Címlapkép: Getty Images