Már mindegy, mi volt előbb: a tyúk, vagy a tojás - Így játszotta ki az evolúciót az ember

Index   
  Megosztom
Már mindegy, mi volt előbb: a tyúk, vagy a tojás - Így játszotta ki az evolúciót az ember

Természetesnek vesszük, hogy egy tyúk szinte naponta tojik egy tojást. Legtöbbjük, főként az intenzív baromfitartás tojásgyáraiban, életükben nem láttak kakast, felmerül a kérdés: miért tojnak tojást, hiszen semmi reményük arra, hogy azokból kiscsibék keljenek ki.

Az evolúció a szaporodásra ösztökél minden állatot. A madarak tojást raknak, abból kikel a fióka, amelyben továbböröklődnek a szülők azon génjei, amelyek a tojásrakásra kötelezték a tyúkot. A legtöbb vadon élő madár csak a szaporodási időszakban rak tojásokat, miután egy hím megtermékenyítette, így remélheti, hogy a tojásból az utódai fognak kikelni. A tojás létrehozása hatalmas energiabefektetéssel jár, hiszen mindazokat a tápanyagokat tartalmazza, amelyre a fiókának kikeléséig szüksége van, írja az Index.

A kérdést érdemes két részre bontani: miért tojik a tyúk folyamatosan, szinte naponta tojásokat? A másik kérdés pedig: miért tojik egyáltalán akkor, ha nem találkozik kakassal, így reménytelen, hogy kiscsibék legyenek a tojásokból? Az első kérdésre egyszerűbb válaszolni: a mesterséges szelekció alakította ilyenné. A vadon élő madarak szaporodási időszaka sem egységes, példányról-példányra eltérő, hogy mennyi tojást tojnak, és ez milyen sok ideig tart. Ahogy bármilyen más mennyiségi tulajdonságra, úgy a tojásrakás időtartamára, illetve a tojások számára is lehet szelektálni, és teszi is ezt az ember 7-10 ezer éve, a csirke vad ősének háziasítása óta.

Az ember nemzedékről nemzedékre kiválasztotta azokat a madarakat, amelyek többet, rendszeresebben hosszabban voltak hajlandók tojni, míg végül a házi tyúk szaporodási időszaka folytonossá vált. Ha nem veszik el a tyúktól minden nap a tojást, egy idő után kotlani kezd rajtuk, és egy ideig nem tojik újra.

De térjünk át a másik kérdésre: miért tojik egyáltalán, ha nincs megtermékenyítve? Ennek magyarázatához érdemes felelevenítenünk az ember peteérési ciklusát. A nők petefészkében nagyjából 28 naponta megérik egy petesejt (amelyet angolul nem véletlenül eggnek, tojásnak neveznek), amely adott esetben a a petevezetékben találkozik egy spermiummal, és megtermékenyítődik. Minthogy a spermium csak pár napig termékenyítőképes, a pete érése viszont sokkal tovább tart, ezért már rég késő lenne, ha csak a közösülés után kezdene megérni a petesejt, azzal a felkiáltással, hogy csak ekkor van rá szükség. Ugyanez igaz a tojásokra is.

A nőstény madarak hasonlóan működnek, mint a nők: a szaporodási időszakban függetlenül a párosodástól termelik a tojást, abban a reményben, hogy egyszer még jól jöhet.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

tojás

tyúk