Szuperfák a kertekben: ezek a típusok csökkentik legjobban a légszennyezettséget

Évezredek óta zöld területeket áldoznak fel az emberek, hogy helyet teremtsenek lakásaik, házaik számára. Ez pedig azt eredményezi, hogy ugyan egyre több település alakul ki, az erdős, fás területek folyamatosan csökkennek. Szerencsére egyre több város veszi komolyan a környezetvédelmet és ugyan az építkezések folyamatosan zajlanak, ezzel párhuzamosan az erdősítés, fásítás is ugyan ilyen tempóban történik. Ebben persze nagy szerepe van a kutatóknak is, hiszen egyre több vizsgálat igazolja azt, hogy a növények nagy segítséget jelentenek a településeknek. Mint írják,

a zöld növények élhetőbb helyet varázsolnak a városokból az emberek és a körülöttük élő állatok számára is.

Szupererő a fákban?

Nem csoda, hogy nagy ütemben zajlik itthon a fásítás, hiszen a fák rendkívül sokféle tulajdonsággal bírnak. Dr. Radó Dezsõ, A fák környezeti haszna című tanulmányában részletesen elmagyarázta, hogy milyen munkát végeznek a fák és miként hat ez pozitívan a környezetükre. Ahogy kutatásában írja:

• a fák képesek az oxigéntermelésre és a szén-dioxid feldolgozására,
• és a klíma javítására,
• a szennyező anyagok lekötésére is.

A szén-dioxid feldolgozása az asszimilációs folyamat során keletkezik. A szén-dioxid és víz felhasználásával, fényenergia segítségével növényt gyarapító cukorvegyület és oxigén képződik. Éjszaka a folyamat fordított: oxigént fogyaszt és szén-dioxidot bocsájt ki. Számítások szerint egy lombköbméter asszimiláló felület egy évben, a vegetációs időszakban 650 gramm oxigént termel és 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel. A közfigyelem általában a fák oxigéntermelő képességére irányul. Ennél azonban nagyobb szerepet játszik a szén-dioxidot feldolgozó képesség. Közismert probléma az üvegházhatás, amely a szén-dioxid feldúsulását és emiatt a globális éghajlat változását okozza.

- olvasható a kutató tanulmányában.

A fák párolgásukkal hatnak környezetükre. A nyári melegben párolgásuk folytán lehűtik a levegőt, amely nehezebb a házak között felizzott levegőnél, így azzal kicserélődik. Ez a kicserélődés a jótékony szél, amely lehűti a várost és kifújja levegőzés a port és az egyéb szennyeződéseket. Számítások szerint egy lombköbméter asszimilációs felület 47 liter vizet párologtat el egy vegetációs időszakban. Egy 50 éves fa évi produktuma 4230 liter, az 4,2 m3, tehát ennyivel javítja a környező mikro- vagy mezoklímát

- részletezi a szakember gyűjtésében.

Itt kell meg megemlítenünk az árnyékhatást, mint a fák közismert szolgáltatását.

A légszennyező anyagok egy részét a fák lombtömege képes lekötni. A szűrő úgy működik, hogy a szilárd szennyező anyagok (porszemcsék a hozzájuk tapadó nehézfémekkel, a korom, olajszármazékok, azbeszt, stb.) megülepednek a leveleken. Az esővíz a szennyeződést időnként lemossa, és a szűrő levélfelület újra üzemképes. A kapacitás függ attól, hogy a fák milyen távolságra vannak a szennyező forrásoktól. Emiatt az utak melletti fasorok és az üzemekhez közeli erdők bírnak nagy jelentőséggel. Egy 40 éves erdő hektáronként és évente 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőtlen. Kutatások szerint 1 lombköbméter levélfelület 4500 gramm szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőben egy vegetációs időszak alatt (egy 50 éves fa kapacitása 405 kg szennyezés kiszűrése 1 év alatt)

- áll a szakértő kutatásában. Így tehát elmondható, hogy a fák nagy mértékben hozzájárulhatnak a levegőszennyezés csökkentéséhez. Éppen ezért, ezt a tulajdonságukat a világ minden táján ki akarják használni a városok és települések.

Melyek a legjobb levegőszűrő fajok?

Noha a fák általában hatékonyan csökkentik a légszennyezést, ez nem olyan egyszerű történet. Nem úgy működik, hogy minél több fa található egy városban, annál jobb lesz a levegő

- hívja fel a figyelmet David Nowak, az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálatának vezető kutatója.

Egyes fák jelentősen hatékonyabban szűrik meg a szennyező anyagokat a levegőből, mint mások. Annak érdekében, hogy az utcában vagy a városban a levegőminőség a lehető legjobb legyen, a környezetnek megfelelő fákat kell ültetni

- teszi hozzá a kutató.

Fontos kiemelni, hogy a levegőszennyezés csökkentésének csupán csak egyik módja a fatelepítés. Fő cél még mindig az, hogy elsősorban a szennyezőanyag-kibocsátást faragjuk le globálisan. Ebben persze a fák nagy segítséget nyújthatnak

- hangsúlyozza David Nowak. Mint mondja, az köztudott tény, hogy a fák létfontosságú szerepet játszanak a szennyező anyagok közvetlen levegőből történő kiszűrésében. A növényeket gyakran az ökoszisztéma „tüdejének” tekintik, mivel elnyelik a szén-dioxidot és oxigént bocsátanak ki. Fontos tulajdonságukként kell megemlíteni azt is, hogy a leveleken keresztül kiszűrik a légköri szennyező anyagokat, mint például a kén-dioxidot és a nitrogén-dioxidot is.

A tűlevelűek a legjobb fajták a szálló por koncentráció csökkentésére, mivel örökzöld fajok. Viszont ez nem azt jelenti, hogy bárhová telepíthetők, hogy minden környezetben jól éreznék magukat

- figyelmeztet David Nowak.

Az, hogy az egyes fajok milyen mértékben képesek szűrni a levegőt, elsősorban a lombkorona méretétől, a levél méretétől és a levél szerkezetétől függ

- mondja Rita Baraldi, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács Bioökonómiai Intézetének növényiélettani doktora.

A nagyobb levelek több részecskét, több szennyeződést képesek csapdába ejteni, mint a kisebbek. A levél típusát tekintve a durva és szőrös felületűek a „legjobb szűrők” a szálló por koncentráció csökkentésére

- teszi hozzá Rita Barald.

Egy nemrégiben elvégzett tanulmányban kilenc fafajtát vizsgáltak, melyeknek van a legjobb szűrőképessége. Ennek alapján az ezüst nyír, ezüst juhar és a tiszafa bizonyult a leghatékonyabbnak. Egy 2015-ös, korábbi tanulmány szerint viszont a tűlevelűek, mint a fenyők és a ciprusok is kiváló teljesítményt nyújtanak a levegő tisztításában.

Címlapkép: Getty Images