Így készülj a legrosszabbra: íme, a vidéki kertészet tuti trükkjei, mielőtt támad a fagy

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Így készülj a legrosszabbra: íme, a vidéki kertészet tuti trükkjei, mielőtt támad a fagy

Az elmúlt napokban igazán tavaszias meleggel kényeztetett bennünket a természet, egyre több korai virágzású fajnak duzzadnak a rügyei a kertben. Az előrejelzések szerint viszont napokon belül kemény éjszakai fagyokkal is számolhatunk. Hogyan óvjuk növényeinket a fagykártól? - erről kérdeztük a Megyeri Kertészet vezető kertészmérnökét, Kósa Dánielt, aki pár hasznos tanáccsal is szolgált nekünk.

Amikor a növények téli nyugalomban vannak, a fagypont alatti hőmérsékleteket el tudják viselni. Ahogy a vegetáció újra beindul tavasszal, a fagy fenyegetést jelent. Akkor egyes növények, vagy növényrészek károkat szenvednek, a legrosszabb esetben pedig el is halhatnak. A mérsékelt éghajlati öv növényeinél kétféle télvégi állapotot különböztetünk meg: a mélynyugalmit és a kényszernyugalmi szakaszt – kezdjük beszélgetést Kósa Dániellel, a Megyeri Kertészet vezető kertészmérnökével.

A mélynyugalmi időszak az őszi lombhullás után kezdődik el, ilyenkor a növényekben a hajtás genetikailag kódolva gátolt. A korán virágzó fajoknál a mélynyugalmi állapot azonban csak rövid ideig, február végéig, március elejéig tart, utána kényszernyugalmi szakaszba lépnek, amikor már csak a kedvezőtlen időjárási körülmények gátolják a rügyfakadást. Ha a felmelegedés elkezdődik, tavasziasra fordul az időjárás, a rügyfakadás szinte azonnal megkezdődik

– közli a szakember.

Ez a mélynyugalmi időszak azonban minden növénynél más és más időpontban oldódik fel. A korai kajszi és az őszibarack sokkal rövidebb ideig van mélynyugalmi állapotban, mint például egy később virágzó fajták, vagy az alma és körtefa.

Mit látszik most a kertekben? Hol tartanak a gyümölcsfák?

Kósa Dániel elmondta: most március elején, a jó időnek köszönhetően az látszik a gyümölcsfákon, hogy vége a mélynyugalomnak és következik a kényszernyugalmi állapot. A napsütés, a meleg, a víz, ez mind-mind befolyásolják majd, mikor indul a rügyfakadás, mikor indulnak be a növekedési hormonok, amik aztán feloldják a kényszernyugalmi állapotot.

A korai kajsziknál azt látom, már vége a mélynyugalmi állapotnak, és duzzadnak a rügyek. Ha a hétvégén valóban mínusz hét - nyolc fok körüli hőmérsékletre hűl le a levegő, akkor fagykárokkal lehet számolni, bár ez még koránt sem lehet jelentős.

- figyelmeztet a szakember

Annyi szerencsénk még lehet, hogy csak március eleje van, ezért nem biztos, hogy akkora lesz a kártétel, mintha mindez áprilisban történne. Az alma-, szilva- és körtefák azonban egyelőre nincsenek veszélyben.

De mi is az a fagykár?

Télen a növényeknek nincs nedvkeringése, így nincs, mi megfagyjon bennük. Tavasszal azonban, amikor nappal 15-20 fok körül alakul a hőmérséklet, akkor már beindul. Ilyenkor jelent igazán problémát, ha éjszaka nulla fok alá süllyed a hőmérséklet. Ez hatalmas stresszt okoz a növénynek.

Többféle fagykár létezik:

  1. Kéregrepedés

    A növényben a testnedv, ha megfagy, az ugyanúgy térfogatnövekedéssel jár, mint a víz esetében. Mikroszkóp alatt, ha megnéznék a megfagyott testnedvet, azt látnánk, hogy a szerkezete ugyanolyan, mint a jégvirágé. Hegyes jégtüskéi azonban kiszúrják a sejtek membránjait, így komoly sejtkárosodásokat okoznak. Ez a fagyás a gyümölcsfák „fagylécesedésését” okozza. Ebben az esetben azt láthatjuk, hogy mivel a megfagyott testnedv térfogata megnő, az szétrepeszti a fakérget.

  2. A gyökér elfagyása

    A másik fajta fagyás lent a gyökérnél történhet. Általában frissen ültetett, konténeres gyümölcsöknél jelentkezhet. A fák a gyökereknél nagyon vékony réseken szívják fel a tápanyagot, ha a fagy miatt ezek a hajszálgyökerek elhalnak, a növény nem tud vizet és tápanyagot felvenni, és meghal.

  3. A virág elfagyása

Ahogy most látni, Kósa Dániel szerint körülbelül 3 hét múlva már fog virágozni a kajszibarack. Ha akkor éjszakai fagy lesz, és nem védekezünk ellene, ajókkor viszont már nagy baj lehet:

Amíg szép rózsaszín a virágzata a kajszinak, addig nem lehet baj, de ha egyik reggel kimegyünk a kertbe, és azt látjuk, hogy a fa virágzata megbarnult, akkor oda kell menni, és letépni egy virágot. Ha a bibéje zöld belül, akkor túlélte, ha viszont barna, akkor elfagyott.

- figyelmeztet.

Hogyan lehet védekezni a fagykárok ellen?

A fagy ellen már akkor tudunk védekezni, amikor elültetjük a növényünket. Jó, ha előtte megfigyeljük, hogy a kertünkben hol vannak úgynevezett fagyzugok, olyan alacsonyabb területek, ahol megrekedhet a hideg. Ha ezekre a területekre nem ültetünk fagyra kényes növényeket, akkor a szakember szerint már kiküszöböltünk egy komoly hibát.

Hasznos jó tanács még, hogy ősszel már ne adagoljunk a növényeknek nitrogén-túlsúlyos műtrágyát. A nitrogén ugyanis hajtásnövekedés-serkentő. Ha nem adunk neki ilyen trágyát, akkor nem fog olyan hamar kihajtani a fánk.

Kósa Dániel, a Megyeri Szabolcs kertészetének kertészmérnöke
Kósa Dániel, a Megyeri Szabolcs kertészetének kertészmérnöke

A gyümölcsfákat öntözéssel is megóvhatjuk a fagykároktól

Azt is jó tudni, hogy nappal a gyümölcsfák öntözése azért hasznos, mert ezáltal később indul be a nedvkeringésük. Alma és őszibarack-állományokban ezzel a módszerrel akár 1-2 hét virágzáskésleltetést is el lehet érni. Aminek következtében az érés időpontja is késik néhány napot, ami nem gond, így ugyanis nem egyszerre lesz nagy mennyiségű gyümölcsünk, hanem hosszabb ideig, arányosan elosztva.

Permetező öntözéssel is védekezhetünk

A nagyüzemei gyümölcstermelő helyeken fagymentesítő öntözőrendszereket építenek ki a fagykárok ellen. Ezekkel, ha lemegy a hőmérséklet, nagyon finoman permetezni kezdik a fákra a vizet, ami vékonyan ráfagy a rügyekre, az ágra és a virágbimbókra. A vékony jégréteg pedig megóvja a fagykártól a fát. Otthon, házi permetezővel is elvégezhetjük ugyanezt. Amikor tudjuk, hogy éjszaka fagy lesz, előtte 22-23 óra környékén menjünk ki a kertbe, és permetezzük körbe a barackfát – ezzel megóvhatjuk a majdani termést.

Füstölés

A másik bevett módszer a tűzgyújtás, a füstölés és a ködösítés.Ez a növény hőkisugárzásának csökkentésére irányuló módszer. A leggazdaságosabb megoldás a nedves szalma égetése, amely sok füstöt termel. A füst visszatartja a kisugárzott hő egy részét. Főként kajsziültetvényeknél alkalmazzák a virágzás időszakában, amikor ez a kis plusz hőmennyiség is elegendő a fagykár elkerüléséhez.

Takarás

Kisebb növényeket megóvhatunk a fagykároktól az úgynevezett „teletető zsákokkal”, más néven takarófóliákkal. Ezek speciális légáteresztő anyagból készülnek, sűrű szövésűek, így jól szigetelnek.

Mulcsolás

Hathatós módszer lehet még a mulcsolás vagy tőtakarás, amit főként a fügéknél és a kiviknél szoktak alkalmazni. Már ősszel érdemes elvégezni, de most sem késő: fadarálékkal, lehullott lomblevéllel vagy akár szalmával vegyük körbe a növényt, akár fél méter magasan is. Szintén mulcsozással óvhatjuk a kis méretű fák és a cserjék tövét is. A mulcsot rakjuk kis kupacban a törzs köré, és biztosítsuk, hogy a szél ne hordhassa el. A mulcsolást meghálálják az ősszel ültetett hagymás növények is.

Ne essünk kísértésbe, ráér még telelni a leanderünk!

A fagyérzékeny dísznövényeket a szakember szerint márciusban még ne vigyük ki a szabadba, csalóka ilyenkor a jó idő, korai lenne, kár kísérletezni velük! Majd április végén és májusban, amikor biztos, hogy már éjszaka sem várható fagy, akkor vigyük ki a szabad levegőre, addig pihentessük a lakásban vagy a garázsban.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

fagykár

kert gondozás

kert

fagy