Filléres trükkök a kertészektől: rengeteget spórolhatsz ezekkel a földturmixokkal

A kertünk növényei akkor gyarapszanak szépen, ha hozzájutnak a megfelelő tápanyagokhoz. De hogyan kerüljenek ezek a talajba? A válasz egyszerűnek tűnik: trágyázással. De nem is olyan egyértelmű, hogy mikor milyen trágyafélét válasszunk, és milyen talajtípusoknál mire is lehet szükség. Erre kerestük a választ.

1. Trágyázás

Az istállótrágya a szerves anyagok közül a legteljesebb értékű trágyaanyag. A talajszerkezetet javítja, a termésmennyiség fokozódik, a termelés biztonságosabbá válik, ha használjuk, többnyire ősszel, de tavasszal, a felszántott talajon is nagyon hasznos. Az istállótrágya a talaj mikroszervezeteit is táplálja, így a talajba juttatott műtrágyák érvényesülését is fokozzák. 100 kg istállótrágya 0,5 kg nitrogént, 0,25-0,30 kg foszfátot és 0,5 kg kálit tartalmaz. Az istállótrágya tehát elsősorban nem tápanyagpótló trágyaanyag, hiszen 2-2,5 kg pétisóval tudunk annyi nitrogént juttatni a talajba, mint 100 kg istállótrágyával. Ezzel szemben a humusz fokozásával pótolhatatlan szolgálatot tesz a gyümölcsöskert talajéletének serkentésében, nem mellesleg pedig százszázalékosan bio, szerves anyag

- osztotta meg velünk Zsiros Sándor agrármérnök.

Sajnos egyre nehezebben beszerezhető trágyatípus, és egészségügyi okok miatt egyes városokban a szállítása is tilos. sőt egyes városokban - egészségügyi okokból - a szállítása is tilos. Így a kerttulajdonosok más szerves anyagok felhasználásával igyekeznek sokszor elérni azt a kedvező hatást, amelyet az istállótrágya korábban garantáltan biztosított.

2. Bio, szerves trágya

A szerves trágyák szerves hulladékból és /vagy állati ürülékből, azaz rothadó növényi részekből vagy állati ürülékből állhatnak. A növényi eredetű nyersanyagok nehézfémterhelése általában alacsonyabb, mint az állati maradványoké. A növényi alapanyagok nem szennyezettek állati antibiotikumokkal vagy hormonmaradványokkal. A rezisztens baktériumok kialakulásának kockázata a kertben vagy a zöldségekben minimalizált.

A szerves trágyák csoportjába tartoznak azok a mikroorganizmusok is, amelyeket azért alkalmaznak, hogy például javítsák a növények tápanyag-felvételét, vagy támogassák a növényi maradványok bomlását a talajban. Az ilyen mikroorganizmusok közé tartozhatnak például a rizobia, azotobaktériumok, kék-zöld algák vagy különböző baktériumok.

A szerves trágyák előnyei

Javítják a talajt, újjáélesztik a benne lévő mikroorganizmusokat, természetes módon erősítik a növényeket, és biztosítják az egészséges növekedést, táplálékot a talajban élő mikroorganizmusoknak és élőlényeknek is, például a földigilisztáknak. A mikroorganizmusok fontosak a tápanyagok emésztése szempontjából, és gyakran hasznosak a növényi gyökerek számára is. A szerves trágyák szerves anyagai humuszt képeznek, és így javítják a talaj vízháztartását.

A jó vízmérleg nagy előnyt jelent a kertészek számára. Növényeink egyrészt jól vannak ellátva vízzel, heves esőzés esetén pedig nem kerül azonnal víz alá az egész kert. Ennek oka a javult talajszerkezet, ami garantálja a kerti növények termékeny alapját. Ha a kert agyagos talajú, a szerves trágyák porózusabbá tehetik ezt a talajt. Ha azonban homokos a talaja és szerves trágyákat használunk, akkor egy idő után jobb vízvisszatartó képessége lesz

- fejti ki a szakember.

A szerves trágyák valamivel lassabban bocsátják ki a tápanyagokat magukból, de ez nem jelent hátrányt a növényeinknek. A lassabb tápanyag-felszabadulás hosszú távú hatást eredményez, és a tápanyagok nem olyan könnyen mosódnak ki a talajból. Fontos megemlíteni azt is, hogy a szerves trágyák ugyanazokat a tápanyagokat tartalmazzák, mint az ásványi alapú műtrágyák. Csak a bennük lévő tápanyagok mennyiségében különböznek.

• Elősegítik a humuszképződést
• Nem tartalmaznak kémiai-szintetikus anyagokat
• Tápanyagokban és természetesebb műtrágya-alternatívákban gazdagabbak
• Támogatják a talaj organizmusait
• Javítják a növények növekedését
• Javítják a kert talajszerkezetét is
• Szerves trágya ideális a gyep, zöldségek, a paradicsom és a gyümölcsfák számára

3. Kerti komposzt

Erre a célra a kertben található valamennyi szerves hulladékanyag jól felhasználható. Jelöljünk ki a komposztkészítés céljára a kert egyik sarkában egy lehetőleg árnyékos helyet. Itt halmozzuk össze a gyümölcsfák zöldválogatásakor nyert nyesedéket, a zöldborsó és zöldbab szárát, a fel nem magzott gyomnövényeket, a lekaszált füvet, a konyhai és az egyéb szerves hulladékot. A szerves anyagot rétegesen rakjuk egymásra. Minél vegyesebb az alapanyag, annál gyorsabb lesz a bomlási folyamat.

Nem kerülhet a komposztba a dió- és a vadgesztenyefák lombja, mert a bennük levő juglon nevű vegyületnek a növények növekedését gátló hatása van. Nem szabad a komposztba rakni a felmagzott gyomnövényeket, mert a magvak elfekszenek és a talajba jutva újra gyomosítanak. Tilos a komposztba keverni gombás betegségekkel vagy vírussal fertőzött növényi részeket.

A komposzthalmot körülbelül 1,5 méter magasságig halmozzuk fel, majd vékony földréteggel fedjük be. A szerves hulladék - különösen, ha állandóan gondoskodunk arról, hogy nyirkos legyen - 3-4 hónap alatt bomlásnak indul. Ekkor keverjük át a komposztanyagot. Így több levegőhöz juttatjuk a szerves anyagot és ezzel elősegítjük a bomlás folyamatát. Az összerakástól számított egy év múlva a komposzt egységes földnemű anyaggá válik, ami a gyümölcsöskertben rostálatlanul is kiszórható. Virágoskertbe célszerű a komposztot megrostálni, hogy az el nem bomlott, nagyobb darabokat a földnemű anyagtól elválasszuk.

4. Mulcsos talajtakarás

A mulcsozás nem új találmány. A talaj takarásából egész sor előnyünk származik, legyen szó balkonládáról, veteményesről, díszkertről vagy akár kisebb-nagyobb gazdaságról. A talaj takarásából rengeteg előnyünk származik, legyen szó balkonládáról, veteményesről, díszkertről vagy akár kisebb-nagyobb gazdaságról. A talajtakarás a természet mintáját követi, épp ezért az ökológiai szemléletű gazdálkodásban, kertművelésben már régóta alkalmazott módszer.

A mulcsozás előnyei

1. Víztakarékosság

A mulcsozott talajból lassabban párolog el a nedvesség, hiszen nem éri közvetlen módon a napsütés. Mivel a fedőréteg megőrzi a talaj vízmegtartó képességét, kevesebbet kell locsolnunk. Öntözés vagy esőzés után hosszabb ideig nincs is szükség vízpótlásra. Ha pedig kevesebb vizet használunk el, azzal nemcsak a bolygó vízkészleteit óvjuk, de a pénztárcánkat is kíméljük.

2. Kevesebb gyomlálás

A takaróréteg visszafogja a gyomnövények fejlődését, nehezebben törnek át rajta, így kevesebbet kell gazolni. Ami mégis kinő, azt könnyű kihúzni, hiszen a mulcs alatt nedves, laza talaj bújik meg, amit könnyen elenged a gyökérzet. A kihúzott gyomot azonnal vissza is rakhatjuk a takaróréteg tetejére, ahol a nap kiszárítja, s így maga is a mulcsréteg részévé válik.

3. Folyamatos tápanyag-utánpótlás

A szerves talajtakaró lassan, de folyamatosan komposztálódik. Ez a lebomlás elősegíti a talaj tápanyag-utánpótlását, a szerkezete is levegősebbé válik, ami jót tesz a növényeknek és a talajéletnek is. Ilyen porhanyós talajnál az ásás is feleslegessé válik, elég egy ásóvillával fellazítani, meglevegőztetni kicsit a földet. Ráadásul ezzel a megoldással - akárcsak a kiskerti komposztálás által - ingyenesen juthatunk talajjavítóhoz. A mulcsréteg alatt gazdag talajélet alakul ki, ami javítja a termőtalaj minőségét.

4. Gazdag talajélet

Az állandó jelleggel fenntartott szerves takaróréteg alatt ideális körülmények, előnyös életfeltételek alakulnak ki a talajban lakó és azt megmunkáltó élőlények számára. Ha félrehúzzuk a mulcsot, láthatjuk, hogy parányi lények sokasága foglalatoskodik a szerves növényi maradványok feldolgozásával sőt sokat közülük nem is látunk, ezek a paránylények vagy idegen szóval mikroorganizmusok, és jó részük a föld felszíne alatt tevékenykedik. A hasznos gilisztától kezdve a talajlakó gombákon át a mikrobákig egyre többen lesznek a kertben, és fáradhatatlan, áldásos munkájuknak köszönhetően idővel a legrosszabb talaj is nagyszerű, de lagalábbis jó termőfölddé alakul át. Ha valakinek rossz adottságú talaja van, mindenképp kezdje a kertészkedést gondos talajtakarással.

5. Kedvező mikroklíma

A mulcs hatékonyan szabályozza a talaj hőmérsékletét is, mert megakadályozza, hogy a termőföld hirtelen vagy túlzott mértékben lehűljön, vagy felmelegedjen. Ennek a tulajdonságának különösen a forró nyári napokon és a kora tavaszi, késő őszi fagyoknál van nagyon fontos szerepe.

Címlapkép: Getty Images