Őrület, mára szinte kihalt ez a hungarikum: közös kincsünk az erdélyi kopó

Az erdélyi kopó jelenleg a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő Magyarországról származó kutyafajta. Korábban írtunk a kuvaszról, és arról, mennyire kevés egyed születik országosan. Ha a kuvaszfajta a kihalás szélére került, fokozottan igaz ez az erdélyi kopóra, hisz ezt a magyar kutyafajtát a halálból hozták vissza a tenyésztők. Konkrétan az történt, hogy Erdélyből "lopták haza" a két őst 1972-ben, mikor is egy vadászati világkiállításra készülve arra eszméltek a hazai kutyatartók, hogy sehol nem találnak törzskönyvezett egyedet ebből az ősi magyar kopóból, ugyanis a II. világháború nagyon megtépázta az állományt, az erdélyi kopónak ugyanis olyan a természete, hogy "gyilkológéppé" válik a gazdája parancsára - ezt a kifejezést egy kutyatartó használta rá, aki azt mondta: szelíd, ha kell, okos, és nagyon jól tanítható fajta, de gyilkológéppé válik, ha arra van szükség - nem véletlenül használták ősidők óta vadászatokon.

1972-ben áthoztak a román határon egy hímet és egy nőstényt, Állatkerti Mózsit és Állatkerti Rékát. Az akció úgy sikerült, hogy azt állították, Ceaușescu ajándéka a két eb Kádár elvtársnak, legalábbis így szól a fáma Sághy Melinda szerint, aki 18 éve foglalkozik erdélyi kopókkal.

2000-2020 között átlagosan16 alomnyi kölyök született, 2010-ben volt a legnagyobb felfutás, akkor 20 alom született, ez a szám 2020-ban már csak 8-10 alomnyi volt. A negatív rekord a 2018-as év, amikor is 38 erdélyi kopó kölyök látta meg a napvilágot. 2017-ben az erdélyi kopó is hungarikum lett, 2018-ban pedig felkarolta az állam a tenyésztését, ami a születések szempontjából pozitív fejlemény, de vannak bizonytalanságok a tenyészetekben, 300-400 törzskönyvezett kutyára van rálátásunk, évente 80-100 kölyök születik csak még mindig

- kezdte a történetet Sághy Melinda, a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub Tenyésztési Tanácsának munkatársa.

A 2018-ban elfogadott kormányzati génmegőrzési stratégiában kiemelt szerep jut az őshonos kilenc magyar kutyafajtának: a komondor, a kuvasz, a puli, a pumi, a mudi, a magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó nemzeti kincsünk, 2017-ben pedig a hungarikumok között is helyet kaptak. 2019-ben 50 millió forinttal támogatta a kormány az őshonos kutyafajták megőrzésének ügyét. A forrásból genetikai vizsgálatokat végeztek és az egyedszám növelésére hivatott szakmai munkát is elősegítették.

Jakkel Tamás, a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) elnöke rendkívüli jelentőségűnek nevezte a programot, és hangsúlyozta, hogy őshonos kutyafajtáink a nemzeti örökség és kultúra részei, ezért annak ellenére is fontos fenntartásuk, hogy eredeti funkciójukat mára nagyrészt elvesztették.

A munka legfontosabb elemei közé tartozik az érintett fajtáknak új funkciókat találni, és kinevelni a tenyésztők új generációit is és ehhez fontos kedvcsinálót jelenthetnek a népszerűsítő programok

- fogalmazott Jakkel Tamás.

Majdnem kihalt a fajta

Matolcsi János, Standeisky Andor kutatásai szerint a kelta kopó és a "tatár" kopó kereszteződéséből ered. Bár a kinológusok önálló fajtának ismerik el a környező országok fekete-vörös kopóit, zoológiailag mégis egyazon fajta helyi változatainak kell tekintenünk az erdélyi, szlovák, lengyel és osztrák kopókat, melyek közül az eredeti formát legjobban az erdélyi és a szlovák őrzi. Az erdélyi kopó kihalóban volt már, de az utolsó pillanatban azonban mégis sikerült megmenteni ezt a valóban ősi magyar kutyafajtát. Hajtóvadászatra kiválóan használható, nem kimondottan szobaállat, vadászati és kultúrtörténeti értéke miatt a fajta fenntartása mégis nemzeti kötelességünk.

Az erdélyi kopó története és külleme

Már honfoglaló őseink is előszeretettel használtak a vadászatokon kopókat segítőnek, s amikor megérkeztek a Kárpát-medencébe, ezek a kopók keveredtek az itt élő népek kutyáival, köztük a kelta kopóval. Az Árpád-házi királyok idején alakult ki a mára kihalt pannon kopó, amely az erdélyi kopó és a rövidszőrű magyar vizsla elődjének tekinthető. Virágkorát a középkorban élte, amikor a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlődésével használata visszaszorult a Kárpát-hegység nehezen bejárható erdőségei közé.

Az erdélyi kopó az egyik legelegánsabb kutyafajta, fekete cservörös jegyekkel és fehér jelzésekkel, marmagassága 55–65 cm, testtömege 30–35 kg, várható élettartama 14 év. Rövid szőre különösebb gondozást nem igényel. Használatából adódóan teste atletikus felépítésű, szikár, izmos, mozgása kiegyensúlyozott, elegáns. Egész megjelenése nemességet, harmóniát sugároz. Az erdélyi környezeti viszonyok a kopót szívós, bátor kutyává tették. Igénytelen és alkalmazkodó, a terelőkutyákkal ellentétben nem bőbeszédű, feleslegesen sohasem ugat. Játékos és gyermekszerető természete ideális családi kedvenccé teszi anélkül, hogy szüksége lenne kényeztetésre. Idegenekkel szemben tartózkodó, bizalmatlan, de gazdájához nagyon ragaszkodik. Nyugodt természete, tanulékonysága miatt lakásban és kertes házban egyaránt tartható. Bátorsága, hűsége alapján jó házőrző válik belőle. De sohasem szabad elfelejteni, hogy az erdélyi kopó elsősorban vadászkutya, ősi ösztöneinek csak nehezen tud ellenállni.

Speciális kutya, speciális igényekkel - medve ellen is bevethető

Nagyon okos kutya, de szüksége van a feladatra, hisz a vadászatokon sokszor utánkövetésre is bevetették, ami azt jelenti, hogy ha egy sebzett vad elmenekült, az erdélyi kopót utánaengedték, és a gazdájától messzire kerülve, önállóan is döntéseket hozott, addig üldözte a vadat, míg meg nem találta. Az egyik fiatal vadász nemrégiben medve utánkövetésére vetette be, ez kicsit merész dolog, de szerencsére jól sült el. Vehemensebb, kitartóbb a vérebnél, nyomkövető versenyeket is tartunk nekik. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy - mindegyik kutyánál, de nála különösen - mennyire fontos, hogy kutyaiskolába járjon, megfelelő kiképzést kapjon, ugyanis nagyon erősek az ösztönei, akár a Duna-parton sétáltatva is űzőbe vesz egy nyulat, így elengedhetetlen, hogy be tudja hívni a gazdája. És persze kellően le kell fárasztani, de az erdélyi kopó nem az a labdavisszahozó fajta, kétszer megteszi, de harmadszor már kérdőn néz ránk, hogy mi lehet a baj velünk. Szívesen fut a gazdi biciklije mellett, és szüksége is van naponta minimum egy-másfél óra futásra, az erdőben szaglászni, nyomot követni. Ma is használják vadászatokon, az egyik leghasznosabb munkakutya

- mondta el a szakember.

Kitűnően hajt és állít, utánkeresésre, vércsapázásra is kiválóan használható. Friss nyomra érve jellegzetes nyifogással csahol, hajtás közben messzehangzó, magas, csengő hangot hallat. Vadászatokon vezetőjétől távol is önállóan dolgozik. Többnyire egyedül, vagy párban dolgozik.

Az erdélyi kopó jellemzően ma is kialakulásának helyén, azaz Magyarországon és Erdélyben, a mai Románia területén található meg nagyobb számban. Magyarországon körülbelül 800-1000, Romániában 200-300 törzskönyvezett egyed található. Kisebb számban a szomszédos Kárpát-medencei országokban, valamint Nyugat-Európában és az Észak-amerikai kontinensen is tartják. Az erdélyi kopó tenyészetek is az említett földrajzi elterjedés szerint alakulnak. Napjainkban Magyarországon 5-6, különböző aktivitású tenyészet működik.

Tartása, költségek

A Hungarikummá nyilvánított kilenc magyar kutyafajta, így az erdélyi kopó állományának fenntartását és fejlesztését is segíti az az agrárminisztériumi támogatás, amely révén a tenyésztő szervezeti tagsággal rendelkező tenyésztők számára ingyenessé válthat január 1-jével a megszületett kiskutyák utáni származási igazolások kiváltása.

Ugyanakkor az erdélyi kopó esetében az állami felkarolás egyelőre nem gyakorolt látványos pozitív hatást. Ezidáig érezhetően nincs pozitív hozadéka: jó pár tenyésztő kezdett külföldön törzskönyveztetni, aminek okán látszólagosan visszaesett az éves születési létszám. Erre jó példa a 2018-as évi törzskönyvezési létszám, és sajnos nagy mértékben azóta sem javul a helyzet. Ha az így már külföldön törzskönyvezett erdélyi kopó egyedek is a Magyar Ebtörzskönyvbe kerülnének, akkor mintegy dupla ennyi kölyköt törzskönyveznének évente, nem beszélve azon egyedekről, melyeket sehol sem törzskönyveznek.

A tenyésztési tevékenység jelentős befektetéseket igényel, amelyek megtérülését bizonytalanná teheti a piacon az ellenőrizetlen körülmények között született, igazolt származással nem rendelkező egyedek jelenléte. A támogatás mértéke, kiadott származási igazolásonként maximum 7000 forint lehet. A támogatás, az ehhez szükséges adminisztratív kötelezettségek teljesítése és tenyésztőszervezeti tagság esetén, fedezi a tenyésztőszervezet által megállapított díjat - az Agrárminisztérium közleménye szerint. Reméljük ez az intézkedés segít visszahódítani a hazai székhelyű, de külföldön törzskönyvező kenneleket.

Egy kutyában soha nem a vételára a jelentős költség, az erdélyi kopó sem számít drága fajtának Magyarországon, 120-150 ezer Ft körül vásárolható meg. Szívós, jól tűri a fájdalmat, így sokszor sokára derül ki, ha van valamilyen betegsége, így fontos, hogy a gazdája rendszeresen hordja az állatorvoshoz az oltásokra és szűrésekre. Ha valaki versenyeztetni akarja, az további költségeket jelent, de nem kerül többe más kutyafajtánál, viszont időt kell rá fordítani, ugyanakkor nem igényli az ember állandó társaságát, he megkapja a napi feladatát, a köztes időben jól elvan egyedül is

- összegezte a kutya jellemzőit Sághy Melinda, aki csak szuperlatívuszokban tud beszélni erről a gyönyörű fajtáról, aminek a megőrzése közös feladatunk.

Címlapkép: Erdélyi Kopó Klub