Brutális bírságot kaphatnak ősszel a kertes ház tulajok: a szomszédod is feljelenthet

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Brutális bírságot kaphatnak ősszel a kertes ház tulajok: a szomszédod is feljelenthet

Nyakunkon az igazi levélhullató ősz, de mit kezdhetünk a sok kerti hulladékkal, az avarral és a fanyesedékkel?A szomszédok neheztelése mellett még a pénzünk is bánhatja, ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy avarégetés szempontjából lakóhelyünkön épp milyen szabályozás van érvényben. Most ennek jártunk utána.

A nyárias hetek után nyakunkon az igazi levélhullató ősz. A kert téliesítésének, az avar összegyűjtésének, a fák metszésének ideje, amikor a családi házak körül akarva-akaratlanul nagyon sok szerves hulladék keletkezik. Nagy viszont a bizonytalanság abban, hogy szabad-e még a kerti hulladékot elégetni, és ha igen mikor, ha pedig tilos, mit tehetnek mást? Sokan azt sem tudják, a saját településükön éppen milyen szabályozás van érvényben. Ha viszont a kerttulajdonos rossz időben, rossz helyen éget avart vagy krumpliszárat – nemcsak a tűzoltóságot hívhatják a nyakára, hanem még a kiszállási díjat is neki kell fizetnie. Szóval a szomszédok neheztelése mellett még a pénzünk is bánhatja, ha nem vagyunk tisztában azzal, avarégetés szempontjából lakóhelyünkön épp milyen szabályozás van érvényben.

A zavart az okozta, hogy először országosan betiltották, aztán mégsem

Az országgyűlés által tavaly nyáron elfogadott törvénymódosítás 2021. január elsejével eltörölte azt a törvényi lehetőséget, ami alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatták az avarégetést. A szabályozás célja a levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme, ugyanis a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A felhatalmazás törlésével általánossá vált az avar és kerti hulladék égetésének a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti tilalma. A törvénymódosítás következményeképpen az önkormányzatoknak a rendeleteiket 2021. január 1-jével hatályon kívül kellett helyezniük, erre a kormányhivatalok fel is hívták őket.

Jelenleg ez a szabályozás van érvényben

Év végén azonban megjelent egy másik kormányrendelet - amiről a HelloVidék is írt - ami a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idején alkalmazandó, levegőminőséggel összefüggő szabályokról szól. A rendelet szerint a veszélyhelyzet megszűnéséig továbbra is a települési önkormányzatok hatáskörében marad „a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása”. Tehát amíg a veszélyhelyzet fennáll, továbbra is az önkormányzatokra van bízva, hogy engedélyezik-e az avar- és a kerti hulladék égetését. Összefoglalva:

Tényleg, mi a baj az avarégetéssel?

Hazánkban széles körben elterjedt „ népbetegség ” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves-anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét . Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik.

Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során! Sajnos a kerti hulladékok elégetése során a mérgező, perzisztens vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, ami az egészségünkre káros.

Mit okoz a részecskeszennyezés?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) az európai részecske-szennyezésről készített tanulmánya szerint Magyarországon évente 16.200 ember hal meg idő előtt. Ők átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés. Ez azt jelenti, hogy minden évben 183 400 életévet veszítünk az idő előtti elhalálozás miatt. Ebben a tekintetben első helyen állunk Európában. Megjegyezzük, hogy korábbi tanulmányokból ismert: a légszennyezés miatt betegen eltöltött napok száma ezerszer-tízezerszer magasabb, mint a halálozások száma.

Ahány vidéki önkormányzat, annyi rendelet

Vidéken a problémát jelenleg az okozza, hogy ahány település, annyiféleképpen szabályozzák a zöldhulladék, kerti nyesedék és az avar égetését.

Tanácsos ezért is, ha nincs jobb ötletünk, és mindenképpen zöld hulladékot szeretnénk égetni, előbb az önkormányzati hivatalban érdeklődni, megengedett-e, és ha esetleg igen, mikor lehet a szabályoknak megfelelően elégetni a faleveleket, kisebb ágakat.

Az elmúlt évtizedben több megoldást alkalmaztak az egyes településeken. Az egyik, hogy a képviselő-testület által meghatározott módon, heti egy-két, előre meghatározott napon lehet a magánterületeteken égetni, a másik, hogy tavasztól egészen őszig nem lehet tüzelni, így a nyári hónapok zöldhulladékát vagy deponálja mindenki otthon, vagy az önkormányzat kijelöl egy lerakót. A hulladékgazdálkodási cégek által biztosított matricák legfeljebb az avar elhelyezési problémáit oldják meg. Ha valaki kivág egy fát a kertben, azt nem lehet 8 darab 120 literes zsákba csomagolni. Ha összedarabolja a fa koronáját a szabályok szerinti méretre, akkor már beteheti a kályhába is, tehát úgy nem érdemes leadni.

Tipikus megoldás például a Fejér megyei Lajoskomáromé, ahol a polgármester, Pirtyák Zsolt még 2020-ban, a változtatások előtt a Feol-nak elmondta:

A településnek nincs zöldhulladék lerakója, de igény sincs rá. A telkek kétezer négyzetméter felettiek, mindenki megoldja saját területen a zöldhulladék kezelését, ami azt jelenti, hogy a két kijelölt napon, azaz szerdán és szombaton eltüzelhetik otthon.

Egészen másként látta a helyzetet Temesvári Krisztián Fehérvárcsurgó polgármestere, aki elmondta, hogy a „zöldhulladékok, levelek kezelése, ágak elhelyezése valós és komoly probléma településünkön, főleg a lakosságnál. Az önkormányzat a közterületi saját zöldhulladékokat, levelet, fűnyesedéket komposztálja, az ágakat daráltatja.”

A zöldhulladékoknál, meglátásunk szerint, teljes fordulatra lenne szükség a decentralizáció irányába. A komposztálás tökéletes módszer, működik, de gazdaságtalan és környezetszennyező a jelenlegi zsákolásos, kötözéses módszer, amit hosszadalmas szállítás követ. Célszerű lenne településenként önkormányzati komposztáló telepeket létrehozni és egy bekerített, zárt, bekamerázott területen, ott helyben megoldani a komposztálást, ágdarálást. Ez sajnos nem gazdaságos ágazata a hulladékkezelésnek. Vannak lakosok, akiknek, ha lenne is helyük, nem akarnak komposztálni. Megfelelő ellenszolgáltatás mellett talán az ő problémájukat is meg kellene oldani. Ez nekünk kifejezett célunk lenne, és várnánk is a hatóság és a szakpolitikusok véleményét, iránymutatását ezzel kapcsolatban.

– közölte a lapnak.

Megint másként látta a helyzetet Csókakőt irányító Fűrész György. A polgármester hibás döntésnek ítélte meg ezt a törvényt, ami olyan kezdeményezők miatt született, akik nem vizsgálták meg mélyrehatóbban a problémát. Az égetés során keletkező füst csak a mindenki által látható felszín, ám ha az ellen akar valaki fellépni, akkor tudnia kell azt is, hogy egy ilyen lépéssel megterhelik az erdőket, földutakat.

Mint megtudtuk, Csókakő a települések azon táborába tartozik, amelyek tiltják a nyári hónapok alatt a kerti zöldhulladékégetést. Egy külterületi depóban tárolják a lakosság és a községgazdálkodás által termelt gallyakat, leveleket.

A község vezetője elmondta a Feol-nak, hogy a környező települések, így a nagyobbak is, mint Mór vagy Székesfehérvár is, úgy döntöttek, hogy a hulladékudvaraikban nem lehet lerakni zöldhulladékot. Azóta sokan a vár alatti települést célozzák meg, hol utánfutónyi, hol teherautóplatónyi fával, gallyal, levéllel. Akik ezt teszik, azok aztán egyre többet járnak ide, mondja Fűrész György, és a végén már bútorokat, híradástechnikai eszközöket, sőt kommunális hulladékot is hordanak ide, szétszakadó műanyag zsákokban. A járványidőszak alatt, amíg nem volt lomtalanítás, a helyzet tovább romlott.

Van már olyan magyar település, ahol egész évben tilos az égetés

A Vas megyei Jákon megint más lett a helyzet, itt ugyanis elébe mentek a változtatásnak. 2020. december 31-ig a Szombathely melletti községben heti két nap, szerdán és szombaton 08 – 20 óra között lehetett fanyesedéket és avart égetni. Más napon és időpontban tilos volt. A falu vezetése azonban úgy döntött – közölte a HelloVidékkel dr. Tóth Ernő polgármester, hogy mivel kiemelten fontosnak tartja a környezet- és a levegő védelmét, és a településen a kerti hulladék elhelyezésének számos alternatíváját kínálják (erről később), a vészhelyzet idejére sem térnek vissza a régi – heti kétszeri – szabad égetéshez,

A kerti nyesedéktől, avartól, éghető szerves anyagtól vagy papírtól (vagy igazából bármilyen éghető anyagtól) való gyors megszabadulás régóta bevált módja, hogy a lakosság alágyújt és beleereszti az egészet a levegőbe. Belemehetnék hosszabban is a témába, hogy ezért tart itt ez a bolygó meg az emberiség, ahol, de nem teszem, elég annyi, hogy a globális felmelegedés és a környezetszennyezés kapcsolata tény, nem pedig hit kérdése. A saját levegőnkre pedig elsősorban mi magunk tudunk, nekünk kellene vigyázni. Sosem értettem egyet azzal, hogy pont szombaton, amikor a családok, gyerekek, vendégekkel kiegészülve az udvaron vannak, akkor lehet faluszerte a füstöt eregetni, de elfogadtam, hogy ekkor érnek rá az egész héten dolgozó emberek és ezért ez a bevett szokás

– vezette fel a témát Tóth Ernő a Ják Közéleti Fórum Facebook-oldalon is.

A falu polgármestere szerint felesleges időhúzás a vészhelyzetre való hivatkozással, a törvény adta haladékkal élni, helyette haladónak kell lenni és el kell kezdeni az avar és a kerti hulladék környezettudatos, alternatív feldolgozását:

Ebben a kusza és feltételes jogi helyzetben arra jutottam, hogy mi nem élünk a röpke haladékkal. Ezt a harcot egyszer meg kell vívni a saját levegőnk érdekében. Jött olyan javaslat, hogy évi két alkalommal engedjük meg az égetést, de én ezt nem tudom rendeleti szinten elképzelni. Ráadásul csak a veszélyhelyzet idejére szólna az engedély, ami meg nem tart örökké

– tette hozzá.

Jákon az elmúlt egy évben három megoldást is kidolgoztak és leegyeztettek a kerti nyesedék, gallyak eltüntetésére:

  • A kerti zöldhulladék zsákokba gyűjthető, amit a hulladékszállító havonta 300 kg mennyiségi korláttal, ingyenesen elszállít. Az őszi avar kérdése ily módon megoldható.
  • A fás szárú kerti hulladékot az önkormányzat ingyenesen átveszi, amit a kijelölt depóhelyen, az önkormányzat által működtetett anyaggödörben rakhatnak le a jáki lakosok ellenőrzött körülmények között. Ezen a depóhelyen kerül sor időszakonként az összegyűjtött ágak darálására, amit az együttműködő vállalkozó elszállít.
  • Az önkormányzat kommunális szolgáltató szervezete házhoz megy az ágakért és a gallyakért, azaz segít az elszállításban is: végeredményben egy telefonos időpont-egyeztetés után és párezer forintos térítési díj ellenében megszabadítják a lakosokat a kertekben összegyűjtött ágaktól, gallyaktól.

A jáki önkormányzat célja, hogy a jövőben a komposztálható zöldhulladék elhelyezésére is megoldást kínáljon a falu csaknem ezer háztartása részére. A polgármester bízik abban, hogy a kerti hulladék depózására alkalmas telepek, komposztáló telepek, valamint a biomassza felhasználását biztosító fűtésrendszerek kialakítására a közeljövőben olyan pályázati lehetőségek és állami támogatások nyílnak, amik a legkisebb falvak számára is elérhetők. Csakis ilyen célú forrásbiztosítás és fejlesztések révén tehetők érdekeltté az önkormányzatok és a helyi lakosság abban, hogy összegyűjtsék a jelenleg hulladékként kezelt kerti energiahordozókat.

De nem kell önkormányzat sem ahhoz, hogy megszabaduljunk a kerti hulladéktól

A kerti hulladék kezelését ugyanakkor az önkormányzat segítsége nélkül is meg lehet oldani, csak néhány tipp:

  • Általában rendelkezésre áll annyi hely a kertekben, ahol az ott termelődött zöldhulladékot komposztálni lehet. Ehhez igénybe lehet venni olyan vállalkozók közreműködését, akik a gallyak darálását elvégzik. Így vissza lehet adni a biológiai körforgásnak, amit onnan kivontunk.
  • A télire megőrzött, összedarabolt gallyak jók a fatüzelésű kályhák, kazánok, kandallók begyújtásához.

A jáki polgármester szerint azonban az is problémát okoz, hogy a településen a többségnél, hiába vidék, nincs már se vegyes tüzelésű kazán, se kiskert, ahová a komposztot be tudnák forgatni az emberek.

Nem egyszerű azonban keresztülvinni a vidéken ezt az üzenetet

Ahogy Tóth Ernő polgármester elmesélte, nem egyszerű átvinni az üzenetet, megértetni mindenkivel, környezetünkre nézve miért is káros az avarégetés:

Ma is szólítottak meg idősek, hogy miért nem lehet tüzelni Jákon, ha máshol igen? Ez a tüzeléshez való jog valóban nagyon érzékeny téma. Az elmúlt tíz napban kétszer vonultak ki a szombathelyi tűzoltók, mert egy szomszéd kihívta őket a kerti tűzgyújtás miatt. Mind a két esetben krumpliszárat égettek, ami hatalmas füsttel járt. A tűzoltók minden ilyen bejelentésre kiszállnak és megállapítják, hogy jogellenes a tűzgyújtás: a bírság mellett a kiszállási díjat is ki kell fizetni. Sokan persze az önkormányzatot szidják, hogy miért is nem lehet égetni, holott például a környező településeken még mindig szabad.

– tette hozzá Tóth Ernő.

A jáki önkormányzat azonban nem szeretne – még átmeneti időre sem – visszatérni a régi, egykor bevált szokáshoz. Helyette minden fórumon próbálják az alternatív megoldásokra felhívni a figyelmet. Tóth Ernő szerint az is rövid távú gondolkodásra vallana, ha ősszel egy-két napot kijelölnének az avarégetésre, amikor füstbe borul a falu – mert ha vége a koronavírus miatti vészhelyzeti jogrendnek, úgyis életbe lép a felfüggesztett törvényi szabályozás és az országban mindenhol tilos lesz az avarégetés. Előbb-utóbb minden településnek meg kell oldania az avar és a kerti hulladék környezet-kímélőbb elhelyezését.

Tóth Ernő – ahogy mesélte – annak is utánanézett, hogy Ausztriában, ahol szintén tilos a kerti hulladék elégetése, sok helyen azt csinálják, hogy tradicionálisan egy helyre viszi a falu a kerti hulladékot, majd egy adott, jeles ünnepen (Szent Mihálykor) máglyát raknak, és közösen elégetik. Szerinte ez a megoldás is jobb lehet, mert legalább egy helyen tüzelnek, nem 400-500 háznál egyszerre, és nem kerül műanyag szemét, sem vegyes hulladék, színes kartonpapír az égetni valók közé.

Mi a helyzet a külterületen történő égetéssel?

Belterületre vonatkozóan az önkormányzat alkot rendeleteket, amiket be kell tartani. Külterületen irányított égetést, tarlóégetést lehet megvalósítani, de egyszerre legfeljebb 10 hektáron, és azt 5 nappal korábban be kell jelenteni a katasztrófavédelem felé. A munka során be kell tartani az ide vonatkozó biztonsági előírásokat, tehát megfelelő mennyiségű eszköznek, létszámnak, oltóanyagnak kell jelen lennie és védősávot kell szántani a terület köré, mondta el Szabó-Bisztricz Anett katasztrófavédelmi szóvivő. Aki ezek ellen vét, az az okozott kár megfizetésén túl tűzvédelmi bírsággal sújtható, amelynek összege 20 ezertől hárommillió forintig is terjedhet.

Mindenkinek megoldás lehet a komposztálás

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk.

Komposztálni tényleg mindenki tud

Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele.

A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban ezek is hamar lebomlanak maradéktalanul.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

avarégetés

hulladékégetés

önkormányzatok

kert

komposztálás