Ezekre a jelekre nagyon figyeljünk: kis kedvencünk élete a tét; méregdrága lehet a kezelés

Bizonyára minden állattulajdonosban felmerült a kérdés, hogy milyen tünetek esetén és mennyi idő múlva forduljon állatorvoshoz. Biztos, hogy minden gyakorló állatorvos találkozott már hasonló kórelőzménnyel a praxisa során:

• "A kutyánk öt napja nem eszik."
• "Két hete véreset pisil."
• Egyre jobban sántított, ma pedig már lábra sem állt.
• Három hete vakarózik, és rázza a fülét.

Az ilyen, és ezekhez hasonló bevezetők után általában hosszadalmas, drága, esetenként fájdalmas, és néha bizony sikertelen, vagy szövődményekkel végződő gyógykezelés veszi kezdetét. Azt is tartsuk szem előtt, hogy a legtöbb háziállat viszonylag hosszan "zokszó nélkül" elviseli a kisebb, olykor a nagyobb fájdalmakat is, így lehet, mire mi észleljük a tüneteit, már hetek óta szenved a kis kedvencünk.

Akkor hát mikor is forduljunk állatorvoshoz? Ha kedvencünk viselkedése hirtelen vagy fokozatosan megváltozik, bágyadttá, étvágytalanná válik, nem mutat érdeklődést a külvilág felé, láthatóan fájdalmai vannak.

Az állat nem tudja elmondani a panaszait, ezért a tulajdonosnak és az állatorvosnak közösen kell azokat tisztázni.

Hála Istennek egyre kevesebb ilyet tapasztalni manapság, az új tulajdonosi réteg megjelenésével kikopóban van a felelőtlen állattartás is. De történt már olyan velem, hogy telefonos segítséget kért valaki a kutyájának, és miután háromszor elmondtam neki, nem tehetek így az állatért semmit sajnos, nagy nehezen csak behozta a kutyust. Megvolt a diagnózis, császármetszést kell alkalmaznom, mert bár két kicsit a világra hozott természetes úton, a harmadik nem akart megszületni, és mindketten elpusztultak volna, ha nem műtöm meg. Ott álltunk patthelyzetben, mert a tulaj nem tudta, nem akarta kifizetni a műtét árát, és ugye én meg képtelen voltam elnézni az állat szenvedését. Mindkettőnknek nagyon kellemetlen volt a szituáció, a vemhes kutyáról nem is beszélve. Persze végül elvégeztem a műtétet, de nem jó érzés ilyenbe belefutnia senkinek. Tehát aki kutyát tart, számoljon legalább havi plusz 20 ezer forinttal a költségvetésében, és ha épp nincs semmi gond az állattal, nyugodtan tegye félre azt az összeget, mert sajnos biztos, hogy valamikor szükség lesz rá, ez a tapasztalat

- mondta el Dr. Nagy Anna állatorvos.

Segítsük az állatorvost

Azzal segíthetjük a leghatékonyabban állatorvosunk munkáját, hogy a rendelőben a lehető legpontosabban beszámolunk az általunk tapasztalt rendellenességekről: bélsár vagy vizelet ürítése során, hányás, vakarózás, mozgászavar jeleiről és ezek időbeli alakulásáról.

Ezen adatok hiányában az állatorvos a gyakran szegényes testi tünetekre van utalva a diagnózis felállításában. Bizonyos esetekben a legprecízebb kórelőzményi adatok mellett is szükség van műszeres és/vagy laboratóriumi kiegészítő vizsgálatokra is. Emiatt célszerű legalább az első vizsgálatot rendelői körülmények között elvégezni, ahol ezek a vizsgálati módszerek rendelkezésre állnak. Amennyiben az állatorvos úgy találja, hogy további kezelésekre is szükség van, azok esetenként már az állat tartási helyén is elvégezhetők.

Bármelyik betegség kezdeti stádiumában az idejében elvégzett kezelés egyszerűbb, és nagyobb siker várható, valamint kevesebbe is kerül az utógondozással együtt is. A legtöbb súlyos, életveszélyes állatbetegség bevezető tünetei nagyon hasonlóak lehetnek az enyhébb lefolyásúakhoz, illetve szakszerű gyógykezelés hiányában az egyszerűnek induló kórfolyamatok is végződhetnek az állat elpusztulásával.

Lényeges, hogy a beteg állat teljes gyógyulása orvosi értelemben gyakorta a tünetek megszűnése után következik be, ezért a gyógykezelés túl korai megszakítása a betegség akár súlyosabb formában történő kiújulásával járhat!

Krónikus betegségeknél, nehezen gyógyuló szervek megbetegedésekor, illetve műtétek után a gyógyulási folyamatban kiemelkedő szerepe van az utókezelésnek, esetenként a terápia pontosításának, módosításának, ezért fontos a kontrollvizsgálatokon való megjelenés is, és a kezelő állatorvos utasításainak pontos betartása.

A tél különösen veszélyes lehet

Minden évszaknak megvan a maga szépsége, ugyanakkor a kockázati tényezője is, ami házi kedvencünket is sújthatja, ha lankad a figyelmünk. Hat téli veszélyforrást mutatunk be, valamint a megelőzéshez is segítséget nyújtunk.

A hideg idő beköszöntével nagyon oda kell figyelnie a gazdiknak az állat ízületvédelmére, különösen idős kutyáknál történik meg könnyen a baj. Ahogy hűvösödik a talaj, a kutyus pedig elfekszik, elalszik rajta, még akkor is, ha süt a nap egyébként, könnyen ízületgyulladás lehet a vége, és porckorong gondok adódhatnak. Emellett a megfelelő folyadékpótlásra is fokozottan figyelni kell, hisz ilyenkor már nem annyira szomjasak az állatok, de a vízpótlásra továbbra is szükségük van

- sorolja Dr. Nagy Anna.

1. Fagyálló, veszélyes folyadékok

A fagyálló folyadék halálos! Tartsuk elzárva, és ne engedjük soha a kutyát a közelébe. Ha autódat fagyállóval töltöd fel, vagy fagyálló szélvédőmosó folyadékot öntesz a tartályba, figyelj, nehogy a kutyád a földről felnyalja. Ha ilyen készítményeket használsz, és kutyád is a közelben van, mosd le a lábát, mielőtt beviszed a házba, nehogy a mancsát tisztogatva lenyalogassa a mérget. A fagyálló mérgezés tünetei a nyálzás, a rossz közérzet és a hányás. A fagyálló mérgezés nem játék! Ha fennáll az esélye, hogy kutyád fagyállót ivott, haladéktalanul vidd állatorvoshoz!

2. Hideg idő

Egyértelműnek tűnhet, mégis sokan nem “hisznek benne”, hogy ha mi fázunk, akkor a kutyánk is fázik! Te sem ugyanazt a farmert és pólót viseled egész évben, igaz? Pedig kibírnád. A fagypont alatti hőmérséklet a szabadban minden kutyának (talán kivéve az északi fajtákat) megterhelő, ezért legalább éjszakára engedd be meleg helyre a kutyádat. A benti kutyákat pedig óvd a kinti hidegtől megfelelő ruházattal. Ha télen, hidegben az utcán kóborló kutyát látsz, ne menj el mellette! Vidd védett helyre, nehogy megfagyjon éjszaka!

3. Fagyási sérülések

Különösen figyeljünk a kutyáinkra, amikor a hőmérő higanyszála fagypont alá süllyed. Ilyenkor a vékonyabb szőrzetű, idős vagy kölyök kutyusok könnyen fagyási sérüléseket szenvedhetnek. A zord hidegben inkább rövidebb sétákat tervezz, és ha látod a kutyádon, hogy fázik, fordulj azonnal vissza. A fagyási sérülés első jele a bőr kipirosodása, elsősorban a lábfejeken, a fülön és a farok végén. Ha kutyád átfázott, vidd meleg helyre, fürdesd meg meleg vízben és bugyoláld takarókba, amíg át nem melegszik. A kipirosodott területet ne dörzsöld! Ha szükséges, fordulj állatorvoshoz! (Ugyanez a teendő egyébként akkor is, ha nagy hidegben bőrig áztok vagy kutyád hideg, jeges vízbe esik.)

4. Patkányméreg, rágcsálóirtó szerek

Nem kizárólag téli veszély, de ilyenkor még gyakrabban helyeznek ki rágcsálóirtó szereket akár az utcákon, aluljárókban, intézményekben is. Erre elvileg felirattal kell figyelmeztetni, de a gyakorlatban ez nem mindig észrevehető. Ne hagyd, hogy a kutyád a kihelyezett csapdák közelébe menjen, azokat szaglássza, nyalogassa. Ha vendégségbe mentek, kérdezz rá, hogy van-e kint patkányméreg. Otthon használj inkább élvefogó csapdát vagy hagyományos egérfogót. Ha attól tartasz, hogy kutyád patkánymérget evett, azonnal fordulj állatorvoshoz!

5. Súlyvesztés

Télen a kutyáknak több energiára van szüksége, mivel alapvetően több kalóriát égetnek el azzal, hogy a hidegben melegen tartják magukat. Az egészségük megőrzése érdekében ilyenkor érdemes magasabb fehérjetartalmú, jobban felszívódó táplálékkal etetni őket, esetleg étrend-kiegészítőkkel is segíthetjük az erőnlétük fenntartását.

6. Immunrendszer

A napfényes órák lecsökkenésével kevesebb időt töltünk a szabadban, esetleg az edzések, a sport is kimarad. Az immunrendszernek azonban szüksége van ezekre a dolgokra ahhoz, hogy megfelelően működjön. A fertőzések, rossz közérzet elkerülése végett szép időben kiránduljunk, sétáljunk a közeli parkban, erdőben, amennyit csak tudunk! Emellett kölyök, idős vagy beteg kutyák számára gondoskodjunk megfelelő készítményekről, amelyekkel támogathatjuk az immunrendszerüket.

Ha ezt tapasztaljuk, azonnal menjünk velük állatorvoshoz

Mindezek mellett fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük négylábúnk egészségi állapotát, és figyeljünk a jelekre. Amikor a kutya belső hőmérséklete alacsonnyá válik, hipotermia alakul ki. A kihűlés következtében károsodhat az eb központi idegrendszere, ami hatással van a szívre és a véráramlatra is. Jelei közé tartozik a szabálytalan szívverés és légzés, valamint a tudatzavar.

A fagyást nehezebb diagnosztizálni, hiszen a kutya szőre eltakarhatja a látható jeleket. Elsősorban a négylábú füleit, mancsát és lábait kell megvizsgálnunk. Ha túl hidegnek érezzük a testrészeket, valamint kipirosodtak, megduzzadtak, esetleg szövetnedvek jelentek meg, minél hamarabb melegebb helyre kell vinnünk háziállatunkat. Fagyás következtében jégkristályok képződhetnek a kutya vérében, melyek károsíthatják az ereket és artériákat is.

A fenti tüneteken túl, ha azt látjuk, hogy kutyusunk nehezen jár, letargikus hangulatban van, vagy mozgása lassabb a megszokottnál, azonnal forduljunk vele állatorvoshoz!

Ha azt vesszük észre, hogy kutyusunk vagy cicánk étvágya nem nő, hanem sokkal inkább csökken, ha kevés vizet fogyaszt, megváltozik a viselkedése, vagy bármilyen más rendellenességre leszünk figyelmesek, azonnal forduljunk állatorvoshoz! Egy esetleges betegség nagyon legyengítheti az immunrendszerüket, amelynek télen kellene a legerősebbnek lennie, így azonnal állatorvos segítségére lesz szükségünk. Ilyenkor ki is kérhetjük az állatorvos véleményét, hogy mivel javasolt táplálnunk kedvencünket, és hogy milyen kiegészítőket ajánl kifejezetten a számára, amelyek segítenek neki átvészelni a télet.

Vizsgálati díjak irányára 2021 (helységenként és rendelőnként változhat)

A vizsgálati díj nem tartalmazza az alkalmazott gyógyszerek árát, az esetleges laboratóriumi, vagy egyéb kiegészítő vizsgálatokat (pl. ultrahang, röntgen), valamint a bódítással/altatással járó beavatkozások költségét.

• Alap vizsgálati díj (kutya, macska): 10 000 Ft
• Kontroll vizsgálati díj: 5600 – 8000 Ft
• Parvovírus elleni oltás (kutya): 8000 Ft
• Kombinált oltás (kutya): 9000 Ft
• Kombinált oltás (macska): 9 000 Ft
• Kombinált + veszettség elleni oltás (kutya): 12500 Ft
• Kombinált + veszettség elleni oltás (macska): 12500 Ft
• Veszettség elleni oltás (kutya, macska): 8 000 Ft
• Kennelköhögés elleni vakcina (Nobivac KC): 8 000 Ft
• Lyme-kór elleni oltás: 10 000 Ft
• Immunterápia: 45 000 – 65 000 Ft / 6 hó
• Műszeres kiegészítő vizsgálatok díjai
• Röntgenfelvétel (digitális) készítése és értékelése: 12 500 Ft
• Ismételt röntgenfelvétel készítése: 8 000 Ft
• Videóotoszkópos vizsgálat 7 000 Ft
• Ultrahangvizsgálat (hasi): 14 000 Ft
• Ultrahangvizsgálat (hasi ismételt): 8 000 Ft
• Ultrahangvizsgálat (szív): 14 000 Ft
• Ultrahangvizsgálat (szív és hasi): 25 000 Ft

Címlapkép: Getty Images