Kinyírja a gyümölcsfákat a szárazság: ezek a mediterrán fajták a brutál aszályt is bírják

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Kinyírja a gyümölcsfákat a szárazság: ezek a mediterrán fajták a brutál aszályt is bírják

Idén a klímaváltozást olyan súlyosan megtapasztalhattuk, mint talán eddig soha: rendkívül aszályos nyár sújtja egész Európát, ami alól hazánk sem kivétel, sőt. Folyóink vízállása elérte a kritikus szintet, a mezőgazdaságban megkongatták a vészharangot az elégtelen búzatermés miatt, ráadásul, ha nem jön csapadék, az őszi vetés is veszélybe kerül, ami a jövő évi terméskilátásokra nézve is aggasztó. Az eddig bőven termő, őshonos gyümölcsfáink a túlélésükért küzdenek az ültetvényeken és a kiskertekben is, itt az ideje tehát, hogy elgondolkozzunk azon, melyek azok a hőséget jól tűrő, a szárazságon is túlélő gyümölcstermők, amelyek átvészelik a hazai telet is. Az Oázis Kertészet kertészmérnöke, Kasza Zsuzsa adott nekünk tanácsokat, hogy mely gyümölcsfák ültetésén érdemes elgondolkoznunk, ugyanis a következő évtizedekben ezekre kell átállnunk, ha termő fákat szeretnénk.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat megosztott arról egy tanulmányt még júliusban, hogy a Dunától keletre a 200 millimétert sem érte el a féléves csapadék, az Alföld középső és tiszántúli részén nagyobb területen 120 milliméter alatt maradt, amely az érintett területen szokásos érték nagyjából felének felel meg. Ezzel szemben a dunántúli hegyvidékeken, a nyugati és délnyugati országrészben többfelé a 250-300 millimétert is elérte már a június végéig lehullott csapadék mennyisége, amely megközelíti az átlagos csapadékmennyiséget. A tanulmányban kitértek arra is, hogy általában is 150-200 milliméterrel csapadékosabb a délnyugati országrész, mint a délkeleti. Az aszály a legdurvábban tehát a magyar Alföldet sújtja hazánkban.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közleménye szerint pedig 1901 óta a legszárazabb 7 hónapon vagyunk túl. Az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területein januártól július végéig terjedő időszakban az éghajlati átlaghoz képest 25%-os, illetve 31%-os csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89%-a hiányzott. Vízgyűjtőknél már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál. Az idei esztendő első 7 hónapja ezt a hiányt csak tovább növelte – írta az OVF.

Klímaváltozás: velünk marad az aszály és a hőség

Nem titok, hogy hazánk éghajlata változik, egyre inkább a mediterráneumra jellemző forró nyár irányába tolódik, ugyanakkor az ott jellemző párás légkör nálunk hiányzik, különösen az elsivatagosodással küzdő Alföldön. A Dunántúlon, különösen a déli területein eddig is megteremtek olyan gyümölcsök, amelyek az ország keleti felében eddig rendszeresen kipusztultak a téli fagyban, hidegben. De néhány éve fordult a kocka, és a Tiszától keletre is egyre alkalmasabbá válik a klíma a mediterrán gyümölcsök termesztésére.

Az Oázis Kertészet kertészmérnöke, Kasza Zsuzsa adott nekünk tanácsokat, hogy mely gyümölcsfák ültetésén érdemes elgondolkoznunk, ugyanis a következő évtizedekben ezekre kell átállnunk, ha termő fákat szeretnénk.

Az avokádó, a papaya, a mangó vagy éppen a citrusfélék üvegházban jól tarthatóak itthon, ezek az inkább trópusi, mint mediterrán növények azonban nem bírják a mi telünket, állandó 10 fok feletti hőmérsékletre van szükségük, és persze párás levegőre. A mediterránnak tartott gyümölcsök közül a füge a Dunántúlon régóta megél, de jó pár éve sikerrel lehet telepíteni a Tiszától keletre is, annyit melegedett, változott az alföldi mikroklíma, hogy fügét már csemeteként is is átteleltethetünk. A kivi, a gránátalma és a termő olajbogyóval már kicsit másabb a helyzet, ezeket a fákat ugyanis hazai körülmények között még mindig elő kell nevelni ahhoz, hogy aztán átteleljenek

- kezdte a felsorolást Kasza Zsuzsa.

A magyar gyümölcságazat termelési színvonala az elmúlt két évtizedben érdemben nem változott, ami komoly hatékonysági problémákat vet fel. A FruitVeB becslései szerint a hazai 80 ezer hektáros ültetvényfelület mintegy 40-50%-a korszerűtlen, potenciálisan versenyképtelen, 25-30%-a jelenleg nem eléggé hatékony, de fejleszthető, míg a maradék 25-30%-a - ami néhány száz termelő vállalkozást jelent - tekinthető igazán professzionális, versenyképes felületnek.

A magyarországi gyümölcsösöknek csak mintegy negyede-harmada öntözött, és mindössze 5%-án található jégháló, ami a jégvédelem fontos eszköze. A fagyvédelem technológiai spektruma igen széles, de hatékony fagyvédelmi technológia csak körülbelül az ültetvények 3-4%-án lehet. Ezért nagyon nagy jelentőségű a 80%-os támogatási intenzitású VP-pályázat fagyvédelmi technológiák létesítésére

- mutatott rá Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke az Agrárszektor kérdésére.

A túlélésért küzdenek a gyümölcstermők és a gyümölcsfák

Nógrád megyében, azon belül is Nógrád községben termelő Holma Balázs málnával foglalkozik, és elmondása szerint csak azért nem adja fel, mert a szüleitől örökölte a mezőgazdasági vállalkozást, ő tulajdonképpen belenőtt az egészbe. Idén először nem tudtak ribizlit értékesíteni a Szobi Gyümölcsöskertben.

Évek óta aszály van ezen a vidéken, a szakemberek pedig úgy tartják, hogy 35 fok felett leáll a gyümölcs működése. A cseresznyénk sem volt jó idén, a hó közbeszólt. 10 hektáron terem őszibarackunk és hat hektáron sárgabarack, előbbi elfogadható mennyiségben és minőségben lesz, utóbbiból jó, ha lesz 10 kg leszedhető egy hektáron; elfagyott a virág.

- mondta el korábban kérdésünkre Nagy Éva őstermelő.

A jövő gyümölcsfái: gránátalma, kivi, füge, datolyaszilva és olajbogyó

Ez a gyakorlatban annyit jelent, tudtuk meg a kertészmérnöktől, hogy fajtája válogatja, de el kell érniük ezeknek a fáknak (olajfa, gránátalma, kivi, füge, datolyaszilva) egy bizonyos kort, a törzsvastagságuktól függően lehet őket kiültetni a hazai kertekbe. Ha van akkora a száruk vagy törzsük átmérője, mint az öklünk, akkor jó esély van a megmaradásukra.

Évben nehezebb megmondani, hogy mennyi az ideális, de gondoljunk csak bele, egy olajfa elél hatszáz évig is. Mire eléri azt a kort, hogy termőre forduljon, el kell telnie néhány évnek, és akkor már biztonsággal kiültethető a télikertből, védett teraszról a kertünkbe. Az olajfa híres arról, hogy igénytelen, ha tehát egyszer már áttelelt a kertünkben, nagyon szívós, és termést is fog hozni rendszeresen, még a szárazságot, a hőséget is elviseli. A ceruza vastagságú olajfa ára nálunk 13900 Ft, a törzses, ami már gond nélkül kiültethető, 50000 forint.

Nagyon fontos, hogy ezeket a fákat öntözzük, nem kell hetente, elég kéthetente, akkor viszont legalább 50 liter vizet öntsünk egy kifejlett példány tövéhez. ugyanis csak így juthat le a mélyebb rétegekhez, a gyökerekhez a víz, amit aztán a fa hetekig eltárol. A légköri szárazsággal szemben is védekezhetünk, ha időnként vízpermetet fújunk rájuk. Ne felejtsük, a mediterrán térségben általában párásabb a levegő, mint nálunk. A gránátalma bőrszerű levelével jól megtartja a vizet, gazdálkodik a nedvességtartalmával, a kivi viszont hajlamos a kiszáradásra.

Az olajfa 20 éves korára fordul termőre, ha tehát olajbogyó-termesztésre adnánk a fejünket, ezzel mindenképp számoljunk. Azt is jó, ha tudjuk, hogy a gránátalmának és a kivinek nagy a vízigénye, ahogy a citrusféléknek is, tehát rendszeresen öntöznünk kell majd a csapadékszegényebb időszakokban. Ezek a csemeték már 4000-5000 forintért megvásárolhatók, de eleinte vigyázni kell az átteleltetésükkel.

Arra is figyeljünk, ha mediterrán fát ültetünk ki a kertbe, hogy lehetőleg fagymentes helyre tegyük, két házfal közé, sarokba, és a fagyok ellen telente védjük, a gránátalmát mindenképp, a kivi jól áttelel. Egyelőre ugyanis nálunk még vannak fagyok, de az is előfordulhat, hogy 50 év múlva már egyáltalán nem lesznek. Át fog alakulni a növényzet, alkalmazkodni fog, egyes fajok eltűnnek, mások meghonosodnak majd.

Ezeknek a növényeknek a vegetációs hőösszegéhez, a gyümölcsbeéréshez bőven elég a mi nyári hőmérsékletünk, nem kell nekik melegebb, viszont öntözni kell őket a szárazságban. A datolyaszilva is bírja mínusz 17 Celsius fokig, ahol pedig a szőlő megterem, ott a kivinek is alkalmas a klíma, sőt, a kivi jobban bírja a hideget a szőlőnél, de vele ellentétben sokat kell öntözni

- osztotta meg velünk Harcz Endre, aki Becsehelyen már évtizedek óta termeszt nagyüzemben mediterrán és szubtrópusi gyümölcsöket, kiviből és datolyaszilvából több tonnát évente. Fügéből is terem a kertészetükben bőséggel, ráadásul a füge egyik fantasztikus tulajdonsága (ritka fás szárú növények esetében), hogy évente két érési szezonja van, és sok fajtánál az első és másodtermés majdnem azonos mennyiségű.

Kaktuszfüge
Kaktuszfüge

Eltűnhetnek az őshonos gyümölcsfák: veszélyben a barack, a dió

Európa legészakibb kajszibarack-termelő országaként hazánkban közel 5300 hektáron terem ez az igazán sokoldalúan felhasználható gyümölcs. Azt, hogy milyen és mekkora lesz a termés, minden évben a tavaszi fagyos napok száma határozza meg. Idén nem érte jelentős fagykár a kajszit, az aszály viszont megviselte az őszibarackkal együtt, a közel 26 000 tonna kajszitermés nem számít rekordnak

- mondta el korábban a HelloVidéknek Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Kasza Zsuzsa kertészmérnök szerint az éghajlati zónák eltolódásával megváltoznak lassan a feltételek a növények számára is.

A csonthéjasok közül a szilva, a körte és az alma jó eséllyel túléli majd a változást, de a barackféléknél, a kajszinál ez kérdéses lehet. Valószínűleg a szárazságtűrő, pikkelylevelű, bőrnemű, tűlevelű fajok törnek majd előre, amilyen a kaktuszfüge is. Ezek a növények tudják maguknak szabályozni a párologtatásukat, így megtartják a vizet a leveleikben. Ezzel szemben például a dió, bár látszólag jól tűri a meleget, de nagy a vízigénye, és mivel jelenleg pedig egyre lejjebb húzódik a talajvíz, ez az eddig őshonos fák vízfelvételét is gátolja.

A szakember azt is elmondta, hogy a mediterrán vagy szubtrópusi fákat sem kell olyan helyre ültetni, ahol egész nap a tűző nap éri őket, nincs erre igényük, a száraz alföldi levegőn, ha egész nap a napon állnak, a rekkenő hőségben, hamar elszáradhat a levélcsúcsuk, ami a növény kiszáradásának egy figyelmeztető jele. Kapnak elég napfényt a vegetációs időszakukban a gyümölcsterméshez hazai körülmények között is.

Címlapkép: Getty Images

RENGETEGET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

gyümölcsfák

mediterrán gyümölcsök

szárazságtűrő növények

kasza zsuzsa

oázis kertészet

harcz endre