Brutális károkat okoz, mégsem éri meg irtani? Most kiderül az igazág a magyar földek falánk rágcsálójáról

Ahogy azt a Treehugger cikke írja: nem lenne szabad ész nélkül irtani a pockokat, hiszen akár hasznunkra is lehetnek a kertben, sőt a kertünk élővilágára is kihat, ha elpusztítjuk őket. Hogy miért? Nézzük meg!

Bár kártevőnek tűnhetnek, a pocok jótékony hatású lehet kertje ökológiája szempontjából. Miért tekintik a pocokat általában problémának? A pocok, más néven réti egerek, tipikusan kártevőnek számítanak a kertekben, mert gyorsan felfalnak mindent a palántáktól kezdve az áttelelő növényekig. De a pocok megehetik az összes magot és palántát, ha nem védjük meg őket, mielőtt esélyt kapnának a csírázásra és kihajtásra.

Nem is hinnéd, de ezek a falánk lények a zöldségeinket is megehetik – a káposzta különösen kedvence, és a gyökérnövényeket is kedveli. Gyakran dézsmálják meg ősszel a kertbe ültetett hagymákat. És le tudják szedni a gyümölcsöt a bogyós bokrokról is. Néha a pocok még a fák és cserjék tövéről is lehánthatja a kérget.

Mivel egész évben dübörögnek a "lopások", gyakran ősszel a populáció olyan szintre emelkedik, hogy a pocok gyakran hatalmas problémát jelent. Míg a pocokat gyakran összetévesztik a vakondokkal, cickányokkal és egerekkel, gyakran ősszel és a téli hónapokban veszik észre őket leginkább, bár számos kertben egész évben jelen vannak.

A pocok fontos szerepe a kertünkben

Míg a pockok vegetáriánus étrendje gyakran azt jelenti, hogy ugyanazt szeretik enni, mint mi, ami összeütközésbe hozza őket velünk a kertünkben, fontos felismerni, milyen előnyökkel járhat jelenlétük a kertünkben:

• A pockok mindenekelőtt a rókák, baglyok és más vadon élő állatok fontos táplálékforrása. Gyakran kulcsfontosságú láncszemei ​​a kerti táplálékláncnak, és ezért segítenek fenntartani a kert természetes ciklusait és biológiai sokféleségét. Egy másik dolog, amit fel kell ismerni, hogy bár a pocok megeszik a vetett magjainkat, a gyommagokat is megeszik, és ez gyakran nagyon hasznos lehet egy kertész számára, aki a kertjét karbantartja. Mindemellett a kertben alagúttal és ásással a pocok segíthet a talaj levegőztetésében, szerves anyagok bejuttatásában a talajba és a talaj egészségének megőrzésében.
• A pocok félénk, éjszakai állat, ezért előfordulhat, hogy ugyan jelen vannak a kertünkben, de egyáltalán nem vesszük észre őket, ezzel együtt azt sem, ha sokkal több van belőlük, mint gondolnánk. De a pocok jelenléte pozitívumként is értékelhető, és megfelelő stratégiákkal együtt élhetünk velük és osztozhatunk velük a kertünkön is.

Barátságos módszerek a pockok ellen

A gazdag, bőséges termést adó kertben a pocok jelenléte gyakran jelenthet némi veszteséget. De egy kis odafigyeléssel mindenkinek elég tere és élelme lehet. A kulcs az, hogy távol tartsuk a pockokat azoktól a fontos területektől, ahol nem szeretnénk, hogy legyenek, fizikai akadályokat és elrettentő eszközöket használva, miközben szívesen látjuk őket a kert más, vadabb részein.

• Éppen ezért érdemes a magokat beltérben elvetni, palántákat is beltéren nevelni, megerősíteni, és csak akkor ültetni ki, ha kicsit nagyobbak, és erősebbek. Így nem csak az időjárásnak, de a pockoknak is ellenállóbbak lesznek.
• Ilyen praktika lehet még az is, hogy cayenne borsot szórunk a sérülékeny növények köré, mivel ez hatékony módja annak, hogy megakadályozzuk a pockok közeledését.

Hazai viszonylatban az látszik, hogy egyre nagyobb károkat okoznak a pockok

Persze nem mindegy, hány pocokkal kell felvennünk a küzdelmet. Még márciusban írtunk arról, hogy egyre nagyobb károkat okoznak országszerte a mezei pockok. A szokatlanul enyhe tél még nagyobb kihívás elé állítja nemcsak a magyar gazdákat, hanem az erdészeket is.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nek például a pocokkárosítás miatt az elmúlt két évben 25 500 darab csemetét kellett pótolnia, amelynek költsége meghaladta a 2 millió forintot.

Mint akkor kiderült, a szalafői erdőterületet 5 éve vetették be makkal, hogy szép tölgyerdőt neveljenek. A csemeték mostanra 150-180 cm-esre fejlődtek. A pockok azonban egyre többet rágnak ki tőből. A lombos fafajokat pusztítják, a fenyőket elkerülik. Az őrségi erdőkben egyelőre T-fák kihelyezésével a pocok természetes ellenségeit, a ragadozó madarakat hívják segítségül.

Ha enyhe a tél, kevés a csapadék és sok a táplálék, megugrik a létszám. De csapadékos évben is előfordult már súlyos pocokkár. A mezei pocok nagyon szapora faj, kora tavasztól akár 10-szer is fial, esetenként 10-12 utódot hoz világra a nőstény, amelyek már 3 hetesen ivaréretté válnak. A sokszorozódó populációnak néha a vándorösztöne is feltámad. A gradáció egy idő után magától összeomlik, a nagy egyedsűrűség olyan stresszt okoz az állatokban, hogy tömegesen pusztulnak el. Addig viszont minden növényi anyagot megesznek, megrágnak. Komoly károkat okozva így a mezőgazdaságnak, és az erdészetnek

- nyilatkozott korábban a Vas megye állami erdeit kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt., amelynek munkatársai az Őrség ezen a részén, évekkel ezelőtt, mikor az első jelentősebb kár jelentkezett, 3 erdőrészletben közel 50 T-alakú ülőfát helyeztek ki a ragadozó madarak számára.

A probléma azonban az, hogyha túlzott mértékű a rágcsálók elszaporodása, akkor az ölyvek és baglyok sem tudják már kellően visszaszorítani a kártevőket. A vegyszeres védekezésnek viszont szigorú szabályai vannak. A szakemberek szerint a csalétket a járatokba kell elhelyezni, majd azt betemetni. Az elhullott tetemeket pedig össze kell szedni, hogy azokat más állatok ne fogyaszthassák el. Vegyszeres rágcsálóirtás védett területen kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Előfordulhat, hogy mire megérkezik a jóváhagyás, már késő.

De nemcsak az Őrségben okoznak problémát a pockok

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is riasztotta már a földhasználókat, ahogy közleményükben írták, kiemelten fontos, hogy a gazdák késlekedés nélkül felmérjék a kártevő népességét a táblákon és azok környezetében. Az időben megtett védekezéssel ugyanis csökkenthető a kártétel, melyhez többféle készítmény és felhasználási forma is a gazdák rendelkezésére áll.

Különösen az őszi kalászosokban, repcében, lucernában és ültetvényekben növekedett meg tél végére a mezei pocok népessége, de a nem művelt területeken (például árokpart, táblaszél, ruderália) is észlelhető tömeges előfordulásuk. Többek között Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyékben okoznak nagy területen erős fertőzést a rágcsálók.

Címlapkép: Getty Images