Magyarok százezrei fűtenek ezzel: nem is sejtik, hogy 300 ezres bírság jár érte

HelloVidék   
  Megosztom
Magyarok százezrei fűtenek ezzel: nem is sejtik, hogy 300 ezres bírság jár érte

Megkezdődött a fűtési szezon, így ahogy hűl a levegő, egyre több magyar pakolja meg a kályhát odahaza. Nagyon nem mindegy azonban, mi kerül a tűzre. Magyarországon 15 éve tilos szeméttel tüzelni, ennek ellenére mégis rengeteg magyar éget hulladékot a kazánban. Ez több százezres bírsággal és súlyos következményekkel járhat. A szigor nem véletlen, mivel a helytelen lakossági tüzelés a felelős a nagymértékű levegőszennyezésért.

Néhány hete megkezdődött a fűtési szezon, és a hideg idő beköszöntével egyre többen állítják magasabb hőfokra a termosztátot otthon. Noha a lrgtöbb magyar otthonban a gázfűtésre esküsznek, a távhő mellett rengeteg család oldaj meg alternatív megoldásokkal a háztartás temperálását. Közülük sokan a szilárd tüzelésű kazánokra esküsznek, mivel ezek kiegészítő jellegű vagy kizárólagos használatával jócskán le lehet faragni a fűtésszámlákon.

Ezek hatalmas előnye, hogy többféle tüzelőanyaggal is üzemeltethetjük, hiszen a fát, a brikettet és a szenet is el lehet bennük égetni. Természetesen ezen anyagok fűtőértéke között vannak eltérések. A fával történő tüzelés esetén például gondosan meg kell válogatnunk a beszerzendő anyagot, ugyanis minél nagyobb a víztartalma, annál kevésbé fűt hatékonyan. A szakértők szerint a legjobb olyan fával tüzelni, amely hasábokra vágva, fedett, jól szellőző helyiségben legalább két évig száradt. Ezzel nemcsak a fa fűtőértéke növekszik, hanem a károsanyag-kibocsátása is jelentősen csökken.

Fűtési kisokosunkban korábban leírtuk, hogy alacsony károsanyag-kibocsátással rendelkezik még a brikett, melynek mindössze 8 százalék körüli a nedvességtartalma, ráadásul a fűtőértéke is magasabb a fánál. Fenntarthatósági szempontból jó választás lehet vele fűteni, ugyanakkor a fánál drágább, így az egy egységnyi fűtőértékének a költsége is magasabb. A legrosszabbul a szénnel való fűtésnél jöhetünk ki, mivel ez a legköltségesebb fűtőanyag, ráadásul sem környezetbarátnak, sem felhasználóbarátnak nem mondható a koszolás miatt.

Rengeteg magyar tüzel sutyiban szeméttel

Az elmúlt hónapban számos településen elérte az egészségtelen szintet a levegő minősége, mely nagymértékben köszönhető a helytelen lakossági tüzelésnek. Bár az emberek többsége úgy gondolja, hogy főként a közlekedés és az ipar következében kerül szálló por a levegőbe, az igazság az, hogy

A fent említett fűtési módok mellett van még egy „sláger”, ami sokszor kerül a kazánokba, annak ellenére is, hogy illegális és veszélyes a használata, ez pedig a hulladék. Sokan úgy gondolják, hogy ez a legegyszerűbb módja annak, hogy megszabaduljanak a rég nem használt holmiktól, ráadásul ingyen be lehet vele fűteni a házat – két legyet egy csapásra, gondolják.

Ezzel azonban több probléma van. Egyrészt a hulladék fűtőértéke nem olyan magas, mint más alapanyagoknak, másrészt a környezetre is rendkívül káros. Becslések szerint Magyarországon évente több ezer tonna műanyaghulladék, rongy, bútor, csomagolóanyag és építőipari hulladék kerülhet háztartások kazánjába vagy kályháiba. Egy közvélemény-kutatás alapján a válaszadók 14 százaléka vallotta be, hogy hulladékkal is tüzel annak ellenére, hogy ezt már több mint 15 éve jogszabály tiltja. A jelenleg hatályos, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet szerint

(...) hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad. Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a kezeletlen fa és a papír kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:

  • úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.),
  • rétegelt lemez, bútorlap,
  • építési fahulladék,
  • színes, „fényes” papírhulladék,
  • petpalack, műanyag hulladék,
  • autógumi, használt ruha, rongy,
  • fáradt olaj, üzemanyag.

Bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jegyzőkhöz ritkán jut el a panasz, a katasztrófavédelem szerint számos háztartásnál bevett gyakorlat, hogy háztartási szemetet, rongyokat, vagy lakkozott, festett fát égetnek el, hiszen így megszabadulnak a feleslegessé vált szeméttől, ráadásul némi hőt is termelnek vele.

Súlyos bírságot kaphat, aki szeméttel tüzel

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint, aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. számú melléklete határozza meg a levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét. A jogszabály szerint a jogi előírásokat megszegve 100 ezer forintot kell fizetnie annak, aki nyílt téren éget illegálisan hulladékot, valamint

Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a szomszéd illegális tüzel hulladékot, első lépésként érdemes személyesen megkeresni a légszennyezőt és megbeszélni a problémát. Bár a jogszabály nem ismerete nem mentesít a felelősség alól, az is lehet, hogy nem tudja, melyek azok az anyagok, amelyeket tilos tüzelni. Amennyiben a személyes beszélgetés nem jár sikerrel és továbbra is folytatja az illegális tevékenységet, akkor az illetékes kormányhivatal járási hivatalában lehet bejelentést tenni, a panaszt pedig a környezetvédelmi hatóságok vizsgálják ki.

Ezért veszélyes szeméttel tüzelni

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, mely Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Korábbi cikkében a HelloVidék is ismertette, mennyire súlyos a helyzet hazánkban és melyek a legmérgezőbb levegőjű városok Magyarországon.

A légszennyezés mértékének meghatározásához egy speciális mérőegység használatos, ez az úgynevezett Air quality index (AQI), aminek segítségével könnyen átlátható, hogy mennyire káros a levegő az adott területeken: minél magasabb az AQI számértéke, annál súlyosabb a levegő szennyezettségi szintje. A legszennyezett város a Földön Ulaanbaatar (Mongólia), aminek AQI értéke 176, ez már az AirVisual szerint jócskán az egészségtelen kategóriába esik.

A negyedik helyen Nyíregyháza található (20,2), ötödikként Dunaújváros (18,8), hatodikként Kecskemét (18,7), hetedikként Veszprém (17,5), nyolcadikként Szeged (17,3), majd kilencedikként Debrecen (17) és tízedikként Esztergom (16,9) végzett a szomorú listán.

A listából kitűnik, hogy Budapest nincs benne a 10 legszennyezettebb levegőjű magyar városban, tehát valóban nem bizonyul igaznak az a feltevés, hogy a közlekedés és az ipar okozza a legtöbb szálló por-kibocsátást a levegőbe, ez inkább a helytelen lakossági tüzelésnek köszönhető.

A helytelen tüzelés azért is probléma, mert a háztartási hulladékok égése során mérgező gázok szabadulnak fel, melyek lerakódnak a tüdőben, a bőrön, és kijutnak a légkörbe. Különböző műanyagok és hulladékok elégetésekor a felszabaduló kén-dioxid, szén-monoxid is káros az egészségre. Ha ezekből a káros szemcsékből bizonyos időjárási körülmények között a levegő telítődik, szmog jön létre.

A szmog következményei az egészséges embernél az enyhe irritációtól a súlyos egészségkárosodásig terjedhetnek, illetve súlyos esetben halállal végződhetnek. Enyhe esetben felső és alsó légúti irritáció, köhögés, múló nehézlégzés, nyálkahártya-, szemirritáció, orrfolyás fordulhat elő. Súlyos esetben extrém nagyvárosi körülmények között hörgőgörcs, vagy tüdővizenyő lehet a halál oka. A krónikus légúti betegségben szenvedőknél a szmog rontja az alapbetegséget.

Ez pedig súlyos problémához, például kéménytűzhöz vezethet, ráadásul a nem rendeltetésszerű használat miatt a készülék garanciáját is elveszíthetik a gyanútlan szeméttüzelők. A szemét mellett a legális, hagyományos szénfűtés is jelentős környezeti és egészségkárosodással jár. Fosszilis anyagok, például szén égetésekor, szénfűtéskor korom- és szállópor-szemcsékből olyan nagyobb molekulájú szemcsék jönnek létre, amelyek egészségkárosodást okoznak.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

tüzelés

fűtés

otthon

kazán

hulladék

szemét

égetés

büntetés

bírság

légszennyezettség

légszennyezés

szmog

egészségtelen

levegő

levegőminőség

fa

szén