Brutális károkat szenvedtek el a vadászok: sokan a totális csőd szélén táncolnak

Dömötör Nikolett   
  Megosztom
Brutális károkat szenvedtek el a vadászok: sokan a totális csőd szélén táncolnak

A vadászatra jogosultak többségében egyesületi formában működnek, tőkeszegények, pénzügyi tartalékaik gyakorlatilag nincsenek. Sokan az egyik fő bevételi forrásukat veszítették el a járvány miatt. Utánajártunk, mi a helyzet most a szektorban.

Annyi más ágazathoz hasonlóan a vadgazdálkodást is szinte porba sújtotta a koronavírus-járvány. Az egyik legnagyobb csapást az jelentette, hogy a pandémia miatti határzárak, korlátozások révén nem jöttek a jól fizető külföldi vadászvendégek, ez pedig tetemes bevételkieséshez, sok társaság esetében csődközeli állapotokhoz vezetett, az egész vadászati évet alapjaiban befolyásolja. A bevételkiesések hosszú távon a vadászatra jogosultak anyagi hátterét, a hivatásos vadászok egzisztenciáját veszélyeztetik. A lőttvad-értékesítés is súlyos problémákba ütközött: mivel a vadhúsfeldolgozó üzemek csökkent kapacitással működtek vagy egyenesen leálltak, a vadhús-kereskedéssel foglalkozó cégek egyáltalán nem, vagy bőven áron alul vették át az értékes alapanyagokat. Utánajártunk, mi a helyzet most a szektorban.

Hatalmas pénzek forognak a vadászati turizmusban

A vadászati turizmus nagy bevételt termelő ága a turizmusnak, hiszen Magyarország az egyik legvonzóbb vadászturisztikai célpont Európában. Az elmúlt hónapokban meghozott kormányrendeletek és a bennük foglalt korlátozások ugyanúgy vonatkoztak a vadásztársadalomra is, mint minden magyar állampolgárra. Sajnos elmondható, hogy a határok lezárása miatt problémát jelentett a külföldi (és részben belföldi) bérvadászok elmaradása, elsődlegesen az őzbak vadászata (április 15. és szeptember 30. közötti időszak) tekintetében, tájékoztatta a HelloVidéket az Országos Magyar Vadászkamara. A járványhelyzetben a külföldi vadászok az utazási korlátozások miatt elálltak az előre lefoglalt vadászataiktól.

A kamara ugyanakkor a veszélyhelyzet megszűnésével és a határok megnyitásával abban bízik, hogy a külföldi vadászok nagyobb számban kezdenek majd Magyarországra jönni. Mint megtudtuk, apróvadas vadászati idényben jellemzően az Alföldi területeket (Békés megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye) keresik fel leginkább a külföldi vadászvendégek, nagyvadas vadászati idényben pedig főleg a Dunántúl, illetve az Északi-középhegység területeit (Zala megye, Somogy megye, Baranya megye, Heves megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye).

Megye Bérlelövés (külföldi) Szolgáltatás (külföldi) Bérlelövés (belföldi) Szolgáltatás (belföldi) Élő vadból Lőtt vadból
Baranya 306,945 60,305 277,691 197,271 4,321 575,469
Bács-Kiskun 198,712 40,003 313,29 35,878 29,373 325,43
Békés 254,554 15,394 242,353 50,516 511,106 255,299
Borsod-Abaúj-Zemplén 132,989 1,639 353,21 86,281 12,959 245,234
Csongrád 168,893 39,691 142,606 18,059 168,517 148,716
Fejér 162,4 57,881 308,229 42,914 4,407 201,793
Győr-Moson-Sopron 472,179 45,956 185,494 55,032 22,8 381,624
Hajdú-Bihar 204,251 9,81 231,233 25,233 116,073 124,859
Heves 83,889 7,552 241,448 77,131 1,265 274,983
Komárom-Esztergom 171,658 19,151 166,076 84,765 2,546 268,843
Nógrád 44,488 6,263 148,912 83,665 14,283 292,033
Pest 275,579 41,264 329,498 63,818 13,462 355,106
Somogy 645,528 144,913 390,867 107,61 21 820,358
Szabolcs-Szatmár-Bereg 184,864 29,013 189,316 42,666 19,619 190,583
Jász-Nagykun-Szolnok 184,016 11,362 143,15 29,866 89,009 130,221
Tolna 599,612 35,646 290,56 31,992 1,885 419,891
Vas 423,831 171,67 151,247 122,218 5,963 444,949
Veszprém 465,984 21,05 706,637 96,393 10,159 626,211
Zala 419,672 37,545 521,417 17,651 0 531,756

Pénzügyi adatok: vadászati bevételek (Me: 1,000 Ft) - az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2018-as adatai

Külföldi vadászok már évtizedek óta járnak Magyarországra, amiben nemcsak a természeti adottságok játszanak szerepet, hanem az is, hogy a magyar vadak nemzetközileg is kiváló minősítésűek. Az utóbbi években több tízezren érkeztek, elsősorban a fő vadászati szezonban. Főleg nagyvad vadászatokra jönnek, de ez nem azt jelenti, hogy például az olaszok nem jelennek meg az Alföldön fácán- és nyúlvadászatra, hangzott el a Magyar gazda című műsor egy korábbi, 2016-os adásában. A vadászok többsége, mintegy kétharmada mégis nagyvad vadászatra érkezik. A legtöbb vendégvadász Európából jön Magyarországra: sokan érkeznek német nyelvterületekről, Ausztriából, Németországból, Svájcból, de az elmúlt években a keleti országokból és északról is nagyobb számban jönnek. A vendégvadászok fontos bevételi forrást jelentenek az országnak, hiszen az ideutazó külföldiek nemcsak magáért a vadászatért fizetnek, hanem más turisztikai szolgáltatásokért is. Ennek kézzelfogható gazdasági haszna is van: ha hozzávesszük az itt töltött vendégéjszakákat, a vendéglátásban elköltött forintokat, akkor az látszik, hogy összességében több milliárd forintos bevétel származik évente a külföldiek magyarországi vadásztatásából.

Helyi példák

A Zala megyei vadgazdálkodók az elmúlt évtized legmagasabb eredményét érték el, mintegy 429 millió forint nyereséggel zárták a 2019/2020-as vadászati évet február végén, az idei kilátásokat azonban alaposan lerontotta, hogy a koronavírus-járvány nyomán elmaradtak a külföldi vadászok. Lázár Attila, a megyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az 57 zalai vadászterület összárbevétele 2,3 milliárd forint volt. Ebből csaknem 800 millió a külföldi bérkilövésből és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból származott, míg a belföldi bérvadászok 430 millió forintot meghaladó összeget fordítottak vadászatra. A külföldi bérvadászok 95 százaléka Ausztriából, Németországból és Olaszországból érkezett, de a legnagyobb számban az osztrákok keresték fel a zalai vadászterületeket. A vadhús értékesítése emellett közel 652 millió forinttal növelte az árbevételt.

- tette hozzá Győrvári Attila megyei fővadász. A legdrasztikusabban azonban akkor csökkent volna a zalai nagyvadas területeken gazdálkodók árbevétele, ha a koronavírus-járvány miatti rendkívüli helyzet elhúzódik a szeptemberi szarvasbika-vadászatig. A vadgazdálkodóknak az őzbak-szezon az év első jelentősebb bevételi forrása, de az ebből származó bevételnövekedés szinte teljesen elmaradt most. Amellett, hogy a jól fizető külföldi vadászok nem jöttek, a belföldi piac elenyésző. Zalát kevésbé sújtotta az őzbakvadászatból elmaradt árbevétel, a megyei gazdálkodók fő kérdése most az, hogy mi lesz ősszel, a szarvasbőgés idején.

"Nagyon szomorú nullpontról indulunk, hiszen üres vadászházakról, vendégek nélküli állapotokról beszélünk. Még a belföldi őzbakvadászat is egy nagyon visszafogott formában tudott csak működni. Inkább csak vadgazdálkodó egységen belüli esetleges bérvadásztatás jöhetett szóba. A külföldiek a határzár miatt eleve nem tudtak jönni, április folyamán szinte teljesen meghiúsult a bérvadásztatásuk. Ez rettentően nehéz helyzetet jelent főleg az alföldi megyéknél, de Veszprémben is nagyon sok társaságot negatívan érint" - nyilatkozta a Veszprém TV műsorában Pap Gyula, a megyei vadászkamara elnöke. Azt is hozzátette: reménykedik benne, hogy július végére, augusztus elejére, amikor az őzek üzekedése zajlik, minimális mértékben sikerül visszapótolni a kieséseket. A társaságoknak a bevételkiesés mellett megmaradtak a finanszírozási kötelezettségeik is, amiknek a teljesítése még kormányzati támogatással (a hivatásos vadászok járulékkötelezettségének elengedése) is nehezükre esik.

A vadhús árának alakulására is kitért az afrikai sertéspestissel összefüggésben. "Olyan áron tudják csak átvenni a húst a vadfeldolgozók, amire még nem volt példa. Van, amit át sem tudnak már venni, mert megteltek a hűtőházak, az értékesítés nagyon lelassult. Ez is nagy kihívást jelent", jegyezte meg.

Számítások szerint 300-400 millió forint kieséssel küzd Békés megye a külföldi vadászvendégek elmaradása miatt - ezt Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Megyei Területi Szervezetének elnöke mondta a 7.TV csatorna műsorában. Pap Gyulához hasonlóan említette, hogy az őzek üzekedésére van még kilátás - a nagyjából 10 napos periódus során néhány őzbakot el lehet majd ejteni, de az jelentős árbevételt nem fog produkálni. Szerinte vadászati szempontból viszonylag jókor érkezett a koronavírus-járvány, hiszen a fő vadászati idény október elejétől február végéig tart. A tavasz a megújulás, a vadon élő állatok szaporodásának ideje, amikor nincs aktív vadászati tevékenység, és a kirándulók sem találkoznak vadászcsoportokkal. Nincs vadnyúl, előnyúl hasznosítás és más vadgazdálkodási tevékenység sem. "Szorítunk érte, hogy a vadászidényben legjelentősebb árbevételt jelentő mezei nyulat az olasz és a francia piac fölvegye. Ha nem, akkor tényleg nagyon nagy probléma lesz, és nem tudom, hogy fogjuk kezelni. Komoly összegeket kell a vadgazdálkodásra fordítani azért, hogy Békés megye az ország gyöngyszeme legyen, hisz az utolsó olyan megye az országban, ahol a mezei nyúl és a fácán ilyen populációval él."

A Hajdú-Bihar megyei vadásztársaságok éves bevételének 50-70 százaléka, sőt, némelyikük száz százaléka az őzbak vadászatából származik, aminek a kétharmada az április végi, május eleji szezonban jön be. Ez 5-15 millió forintos összeget jelent. Csongrád-Csanád megyében is hasonló a helyzet: a vadásztársaságok többmiliós forrástól búcsúzhattak el a határzár miatt, ami sokaknak az egész éves bevételt jelenti. A Bács-Kiskun megyei vadgazdálkodóknak némi vigaszt jelenthet, hogy őzbakra még július közepétől augusztus közepéig is lehet néhány hétig vadászni, az őzsuta-vadásztatás pedig októberben indul, ami szintén jelenthet bevételeket. A megcsappant állományú mezei nyulaknál egyelőre kérdéses, hogy a fő felvevőnek számító olasz és francia piac mennyire tart igényt rájuk. Vas megyében a március 1-jén kezdődött vadászati év első három hónapjában csupán 83 külföldi vendégvadász váltott engedélyt, ami 700-al kevesebb, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Itt kevésbé ütött be a pénzügyi katasztrófa, hiszen jellemzően nem az őzbakok, hanem a gímszarvasok és a vaddisznók teszik ki a bevételek zömét.

Tervek a túlélésre

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara még áprilisban készített ágazati elemzésében az áll, hogy az elhúzódó járványnak várhatóan komoly negatív gazdasági hatása lesz a magyar vadgazdálkodási ágazatra is, rövid és hosszú távon egyaránt.

Működésképtelenségük esetén az adott vadászterület hosszú időre vadászatra jogosult nélkül maradhat, ami következtében sem a vadkármegelőzésről, sem a keletkező vadkárok megtérítéséről nem lehet gondoskodni. Mindezen túl az afrikai sertéspestis elleni védekezésben a legfőbb feladatként megfogalmazott célkitűzést sem tudják elvégezni, ezért gazdasági és állategészségügyi érdek is a működőképességük megőrzése.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2018/2019-re vonatkozó adatai szerint a vadgazdálkodás bevételei országos szinten megközelítették a 28 milliárd forintot. Ennek 70 százaléka bérvadászatból és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból, valamint a lőtt vad értékesítéséből származott. Ez önmagában is jelzi az ágazat kiszolgáltatott helyzetét, amelyet a járványügyi helyzetből fakadó, a gazdaságot és azon belül a turizmust súlyosan érintő hatások gyakorlatilag rövid idő alatt tönkretehetnek.

A kamara szerint az elmaradó külföldi bérvadászok miatti azonnali bevételkiesés bizonyos mértékű pótlását jelentheti a hazai bérvadászok számára történő értékesítés, de összességében lényegesen elmarad az eredetileg tervezett bevételektől - erre vonatkozóan még nincsenek friss adatok. Emellett azokban az esetekben, ahol a társasági tagdíjat az év során két (vagy több) részletben fizetik be, ott indokolt lehet most ezen változtatni, és előrébb hozni az éves tagdíj rendezését, tanácsolják. Ezzel együtt az is előfordulhat, hogy több helyen az éves tagdíj kényszerű megemelése vagy egyszeri hozzájárulás fizetése is elkerülhetetlen lesz. Ahol van rá lehetőség, ott át kell gondolni a taglétszám növelésének kérdését, akár teljes jogú tagsággal, akár pártoló tagsággal, illetve egyéb konstrukcióban történő vadászati lehetőség értékesítésével. A vadászatra jogosultak esetében számos egyéb kiadás „befagyasztására”, átütemezésére is szükség lehet a következő hónapokban annak érdekében, hogy a változó (nem fix) költségeiket a minimálisra szoríthassák.

A vadhús ára az elmúlt időszakban jelentősen alacsonyabb lett, a kiviteli lehetőségek csökkenésének köszönhetően legalább 40-50 százalékkal esett. Sok esetben nem is fedezi a vadászat költségeit a belőle származó bevétel.

Ezért különösen fontos ösztönözni a vadhús helyben történő felhasználását, a helyi (rövid ellátási láncon keresztül történő) értékesítés gyakorlatának kidolgozását.

A tavaszi túráskárok megelőzése során elejtett vaddisznók az állami kártalanításon keresztül (ASP mentesítési terv) időlegesen gazdasági szempontból is „mentőövet” jelenthetnek. A kamara azt szorgalmazza, hogy ösztönözni kell valamennyi vadászt, hogy hatványozottan vegyenek részt a vadkárelhárító, egyéni vadászatokon. Ugyanakkor azt is leszögezik: a helyi, környező vadászok összefogása és aktivitása nélkül nehezen lesz megmenthető a hazai vadgazdálkodási egységek bizonyos része.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Friss gazdasági, pénzügyi hírek, időrendben a Pénzcentrumon!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

koronavírus

koronavírus-járvány

vadászat

országos vadászati kamara

vadászati turizmus