Küszöbön áll az ingatlanpiaci fordulópont: ezért várnak most ki a magyar lakásvásárlók

A magas infláció okozta reálbércsökkenés és az alacsony fogyasztói bizalom miatt továbbra is mérsékelt kereslet jellemzi a hazai lakáspiacot – állapította meg az MNB legfrissebb jelentése. Az OTP Ingatlanpont közleményéből kiderül, hogy az idei III. negyedévben 11 százalékos forgalmi visszaesést jelentett a múlt év hasonló időszakához képest, ami az előző negyedévhez viszonyítva ugyanakkor 10 százalékos élénkülést jelent. A bankok ugyancsak az érdeklődés növekedését tapasztalták július és szeptember között, ám az új lakáshitelszerződések volumene még így is 41 százalékkal maradt el az előző év megfelelő időszakának eredményei mögött.

Visszaesés falusi CSOK-os településeken

A forgalmi mélypontról való elmozdulással a III. negyedév lakáspiaci aktivitása a 2014-es szintet idézte. Ám az időszak végén, szeptemberben már a legtöbb településtípus esetében elérte a forgalom nagyságrendje a 2022 őszén tapasztaltat. Egyedül a falusi CSOK-kal érintett települések esetében látszott érdemi – az előző évihez képest 23 százalékos – visszaesés.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ebben nagy szerepe lehet annak is, hogy a jövőre ígért új, emelt összegű támogatások hírére sokan egyelőre elhalaszthatták a vásárlásukat. Ami várhatóan azzal is jár, hogy amint az év elején valóban elérhetővé válnak ezek a támogatások, dinamikusabb árnövekedés is elindulhat a CSOK-os településeken.

Nagyobb a kínálat, csökkennek az árak

A piac összképét tekintve egyelőre inkább a kínálati árak csökkenése, illetve a bővebb alkulehetőségek a jellemzőek. 2023 második negyedében az átlagár alacsonyabb volt (-0,8%) mint egy esztendővel korábban, amire kilenc éve nem volt példa. Ám e mögött jelentős eltérések is mutatkoznak, ha az egyes településtípusok részpiacait vizsgáljuk. Míg a városokban nőttek az árak, Budapesten (4,9%) és vidéken (1,1%) egyaránt, addig a községekben jelentős, 8,1 százalékos volt az átlagos leértékelődés.

A magas infláció miatt a reálárváltozás csúnyább képet mutat. E szerint a II. negyedévben az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 18,5% volt az értékvesztés. A III. negyedéves adatok alapján ennél már valamivel kedvezőbbet, 12 százalékot becsül az MNB, míg a IV. negyedévre 2,6 százalékos reálár-csökkenést vár.

Az MNB a piacon aktuálisan kialakult lakásárakat rendszeresen összeveti a gazdaság fundamentumai alapján becsült, és azokhoz viszonyítva reálisnak tartott árszinttel. Amikor az otthonok e szerint alulértékeltnek látszanak, akkor – az egyéb lehetőségekhez képest – jó üzlet lehet lakásba fektetni, míg, ha túlértékeltek, akkor fordított a helyzet.

A járvány megjelenéséig alulértékeltség jellemezte a lakáspiacot

2011-től kilenc éven át, lényegében a Covid járvány hazai megjelenéséig alulértékeltség jellemezte a lakáspiacot. Ennek csúcsát 2014. III. negyedévében regisztrálták, amikor 18,4 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak a „reálisnál”. Számottevő túlértékeltség a járvány második évére alakult ki: 2021 végére elérte a 14 százalékot is, fél évvel később pedig már 24,6 százalékkal tetőzött.

Az árak tavalyi megtorpanása, illetve a bérinfláció megfékezte a további növekedést, sőt az év végére csökkent a túlértékeltség is. Ám a 2022. IV. negyedévi 11,9 százalék még mindig magasnak mondható: a két évtizede vezetett statisztika – a Covid előtt – még sosem mutatott ekkora értéket, a korábbi csúcsot 9,2 százalékkal regisztrálták 2010. III. negyedévében. 2023 első felében aztán meg is állt a túlértékeltség enyhülése: április-júniusban 13,2 százalékon állt ez a mutató.

Mit jelent a túlértékeltség mérséklődése?

A túlértékeltség mérséklődése azt is jelenti, hogy a további nominális árcsökkenés rizikója is kisebb, ami a kedvezőbb inflációval a befektetési hajlandóságra is hatással lehet. 2023 első kilenc hónapjában a befektetési céllal vásárlók aránya vidéken egyértelműen csökkent (33% → 23%), míg a fővárosban a júniusi mélypont után már újra növekedést mutatott (47% → 31% → 36%).

Az MNB jelentése azt is felidézi, hogy a bérleti díjak a lakásárak stagnálása ellenére is – 13 százalékos évi ütemben – lassulva, de tovább emelkedtek. Így az elmúlt hét év tendenciáját megtörve, 2022. második felétől újra emelkedett a lakáskiadással elérhető hozam. Az OTP Ingatlanpont elemzője mindezek alapján úgy számol, hogy ha tekintetbe vesszük a konkurens állampapírhozamok és a kamatok várható további csökkenését, akkor középtávon újra vonzó befektetési célpont lehet a lakásvásárlás.

Címlapkép: Getty Images