Bodrogi Gyula: Ezt az életérzést érdemes lenne átélni a többi embernek is

HelloVidék   
  Megosztom
Bodrogi Gyula: Ezt az életérzést érdemes lenne átélni a többi embernek is

A nemzetközi hírű természettudós, vadász, Afrika-kutató, író-főszerkesztő, Kittenberger Kálmán kalandokkal teli életét mutatja be Az utolsó vadászat című, játékfilmes dokumentumfilm, amelyet az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás apropóján mutattak be hétfő este az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Mi is ott jártunk és beszélgettünk az alkotókkal, többek között a film főszereplőjét, Bodrogi Gyulát is szóra bírtuk…

A bejáratnál, ahogy illik, vörös szőnyeg fogadott bennünket, kint már csoportokba verődve pezsgőztek. Az apropó, amiért jöttünk: készült egy film, ami igazán nem is mozi, sokkal inkább egy televíziós dokumentumjáték: Az utolsó vadászat. Hiánypótló a téma, ugyanis három nagy vadászikon alakját idézi meg: Kittenberger Kálmánét és Fekete Istvánét. Ki is a harmadik? Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze (és még megannyi rang és titulus birtokosa), aki kétségtelen, jutalomjátékként kapta meg Kittenberger alakját, hiszen maga is nagy vadász. Ez az ő premierje is, az idős színész mosolygós természetessége és közvetlensége bearanyozta a mi esténket is, de erről majd később… Maradjunk a másik két legendánál, akik nemcsak a vadászatban, hanem az irodalomban is jeleskedtek: Kittenberger Kálmánnál és Fekete Istvánnál.

Az első kapcsolódási pont közöttük: a barátság

Kittenberger Kálmán kalandos életét Fekete István regényéből ismerhetjük, a most elkészült film is kettejük barátságán keresztül mutatja be, milyen ember volt, milyen hatalmas életművet hagyott maga után ez a nagy vadász. Ahhoz, hogy valakiből Széchenyi Zsigmond lehessen (az ő életéről is készült egy hasonló film), ahhoz grófnak kellett születni, de ahhoz, hogy valaki Kittenberger Kálmán lehessen, nagyon más egybeesések sora kellett! Hozzá őrült nagy elhivatottság és páratlan kitartás… Szegény, nyolcgyerekes családban nőtt fel, semmi sem hullott csak úgy az ölébe, a vadászatokhoz szükséges pénzt verejtékes munkával gyűjtötte össze. A 20. század első évtizedeiben mégis olyan helyekre jutott el Afrikában, ahol fehér ember még nem járt. Gyakran szenvedett a maláriától, az éhségtől és a szomjúságtól, a nagyvadakkal való küzdelmeiben számtalan sebet szerzett.

Részlet a filmből
Részlet a filmből: Fekete István (Szabó Sipos Barnabás) és Kittenberger Kálmán (Bodrogi Gyula) az utolsó vadászaton

Amit csak ő láthatott Afrikában…

Másfél évtizeden át járta Afrikát, vadászott a mai Tanzánia, Kenya és Uganda földjén, vezetett expedíciót a Kilimandzsáró környékére is. Utazásai alkalmával ötvenhétezer ízeltlábút juttatott el a Magyar Nemzeti Múzeumnak, köztük háromszáznál is több, korábban ismeretlen fajt, továbbá háromezerötszáz gondosan preparált madarat és kétszáznegyven emlőst, köztük nagyvadakat. A világ különböző múzeumaiban jelenleg is megtalálható az általa gyűjtött és preparált negyven madárfaj több mint nyolcvan példánya.

A film visszatekint Kittenberger életének megannyi korábbi epizódjára

Egy óra játékfilmes elemekkel megelevenedő izgalmas dokumentumfilmet kapunk, amiben Börzsönyben készült képek váltakoznak az Afrikában felvett archív felvételekkel. Megelevenednek a híres természettudós gyűjtései és vadászatai, írói és szerkesztői munkássága. A játékfilmes elemekkel vegyített történet keretét egy utolsó vadászat adja, a helyszín maga a télvégi erdő, ahol az öreg Afrika-vadász (Bodrogi Gyula), kioldott puskával a vállán barátjával, Fekete Istvánnal egy kis vadászatra indul.

Milyen ember volt Kittenberger?

A filmből ez is kiderül: őszinte, bátor és tisztességes, aki a vadászatban nem az öldöklést szerette, hanem tisztelte és szerette az állatokat. Óvta is, ami elé került. Fontos, ma is tanulságos mondatok hangzanak el Kittenberger szájából: milyen örömet adhat a természet a maga érintetlen szépségében, mit veszthetünk, ha nem bánunk méltó módon környezetünkkel. De film érzékletesen, korabeli dokumentumfilm-részletekkel azt is visszaadja, milyen lehetett ott állni, szemtől szemben egy orrszarvúval vagy egy felbőszült elefánttal... "Aki nem ismeri a félelmet, az hazudik "– mondja a filmben Kittenberger, aki elárulta Fekete Istvánnak, álmaiban azóta is elefántok kísértik.

Kittenberger fejében született meg először az a gondolat, hogy az ideális állatkert nem vasrács mögé zárva, hanem természetes közegükben mutatja be az állatokat. A sors azt dobta, hogy a megfelelő diploma híján Kittenbergerből sosem lett a budapesti állatkert igazgatója (visszadobták a pályázatát), viszont a veszprémi állatkertet halála után már róla nevezték el.

Részelt a filmből
Részelt a filmből

Kittenberger életének végső nagy tragédiája halála előtt nem sokkal, 1956. október 24-én következett be. A harcok során a Magyar Nemzeti Múzeum épülete találatot kapott. A belövés és a tűz következtében a híres Afrika-kiállítás és gyűjtésének színe-java porig égett.

Vida József: "néha gyertyafénynél faltam kalandos könyveit"

A Vadászai világkiállítás megrendelésére, a Takarékbank támogatásával készült tévéfilm egyik producere, Vida József maga is – egy epizódszerep erejéig – feltűnik a filmben. Ő lesz az a postás, aki egy különleges csomagot ad át a Nemzeti Múzeum igazgatójának. Kittenberger Kálmán ujjpercével, amit leharapott az oroszlán… A Takarékbank vezérigazgatója, Vida József a bemutató kapcsán a HelloVidéknek elmondta, több dolog miatt is fontosnak tartja, a mostani film létrejöttét:

Öregszem, és eszembe jutnak azok a könyvek, amiket gyerekkoromban olvastam és amik révén magam is megszerettem a vadászatot. Kittenberger Kálmán írásain keresztül ismerhettem meg Afrikát. Akkoriban, gyermekkoromban hétfőnként nem volt tévéadás, olykor áram sem, így néha gyertyafénynél faltam ezeket a kalandos könyveket. A film másik apropója, hogy ötven év elteltével ismét Magyarország rendezheti a vadászati világkiállítást. Felelősségteljes, nemes feladat a legnagyobb magyar erdőjárók, vadászok, írók örökségét továbbadni az elkövetkező generációknak. Büszke vagyok, hogy Széchenyi Zsigmond után Kittenberger Kálmán életművét is megörökíthettük. A film a legendás természettudós és vadász születésének száznegyvenedik évfordulóján készült, egy olyan pillanatban, amikor Kittenberger bekerült a nemzeti oktatási alaptantervbe.

A Takarékbank vezérigazgatója bízik abban, hogy ez a film közelebb hozza a természet és a vadászat szeretetét a fiatalok számára is, aminek hangsúlyozta, „nem az ölés a lényege, hanem az, hogy védjük és szabályozzuk a természetet. A természet körforgásába rég beavatkozott az ember, megváltozott a természet rendje, amit jobb híján ma már az embernek kell szabályoznia. A kérdés az, hogyan is tudjuk napjainkban a természetet olyan módon fenntartani, hogy az minden élőlénynek élhető terepe maradhasson.”

Legenda. Egyetlen szóval így lehetne a leghitelesebben jellemezni Kittenberger Kálmánt, hazánk meghatározó vadászát, zoológusát, Afrika-kutatóját, természettudományi íróját és nem utolsó sorban újságíróját, a Nimród Vadászújság egykori mértékadó főszerkesztőjét. Hitelességét még a történelem viharai sem tudták megkérdőjelezni, ezért 2021-ben, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás évében, magától értetődő módon Kittenberger személye is fontos zsinórmérték a hosszútávon fenntartható vadászat és vadgazdálkodás bemutatásában. Az életét feldolgozó film hiánypótló alkotás, amelynek révén még több magyar ember ismerheti meg ezt a páratlan életutat

- mondta dr. Kovács Zoltán producer, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosa.

Bodrogi Gyula: minden a csúzlival kezdődött

A bemutatón a HelloVidéknek sikerült megszólítania a legendás színészt, Bodrogi Gyulát is, aki elmesélte nekünk, hogy remek érzés volt újra forgatnia, különösen Kittenbergert:

Egy olyan embert, aki szenvedélyesen szerette a természetet, szerette a gyűjtést, a kutatást és az állatokat, azt a fajta életérzést, amit érdemes lenne átélni a többi embernek is. Olvastam én is annak idején az összes Kittenberger könyvet, és Fekete István regényeit is. Kittenbergert különösen kedvelem – az első három vadász között ott van!

- tette hozzá Bodrogi Gyula, aki még azt is elárulta a HelloVidéknek, ha teheti, most is vadászik:

Az nem úgy van, hogy öt percig vadász vagyok, aztán már nem, ezt nem lehet sem igazából elkezdeni, sem abbahagyni. Gyerekkoromban csúzlival vadásztam, aztán íjjal, majd csak hajtó lettem, aztán vadász, így él az ember…

Elmesélte még a bemutatón, hogy gyermekkorában mindig maga csinálta csúzlijait:

Fontos volt először mindig megnézni a fákat, nagyon nem mindegy milyen az az ág, de akkoriban nagyon nehéz volt gumit találni hozzá. Egyszer Érdligeten, a második világháború kellős közepén, a kis Császár gyerekkel, akiknek vendéglőjük volt, lent a borospincéjükben találtunk gumit! 9-10 évesek lehetettünk, a borospincében raktározták a németek az autógumikat. Voltak a feketék is, de a piros gumik voltak az igaziak! Megláttuk őket a pincében, ez őrület volt! Na ez kellett a csúzlihoz, úgyhogy két-három gumiból kis csíkokat vágtunk ki, de szépen visszaraktuk őket a helyükre. Aztán hónapokig keresték a partizánokat! Rájöttek a szülők a turpisságra, elkobozták a csúzliainkat, akkor kaphattuk vissza, amikor az oroszok bejöttek.

A filmforgatásról még annyit mesélt Bodrogi Gyula a HelloVidéknek, hogy kellemes, jó hangulatban telt, de „olyan hideg volt, hogy remegtünk kicsit”. Ezért is bizonyára jól esett az a halászlé, amit a filmben kint a szabadban főztek. Amivel – ezt később a premier után a Fekete István szerepét játszó Szabó Sípos Barnabás is elmesélte, rendesen megtréfálták őket. A halászléevős jelenetben ugyanis igazi csípős paprikát csempésztek a tálkába, amiről a színész mit sem tudott.

Forgatás közben Bodrogi Gyula
Fimforgatás közben: Bodrogi Gyula

A 2021-ben forgatott film fő szerepeit Bodrogi Gyula mellett, Tordai Teri és Szabó Sipos Barnabás játssza. A rendező Tősér Ádám, az operatőr Győri Márk, a producerek Kovács Zoltán, Lajos Tamás és Vida József. Az ötvennégy perces filmet vetítik az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításon. A tévépremier október 10-én lesz a Duna televízióban, október 11-én pedig az Uránia Nemzeti Filmszínház is műsorára tűzi.

A közszolgálat lényege ez lehetne…

Abban, így utólag is egyetértünk, hogy a közszolgálati televíziókba újra visszatérhetne ez a műfaj: ha minél több saját gyártású, fiatalok számára is fogyasztható ismeretterjesztő, hazai gyártású film készülhetne! Példa lehetne erre most ez a Kittenberger film, aminek folytatásaként a közeljövőben Fekete István életéről is láthatunk majd egy hasonló mozit.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

kittenberger kálmán

vadászati és természeti világkiállítás

vida józsef

széchenyi zsigmond

vadászat

természetvédelem