Ezek a települések kaszálnak a legtöbbet a turizmusból: itt a toplista!

HelloVidék   
  Megosztom
Ezek a települések kaszálnak a legtöbbet a turizmusból: itt a toplista!

Magyarországon egyre jobban pörög a turizmus: minden évben rekordokat döntenek a vendégéjszaka-számok, a szállodák telítettsége az egeket verdesi, és egyre jobban felkúszik az idegenforgalmi adó mértéke is. A HelloVidék megnézte, mely településekre utaznak a legtöbben, hol a legmagasabb az idegenforgalmi adó mértéke és mekkora bevételi forráshoz jutnak általa az önkormányzatok.

A KSH turizmus, vendéglátás 2018-ról szóló elemzése szerint az ágazat teljesítménye 2013 óta folyamatosan emelkedik. Előzetes becslések szerint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bruttó hozzáadott értéke - változatlan áron - 2018-ban is jelentősen, 8,8 százalékkal nőtt, így ismét meghaladta a nemzetgazdasági GDP átlagos növekedési ütemét. Az ágazatban alkalmazottak száma 105 ezer volt tavaly, ami 3,0 százalékkal nőtt 2017-hez képest.

Dübörög a turizmus

Nemcsak a GDP-hez való hozzájárulás, hanem a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma is meredek emelkedésnek indult az utóbbi években. Egyértelműen kijelenthető, hogy a 2009-es enyhe visszaesést követően évről-évre egyre nagyobb a szálláshelyek vendégforgalma, 2018-ban már át is lépte a 30 millió vendégéjszakát. Úgy tűnik, a növekedés tovább fokozódik, mivel a KSH adatai szerint 2019 első 5 hónapjában több vendégéjszakát töltöttel el Magyarországon, mint tavaly az év azonos időszakában: míg 2018 januárjában, februárjában, márciusában, áprilisában és májusában 9 962 450 vendégéjszakát számláltak össze, addig az idei év első 5 hónapjában már 10 015 827 vendégéjszakáról beszélhetünk összesen.

Ha a szezonalitást nézzük, akkor nagy különbségeket fedezhetünk fel. A KSH adatai szerint júliusban és augusztusban mintegy háromszor akkora a vendégforgalom, mint januárban és februárban. A melegebb idő beköszöntével folyamatosan élénkül a turizmus, ugyanakkor év vége felé az ősz és a tél beköszöntével kevésbé látványos az utazási kedv lankadása.

Ezek a legnépszerűbb úti célok

Nemrég megnevesítettek azt az 5 Kiemelt Turisztikai Fejlesztési Térséget, melyek idegenforgalmának fejlesztésére kiemelt kormányzati cél. Ezen térségek közül a Tokaj-Felső-Tisza-Nyírség tudott jelentős növekedést produkálni a vendégéjszakák számát tekintve a 2017-es számokhoz képest, a térségben 12,9 százalékkal emelkedett a vendégforgalom. A Dunakanyarnál ez az érték 6,9 százalék. Bár a Balaton jelentős növekedést nem ért el, továbbra is ez a legforgalmasabb kiemelt turisztikai térség az országban.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 2018-as legfőbb eredményei című kiadványában leírja, hogy az összes vendégéjszakaszám szerinti legnépszerűbb települések rangsorában az első három helyen - a korábbi évekhez hasonlóan, - továbbra is Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló áll.

A belföldi utazók körében Budapest és Hajdúszoboszló a legnépszerűbb, a harmadik helyért folyó harcot azonban Zalakaros nyerte meg Siófokkal szemben. A külföldiek körében a fővároson kívül főként a gyógyfürdővel rendelkező és a Balaton-közeli települések az abszolút győztesek.

A teljes vendégforgalmat tekintve az előző évhez képest az első tíz helyen szereplő városok sorrendje meglehetősen átalakult. Az első négy helyen szereplő városok (Budapest, Hévíz, Hajdúszoboszló és Bük) megtartották pozíciójukat, azonban Siófok helyett Balatonfüred vette át az ötödik helyet 4,4 százalékos os növekedéssel. Zalakaros nagyot fejlődött az elmúlt évben, ugyanis 15,1 százalékos növekedéssel a rangsor hatodik fokára állhatott fel, míg Siófok le lett taszítva a hetedik helyre, 12 százalékos visszaeséssel. Sárvár hasonló eredményt ért el, mint 2017-ben, azonban a 9. és 10. helyen újabb átrendeződést történt: Győr a 10. helyről a 9.-re ugrott 14 százalékos növekedéssel, Eger helyett pedig 2018-ban már Szeged szerepel a felső tízben az előző évhez képest 6,5 százalékkal magasabb éjszakaszámmal.

Top 20 legnépszerűbb település Magyarországon:

  1. Budapest
  2. Hévíz
  3. Hajdúszoboszló
  4. Bük
  5. Balatonfüred
  6. Zalakaros
  7. Siófok
  8. Sárvár
  9. Győr
  10. Szeged
  11. Gyula
  12. Eger
  13. Miskolc
  14. Debrecen
  15. Sopron
  16. Visegrád
  17. Pécs
  18. Kecskemét
  19. Velence
  20. Gyöngyös

A toplistából kitűnik, hogy a fürdővárosok és a megyeszékhelyek számítanak a legkedveltebb desztinációknak, a 2017-es adatokhoz képest pedig a négy évszakos fürdővel rendelkező települések tudtak nagyot javítani a helyzetükön. Látható tehát, hogy milyen irányba érdemes célozni a fejlesztéseket, mivel a belföldi és a külföldi vendégek körében is töretlenül népszerűek a fürdővárosok.

Ennyit szakítanak a települések az idegenforgalomból

Idegenforgalmi adót annak kell fizetnie, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább 1 vendégéjszakát tölt el. Ez az összeg személyenként és éjszakánként értendő, nem tartozik bele a szállás díjába, hanem külön számítják fel, és a számlán is külön tüntetik fel a szálláshelyek. A 18 év alatti személyeknek és a szociális intézményekben fekvőknek nem kell fizetnie idegenforgalmi adót.

Az idegenforgalmi adó mértékének meghatározása az önkormányzat feladata, ezért az összege jelentősen eltérhet a különféle településeken. A helyi adókról szóló jogszabály csupán az ifa maximumát és a számításának módját határozza meg. Az idegenforgalmi adó a szállásdíj legfeljebb 4 százaléka vagy egy fix összeg lehet.

Általánosságban elmondható, hogy alig lehet már olyan települést találni, ahol ne érné el a 400 forintos határt az idegenforgalmi adó mértéke. A legnépszerűbb települések közül egyik sem célozta meg az 517 forintos fix összegben maximalizált ifát, ugyanakkor több település is megközelítette ezt az értéket. Két forinttal kevesebbet, 515 forintot kérnek el éjszakánként Hévízen és Balatonfüreden, ugyanakkor Hajdúszoboszló, Bük, Zalakaros és Sárvár szálláshelyein már 500 forintot kell kicsengetni egy éjszaka után.

A megyeszékhelyek ifája megrekedt a 400-450 forintos tartományban, de 400 forint alá egyik város sem ment. Az önkormányzati előterjesztésekből kiderül, hogy számos város úgy állapítja meg az ifa mértékét, hogy alapul veszi a hasonló adottságú települések adómértékét, és ahhoz igazítja a sajátját.

Szembetűnő az is, hogy inkább a fürdővárosokban kérik el a legtöbbet egy éjszaka után, a megyeszékhelyek szerényebb összeget kérnek el. Ennek valószínűleg az az oka, hogy míg a megyeszékhelyek busásabb összegekhez juthatnak egyéb helyi adókból (pl. iparűzési adó), addig a fürdővárosok főként a turizmusra támaszkodnak, ezért minél több bevételt szeretnének az idegenforgalomból kifacsarni.

A vendégéjszakák számának növekedésével és az idegenforgalmi adó mértékének emelkedésével évről-évre egyre több bevételi forráshoz juthatnak az önkormányzatok a turizmus által. Az önkormányzatok zöme további turisztikai és infrastrukturális fejlesztésekre szánja az ifából befolyt pénzt, amit állam meg is spékel még további támogatással.

Az MTÜ adatai szerint a városban 2017-ben 1,1 millió volt a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma, ami a becslések szerint 565 millió forint bevételt eredményezhetett. A 2018-as szállásadatok szerint tavaly nagyjából 567 millió forintos bevételt tudhatott magának a város, ami nem áll távol a város által tervezettől, ugyanis a város 2018-as költségvetése 549 millió forintos bevételre számított az ifából. Ez az összeg idén tovább emelkedhet a már említett 15 forintos emelkedéssel.

A vidék második számú kedvelt célpontja, Hajdúszoboszló is szép összeget tudhatott magáénak: a város 2018-as tervezett előirányzatában 451 millió ifa-bevétel szerepel, de a HelloVidék becslése szerint ennél több, akár 495 millió forint is landolhatott a város pénztárcájában. A harmadik legnépszerűbb fürdővárosba, Bükre 339 millió forint folyt be 2017-ben, a település 2018-as költségvetésében meglehetősen szerényen, 310 millió forint ifa-bevétellel számoltak. Becslésünk szerint ennél jóval több, 370 millió körüli összeget tudhatott tavaly magának a város az ifából. Balatonfürednek 2017-ben mintegy 350 millió forint ifa-bevétele származott, 2018-ban pedig - az emelés előtti ifa-árfolyamon számolva – nagyjából 362 millió forint folyhatott be a város kasszájába.

Mindenki máshogy csinálja

Nem csak a népszerű települések, hanem a kevésbé látogatott városok és községek is nagyot emeltek az elmúlt években: a Csongrád megyei Sándorfalva képviselő-testülete például azt tervezi, hogy évente 50 forinttal emel az adó mértékén, így lesz 2021-re a 2018-as 150 forintos összegből 300 forint. Jelentős emelést realizált Kőszeg is, ahol a meglévő 380 forintos ifát 450 forintra emelték fel egy év leforgása alatt, ugyanakkor ez az összeg még mindig elmarad a környéki, turisztikailag jelentős városok adóitól.

Vannak azonban olyan települések, amelyek nem hogy emelnék, hanem csökkentik az idegenforgalmi adó mértékét. Néhány éve végigsöpört a hír, hogy – a jelenlegi népszerűségi ranglista 20. helyén álló – Gyöngyös bír a legborsosabb, az akkori maximumot, 505 forintot kóstáló ifával, ugyanakkor ha a jelenlegi adatokat megnézzük, a város a 440 forintos értékével a középmezőnyben található.

Gyöngyösön kívül Mogyoródon is jelentősen lecsökkentették az idegenforgalmi adót: a település 450 forintos ifája 290 forintra karcsúsodott. Úgy tűnik, jól tették, ugyanis a csökkenés ösztönzőleg hatott a szállásadók befizetési hajlandóságára – a település ifából származó bevétele 3 millió forintról 4,6 millió forintra növekedett. Van olyan település, ahol szálláshelyek hiányában egyáltalán nem keletkezett az elmúlt 5 évben bevétel a vendégéjszakák után: ez a Pest megyei Csobánka, ahol ennek ellenére továbbra is kivetik a 300 forintos adót.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. KATTINTS!
  Megosztom

hellovidék

turizmus

utazás

település

ifa

idegenforgalmi adó

idegenforgalom

vendégéjszaka