Ezért olyan olcsó az ukrán méz a piacokon: kell tőle félnünk?

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Ezért olyan olcsó az ukrán méz a piacokon: kell tőle félnünk?

A húszezer tonnás magyar méztermelői piac jelenleg stagnál, a jövője pedig kérdéses. A helyzet már csak azért sem rózsás, mert a méhek jelentik az emberiség jövőjét, az olcsó mézhamisítványok pedig a méhészeti ágazat megsemmisülését. A több mint harminc éve a pályán lévő szakembert, Fulmer Takács Ferencet kérdeztük a konkrétumokról és a lehetséges megoldásokról.

A magyar méhészeti ágazat néhány éve leszálló pályára került, míg pár évtizede még az aranykorának örülhetett. Hogy mi ennek az oka, és milyen következményei lehetnek a gazdaságra és az egész természeti környezetünkre nézve, annak jártunk utána, megkérdezve a szakmában több mint harmic éve sikeres szakembert, Fulmer Takács Ferencet, aki elhivatott méhész és mézszakértő, a legnagyobb hazai méhészet és a legkorszerűbb csomagoló vállalat, az Aranynektár Kft. tulajdonosa. Az egész vertikumot átlátja, a méhészetektől a fogyasztókig, több évtizedes munkássága nyomán pontos ismeretei vannak a nagyüzemi termelésben rejlő veszélyektől a nemzetközi piaci anomáliákig.

Két okra vezethető vissza a mostani lejtmenet, amit inkább neveznék stagnálásnak egyelőre, hisz a korábbi évtizedek sikereinek a tükrében számít ez most leszálló pályának, de hosszú távon, ha így marad a helyzet, komoly gondok lesznek. Az első és legelkeserítőbb ok a növényvédőszerek használatában keresendő: olyan peszticideket használnak országosan tőlünk nyugatabbra is, amelyek nagyon hamar megölik a méheket és a többi rovart. Nemrégiben vesztett el egy ilyen pert az egyik legnagyobb német kémiai cég, amelyik olyan neonikotinoidokat tartalmazó anyagokat értékesített évtizedeken keresztül, amelyeket csávázószerként - vagyis a magot kezelték vele - használtak a növénytermesztők, aminek a mérgezőképessége a 6800 szorosa az "átlagos" növényvédőszereknek. A francia méhészetet például lenullázták ezek a szerek. A másik súlyos ok pedig a hamis méz

- kezdi a szakember.

Tudni kell, hogy sokszor a méhek és a méhészek jelentik az utolsó védvonalat a természetpusztítással szemben, ezért nagyon nagy a gyártók, a növénytermesztők, de az átlagemberek felelőssége is abban, hogy mi lesz hosszú távon a méhekkel és a természetünkkel. Laikusként azt feltételezi az ember, hogy a klímaváltozás okozza az egyik legnagyobb gondot a méhek és a mézteremlés számára. De a méhek nagyon ellenálló és alkalmazkodó kis teremtmények, mi, emberek ártunk nekik egyedül: a növényvédőszereinkkel.

Tizenöt év alatt a környezetbe juttatott agrokemikáliák mennyisége megduplázódott. Napjainkra eltűnt Európából a természetes rovarpopuláció nagyobbik fele, drámaian csökken a vadmadarak száma is, és a vadon élő növényvilág kedvezőtlenül változik. Ezért az eltűnő vadrovarok helyett a mézelő méh végzi el a megporzást, és válik táplálékforrásává sokféle természetes életformának, így biztosítva azok túlélését.A méhészek globálisan és helyi szinten folyamatos küzdelmet folytatnak a multinacionális vegyi vállalatokkal szemben. A pusztulás a méhek és méhészek nélkül még sokkal nagyobb lenne.

20 éves távlatban a madárpopulációk 95 százaléka tűnt el az angol tájról, amivel együtt az angol méhészkedés is eltűnt, náluk 80%-ban a kínai méz, ez az ipari szemét van jelen. Összehuzant a természeti környezet is a rovarok pusztulásával, és ez vár a többi országra is, ránk is, ha nem vigyázunk. A permetezés kiírtja a rovarflórát, velük pusztulnak ki a madarak is, a kaptárakból eltűnnek a méhek, már haza sem jönnek a mezőkről vagy fákról, ott helyben végük. Korábban egy idény alatt egy méhcsalád négy-ötszörösére nőtt, ugyanis ennyi méhutódról tud egyetlen méh gondoskodni, jelenleg stagnálnak a méhcsaládok, vagyis elpusztul a negyedük. Az import mézzel pedig egy hatalmas baj van még akkor is, ha valódi mézről beszélünk: nem jön vele a természeti környezet, azt csak a méhek tudják produkálni

- folytatja Fulmer Takács Ferenc.

Beszéljünk kicsit részletesebben a másik okról is, ami miatt a méhészeti ágazat veszélybe került!

A világ méztermelésésnek a jelentős hányadát a kínai méz adja, 550 ezer tonna éves mennyiséggel. Ez óriási szám, különös tekintettel arra, hogy nyílt titok, nincs ekkora méhészeti kapacitásuk, magyarán mindeki tudja, hogy illegális üzemekben előállított "mézről" van szó. Megemlítenék egy neves szakembert, Etienne Bruneau-t, a belga méhészeti szakember a világ mézkereskedelmében lejátszódó folyamatokról írt részletesen. Nagyon fontos kijelentése az, hogy az eladásra felajánlott méz árából lehet következtetni arra, hogy valódi, természetes mézről van-e szó az adott termék esetében. 1-1,2 USA dollár értékű (295-360 Ft), főleg Ázsiából származó több tízezer tonna méz az EU ide vonatkozó direktívái szerint nem nevezhető méznek!

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

A legnagyobb gond az, hogy a vásárlók megnyeréséért vannak mézzel üzletelő kereskedők, akik az olcsóságért hajlandóak a mézbe kínai hamisítványt keverni. A kínai méz egyetlen hibája, hogy nem méz, és nincs méz íze sem, de ha fele arányban igazi mézet, például magyar mézet kevernek bele, már a vizsgáló laboratóriumokat is meg tudják vele téveszteni. Viszont az isteni csoda hiányzik belőle, ami a nektárban van, a hamisítvány csak egy silány termék.

Kiben bízhatunk akkor? Mi a helyzet az ukrán mézzel?

A méhészben, aki megtermeli a mézet, és a boltokban a védjeggyel ellátott magyar mézekben. De figyeljenek oda a vásárlók, mert van olyan, ahol a magyar zászló van rajta a terméken, ami nem a védjegyszalag, és szerepel rajta, hogy előállítási hely Magyarország, de hátul az összetételben az áll: EU-s és EU-n kívüli mézkeverék, ez gyanús lehet. Az európai eredetű mézek is jók, mindig nézzük meg alaposan a méz eredetét, ha keverék és olcsó, éljünk a gyanúperrel. Mert ebben az esetben több mint valószínű, hogy mézzel kevert cukorszirupról van szó. Amit az ára is elárul, hiszen ez a termék olcsóbb, sajnos emiatt sokszor kelendőbb is, hisz minden vevőnek számít a pénz. De ha minőséget akar, a mézért meg kell fizetni egy bizonyos összeget. Az ukrán mézzel sincs gond, az is természetes méz. Azért tud olcsóbb lenni, mert nagy a szegénység az országban, alacsonyak a jövedelmek és az előállítási eszközök is. De mindenhol hamisítják már a mézet, és ha feltűnően olcsón adja a kereskedő, legyünk résen. A legjobb egyenesen a termelőtől vásárolni. Viszont a magyar akácméz verhetetlen, nem tud versenyezni vele más ország.

Mi lehet a megoldás a mézhamisítás ellen? Van remény a magyar méhészeteknek?

A nyomon követés. Szigorúan csak a méhésztől szabad a mézet megvásárolni, aki el tud számolni azzal, honnan van a méz. Ezért is hoztuk létre az egyesületünket: Egyesület az Európai Méhekért. 2019 novemberében tíz országból azok alapították meg, akik tenni akarnak azért, hogy a környezetünkben a mézelő méh populáció és a méhészkedés fennmaradjon. Kidolgoztunk egy olyan szigorú rendszert, ami biztosítja, hogy aki a védjegyünkkel jelölt mézet vásárolja, biztos lehet benne, hogy közvetlenül az Európai Unió területén termelő méhészektől származó valódi, természetes mézet vesz, és így vásárlásával hozzájárul a méhészetek és a méhek megmaradásához a kontinensünkön. Az egyesületünk kezdeményezi egy olyan rendszer létrejöttét, amely az Európai Unióban termelt mézek eredetét a termelőtől a fogyasztóig védjegyhez kötve védi. Gazdasági feladatunk az Európai Unió méhészeteinek az értékesítési pozícióit javítani, így a magyar méhészetek esélyeit is növelni.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

méhek

méhészek

méhészeti ágazat

fulmer takács ferenc

méz

méz árak

magyar méz

kínai méz

mézhamisítás

természet

környezet