Koronavírus: már 2019-ben sejtették a magyar kutatók, hogy világjárvány lehet

Gáspár Adrienn   
  Megosztom
Koronavírus: már 2019-ben sejtették a magyar kutatók, hogy világjárvány lehet

Ha a kutatókra gondolunk általában egy mikroszkóp előtt ülő vagy laboratóriumokban dolgozó fehér köpenyes alak jut először eszünkbe. Pedig sok esetben a kutatók hátizsákkal felszerelve az esőerdőket járják, hogy új, eddig még ismeretlen kórokozókat keressenek. Dr. Kemenesi Gábor a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának virológusa a HelloVidéknek többek között arról is mesélt, hogy milyen expedíciókon vett részt azért, hogy denevérekből származó vírusokat kutathasson.

HelloVidék: Miért döntöttél úgy, hogy virológus leszel?

Csakis a vírusok és a járványok miatt. Gimnazista éveim előtt mindig az orvosi szak érdekelt, azon beül is az egzotikus szuperbetegségek. Mindig úgy képzeltem el, hogy infektológus vagy a trópusi betegségek szakértője leszek. Aztán a gimnázium alatt orientálódtam a vírusok felé. Akkoriban voltak a nagy influenzás hírek, a média akkor kezdte el „felkapni” a járványokat. Az idő tájt tetszett meg nekem is a víruskutatás, így elkezdtem a foglalkozni a biológiával, hiszen akkor már tudtam azt, hogy egy biológusnak sokkal nagyobb a rálátása erre a témára és nem szorul be a klinikumba.

Miért pont a Pécsi Tudományegyetemet választottad a gimnázium után?

Az, hogy Pécsre kerültem teljesen véletlen volt. Továbbtanulásnál bejelöltem az összes vidéki egyetem biológia szakát – Budapesten nem akartam maradni. Amikor felvettek az egyetemre, akkor az ismerőseim azt javasolták, hogy Jakab Professzort keressem fel mindenképp. Engem mindig is nagyon érdekeltek a biofegyverek és ezek irányában szerettem volna lépni. Ugye a felbukkanó fertőzőbetegégek és a járványok szorosan összefüggenek a kettősfelhasználással – egyébként ezt oktatjuk is itt a Pécsi Tudományegyetemen (PTE). Ide kapcsolódik a biovédelem és biobiztonság meg az, hogy hogyan kezelsz egy vírust vagy egy kórokozót, ezek mind-mind összefüggenek.

A biofegyver témának van egy biobiztonság része, ez az érdekes – az elhárítás. Akkoriban ez a téma nyújtotta azt, hogy a legveszélyesebb kórokozókkal lehet dolgozni – ez a frontvonal.

Hogyan kell elképzelni a vírusok kutatását? A munkád csak a laboratórium falai között zajlik vagy azon túl is?

Nekem Pécs a bázisom, én csak itt kutattam. Viszont nagyon sok expedíción voltam. Ezeken az expedíciókon olyan vírusokat kutattunk, tártunk fel, amelyet most a saját bőrünkön is megtapasztalunk. Ezek a vírusok ott vannak az erdőben, meg lehet ismerni őket még az előtt, hogy „megtámadnák” az embert. Ezáltal időt tudunk nyerni. Ezekről az expedíciókról az embereknek általában az jut eszükbe, hogy az erő közepén táborozunk, és tényleg. Nagyjából egy hónapot szoktunk eltölteni a helyiek segítségével a legelhagyatottabb területeken. Denevéreket vagy egyéb célállatokat keresünk és mintázzuk őket vírus szempontból.

A víruskutatáson belül pontosan mivel foglalkozol?

Kezdetektől fogva az állatról emberre terjedő vírusokkal foglalkoztam. Hiszen az emberről emberre terjedő betegségek kétharmada – de lehet, hogy több is – ilyen, állatról emberre terjedő kórokozó. Az emberiség óriási teret nyert a bolygón, minél többen vagyunk, minél több helyen vagyunk annál sűrűbbek ezek az események, mint a mostani is. Pécsen volt egy irányvonal, a hantavírus, ugye a rágcsálók kapcsán. Aztán amikor én ide kerültem akkor elkezdtük közösen kutatni a szúnyogok által terjesztett vírusokat is. De mivel folyamatosan nőtt a kollaborációs hálózatunk, így kerültem kapcsolatba denevérészekkel és elkezdtem ezek kutatását is. Ez már akkoriban volt, amikor a nemzetközi közösség is egyre aktívabban foglalkozott ezzel a témával. Hazánkban és a régióban azonban nemigen vizsgálták a denevérekből származó vírusokat, inkább az Egyesült Államokban és Ázsiában volt ez központi kérdés. Európában, Németország után, másodikként kezdtük le a kutatásokat és azóta elég naggyá nőttük ki magunkat. Kutatjuk a denevér rotavírust, a koronavírust, mindent, amiben benne van, hogy fertőzhet embert.

Mennyire hálás a virológus szakma?

A kutatás az egy hálátlan dolog volt – remélem ez most változik. Azok a dolgok, amik most megtörténtek, azokról mi kutatók már korábban is beszéltünk. Én is mondtam már évekkel korábban, hogy denevérekből fog indulni majd egy világjárvány. És lám itt van. Ezt nyilván nem én találtam ki, hanem a tudományos tények vetítették előre. Pontosan azért mondom, hogy hálátlan terült mert ameddig nem történik baj, addig nincs finanszírozása sem. Ez egy nagyon nehéz pont a tudományba. Mi nagyon sokszor próbáltuk meg felhívni a figyelmet arra, hogy ez a téma nagyon fontos és adjanak több támogatást a kutatásokra, de sajnos ez nem valósult meg. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem kaptunk támogatást, csak épp nem kellőképpen eleget. Ez az, ami befolyásolja a kutatásokat, ez határozza meg, hogy meddig tudunk eljutni. Hiszen a kutatásoknak igen nagy áruk van. És itt nem az utazásokra gondolok, azok költsége eltörpül a laboratóriumban végzett munkáké mellett.

Pécsen milyen feltételek állnak rendelkezésetekre?

Mi különleges helyzetben vagyunk, hiszen a Szentágothai János Kutatóközpontban van egy szuper laborunk, amit már nagyon sokszor emlegettünk korábban is. Ugye ez egy BSL-4-es labororatórium. Természetesen nem azt kell elképzelni, hogy mi ott megfertőzünk mindent, és mindenféle gonosz dolgot csinálunk, hanem egyszerűen feltárjuk a vírusok genetikai sajátosságait. Feltárjuk bizonyos mechanizmusait, amiből következtetni lehet arra, hogy mire is képes, honnan jött, és hogy hova tart az adott vírus.

BSL – biosafety level:

  • BSL-4: itt olyan kórokozók kutatását végzik, amik ellen nincs semmilyen védőoltás és speciális terápia, gyógymód. Potenciálisan súlyos, életveszélyes fertőzést okoznak.
  • BSL-3 itt: itt olyan kórokozókkal dolgoznak, amik potenciálisan súlyos vagy életveszélyes fertőzést okoznak, de van ellenük speciális vakcina vagy valamilyen kezelés pl.: antibiotikum.
  • BSL-2.: olyan kórokozókat kutatnak itt, amelyek emberi megbetegedést okoznak, de nem súlyosak pl.: influenza
  • BSL–1: itt emberi megbetegedést nem okozó kórokozókkal dolgoznak

Mikor kezdtetek el foglalkozni az új koronavírussal?

Ez érdekes. Létezik egy olyan szakmai oldal, ahová orvosok, virológusok küldhetnek be különféle információkat. Ez kifejezetten nekünk, a szakmai közösségnek szól. Erre az oldalra került fel még 2019 decemberében egy hír, hogy egy vuhani piacon felütötte a fejét egy vírusos tüdőgyulladás, de nem lehet tudni, hogy mi okozta. A tünetekből tudtak csak következtetni, arra, hogy vírus okozta, de azt nem tudták megmondani milyen. Mi már akkor felkaptuk a fejünket és azt mondtuk, hogy „itt valami lesz”. Hiszen tudtuk azt is, hogy cseppfertőzéssel terjed, így benne van a potenciál, hogy messzire tud jutni.

Mennyire változtatta meg a mindennapjaidat a vírus?

Minden virológus mindennapját megváltoztatta, méghozzá úgy, hogy ide láncolt minket a laborba. Az az elzárt kutatás, amit eddig nem kommunikáltunk és nemigen volt nyilvánossága, az most hirtelen prioritássá vált a társadalom számára. Mint a katonákat bevetettek minket – és ez így jó. Hiszen ezért csináljuk ezt az egészet. És azért finanszírozzák az ilyen tudósokat, mint amilyen én is vagyok, hogy ha szükséges, akkor bevethessenek bennünket. És most jött el ez az alkalom.

Mennyire ismerik el a munkátokat, most a járvány idején?

Jó érzés, hogy van visszajelzés a munkánk kapcsán. Nyílván az ember kutatóként többször megéli, én is többször éreztem azt, hogy miért is csinálom ezt. Mert azon túl, hogy publikálok meg elnyerek pályázatokat, felmerül a kérdés, hogy amiket találok azok mire lesznek jók. Amikor viszont ez a gyakorlatban megmutatja magát és igény is van rá, hogy csináljuk tovább azt, amit 10 éve, akkor az egy nagyon jó érzés, szóval most már büszkén tudok bemenni a laborba. Természetesen eddig is jó volt, hiszen mindig is motivál voltam, a világon csak néhányszáz ember van, aki bemehet egy ilyen laborba – ugye 56 BSL-4-es labor van a világon – és én köztük vagyok. Ami különösen jó, hogy most a világ igénye az, ami orientálja a kutatásainkat, nem pedig az, hogy mire van pénzünk. Most van egy akut helyzet, amit meg kell oldani és ebben nekünk nagyon nagy részünk lehet.

Hogy lehet bírni a napi 14 óra munkát?

Fizikálisan, szellemileg ezt úgy lehet bírni, hogy az ember motivált, nagyon motivált, annál is motiváltabb, mint valaha volt. Ehhez kell a pozitív visszajelzés, hogy lássuk azt, hogy tényleg van hatása a munkánknak, ahogy mondtam ez most szerencsére megvan. Ez a helyzet a társadalmi feszültségektől, családon belüli, munkahelyi feszültségekig mindet előhozott, hiszen az emberek terheltek. De ez a helyzet talán pont arra jó, hogy újra rendezzük magunkat. Szakemberként pedig egy hatalmas lehetőség arra, hogy megmutassuk, hogy mire vagyunk képesek.

Szerinted mikor lesz vége a járványnak?

Itt a feloldozást a vakcina fogja elhozni. Akárki, akármit mond ez a járvány addig fog tartani, amíg nem vesszük kezünkbe az irányítást, amit csak a vakcinával tudunk megtenni.

Mit fogsz csinálni, ha vége ennek az egésznek?

Dolgozok tovább... Befejezem azokat a kutatásoka, amik a járvány miatt félbemaradtak, hiszen számtalan vírus van, ami sorban áll a jegyével a kezében és arra vár, hogy felszálljon a vonatra. A két kezem nem lenne elé arra, hogy megszámoljam, hány ilyen vírus van, és rengeteg olyan is van, amit még nem is ismerünk...

Fotó: Gáspár Adrienn

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

koronavírus

dr. kemenesi gábor

pécsi tudományegyetem

koronavírus-járvány

koronavírus-kutató

koronavírus-kutató akciócsoport

vakcina

védőoltás