Lehull a lepel a vegyszermentes zöldségekről: ennyi növényvédőszert fogyasztanak a magyarok

Nem „vegyszeretett”!

Számos kertészeti rendezvényen elhangzott már, hogy a fogyasztóknál szemléletváltást kellene elérni, és ki kellene koptatni a köztudatbók, hogy a kertészetek „vegyszerezik” a növényeket. Ezeket ne nevezzük vegyszereknek, ezek növényvédőszerek, a növények orvosságai, pont olyan, mint amikor egy ember megbetegszik és gyógyszert vesz be, amire szüksége van a gyógyuláshoz, és arra sem mondja azt, hogy vegyszerezi magát. A fogyasztói elvárások és a piaci verseny miatt a termelők megpróbálnak minél hatékonyabban termelni, azaz egységnyi területről minél nagyobb mennyiséget betakarítani, így lehet csak alacsonyabban tartani az árat. Ehhez azonban kellenek a növényvédőszerek, hiszen a biotermékek azért drágábbak, mert ott a kórókozók és a kártevők „eszik meg” a termés egy részét, tehát a termésátlagok alacsonyabbak, mint konvencionális termelésnél, így az árat magasabbra kell pozícionálni.

Azonban arra is lehet példát találni, amikor a növényvédőszerrel kezelt termék egészségesebb, mint a bio. Ez a helyzet akkor állhat elő - példát egy gabonát alapul véve - ha a termelés során használt növényvédőszerek megfelelő időben és dózissal vannak kijuttatva, a szükséges legkisebb mennyiségben és kezelésszámban, a legjobb hatékonyságot elérve, és betartva a munka-, és élelmezésegészségügyi várakozási időket. Akkor szermaradvány nem lesz a termésben és egészségesebbnek tekinthető az ilyen gabona, mint amit igaz, hogy nem kezeltek növényvédőszerekkel, de például pont emiatt egy gombabetegség terjedt el az állományon, és a termés is gombatoxinnal szennyeződött. Ilyen tételből teljes kiőrlésű lisztet készítve, az nem szolgálja a fogyasztó egészségét. Nem minden fekete, vagy fehér, vannak átmenetek, ettől függetlenül a szermaradvány értékek és az, hogy egy adott zöldség, vagy gyümölcs mennyire egészséges mindig érdekli a fogyasztókát. Az ezzel kapcsolatos ellenőrzési rutinjukról és tapasztalataikról kérdezte meg az Agrárszektor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt.

Milyen gyakori az, hogy a hivatal zöldség-gyümölcs tételekből laboratóriumi módszerekkel szermaradvány vizsgálatot végeztet (rendszeresen, vagy szúrópróba szerű), és ezeknek általában mi szokott lenni az eredménye, hány százalékban találnak határérték feletti szermaradványt?

A Nébih rendszeresen, minden évben, előre kiadott terv szerint, valamint panaszbejelentés esetén is végez szermaradék-vizsgálatokat. Továbbá amennyiben más ellenőrzés során gyanú merül fel azt illetően, hogy a termelő nem megfelelő technológiával dolgozik, akkor is mintavételre és vizsgálatra kerül sor. Határérték feletti növényvédőszer-maradványt a vizsgált minták nagyjából 1-1,5 százalékában mutattak ki méréseink.

Azonban arra is lehet példát találni, amikor a növényvédőszerrel kezelt termék egészségesebb, mint a bio. Ez a helyzet akkor állhat elő - példát egy gabonát alapul véve - ha a termelés során használt növényvédőszerek megfelelő időben és dózissal vannak kijuttatva, a szükséges legkisebb mennyiségben és kezelésszámban, a legjobb hatékonyságot elérve, és betartva a munka-, és élelmezésegészségügyi várakozási időket. Akkor szermaradvány nem lesz a termésben és egészségesebbnek tekinthető az ilyen gabona, mint amit igaz, hogy nem kezeltek növényvédőszerekkel, de például pont emiatt egy gombabetegség terjedt el az állományon, és a termés is gombatoxinnal szennyeződött. Ilyen tételből teljes kiőrlésű lisztet készítve, az nem szolgálja a fogyasztó egészségét. Nem minden fekete, vagy fehér, vannak átmenetek, ettől függetlenül a szermaradvány értékek és az, hogy egy adott zöldség, vagy gyümölcs mennyire egészséges mindig érdekli a fogyasztókát. Az ezzel kapcsolatos ellenőrzési rutinjukról és tapasztalataikról kérdezte meg az Agrárszektor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt.

Milyen gyakori az, hogy a hivatal zöldség-gyümölcs tételekből laboratóriumi módszerekkel szermaradvány vizsgálatot végeztet (rendszeresen, vagy szúrópróba szerű), és ezeknek általában mi szokott lenni az eredménye, hány százalékban találnak határérték feletti szermaradványt?

A Nébih rendszeresen, minden évben, előre kiadott terv szerint, valamint panaszbejelentés esetén is végez szermaradék-vizsgálatokat. Továbbá amennyiben más ellenőrzés során gyanú merül fel azt illetően, hogy a termelő nem megfelelő technológiával dolgozik, akkor is mintavételre és vizsgálatra kerül sor. Határérték feletti növényvédőszer-maradványt a vizsgált minták nagyjából 1-1,5 százalékában mutattak ki méréseink.

Címlapkép: Getty Images