Zseniális trükkel dacolnak a téllel ebben a vidéki biogazdaságban

Tóth Krisztina   
  Megosztom
Zseniális trükkel dacolnak a téllel ebben a vidéki biogazdaságban

Csípős mínuszokkal köszöntött be a január az egész országban, ennek ellenére az egyik fővárosi ökopiacon továbbra is elérhetők a Zsámboki Biokert ízletes salátamixei, különböző levélzöldségei, amelyeket bármily meglepő, de fűtetlen fóliában termesztenek azért, hogy a gazdálkodással a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják maguk után.

A Pest megyei Zsámbokon található biogazdaságot 10 évvel ezelőtt egy brit szakember, a biogazdálkodás területén már több évtizedes tapasztalattal rendelkező Matthew Hayes alapította. A szezonális zöldségek termesztése mellett különleges salátafajták termesztésére specializálódtak. Földjeiket lovak segítségével szántják fel, a céljuk pedig hogy kis mennyiségben, de a lehető legjobb minőségben állítsanak elő minél többféle zöldségfajtát. Ehhez az ökológiai termelés, a biodinamikus és környezetbarát gazdálkodás elveit és gyakorlatát követik.

A fővárosi Biokultúra Ökopiacon ma már mindenki ismeri Matthew Hayes-t, aki 1995-ben költözött Angliából hazánkba, és az otthon tanult biotermesztést megvalósítva alapított nálunk biogazdaságot. A kilencvenes évek derekán egy házasság okán költözött Magyarországra, és a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetében dolgozott komposztálási projekteken. Ezt követően hozta létre saját gazdaságát, amit azóta is működtet és fejleszt.

Bármily meglepő, de Zsámbokon akkor is teremnek salátafélék, spenótlevél vagy a hazai gasztronómiában is egyre népszerűbb mángold a fűtetlen fóliasátrakban, amikor nulla fok alá kúszik a hőmérő higanyszála. Ez annak a technológiának köszönhető, amivel dolgoznak: van egy külső, magasabb fólia, és van egy belső, alacsony fátyolfólia, amit napközben levesznek, hogy maximálisan el tudják látni fénnyel a növényeket, éjjel viszont visszateszik, hogy ne fagyjanak el. Ahogy felmelegszik az idő a nap folyamán, ki is nyitják a fóliasátrakat, hogy elég levegőt kapjanak a növények.

Ennek a módszernek az ésszerű használatával több meleget, fényt és energiát tudunk biztosítani a zöldségeknek, illetve éjszaka is pár fokkal melegebb tud maradni a levegő, ezzel optimalizáljuk a zöldségek számára szükséges környezeti feltételeket. Ezt a módszert biointenzív téli termesztésnek hívjuk. Ezzel a módszerrel először 2009-ben találkoztam, amikor a Michigani Állami Egyetem biokertjét látogattam meg. Ez a módszer nagyon gyorsan terjed, de ha jól tudom, Magyarországon mi vagyunk az elsők, akik ezt használják

– avatta be a HelloVidéket a részletekbe a tulajdonos.

A biogazdálkodás a növények termesztésének a legtermészetesebb módja. Az a lényege, hogy maximalizáljuk a talajt és a földet körbevevő életformák vitalitását. Egészséges földön egészséges növények teremnek, ami később egészséges ételként kerül az asztalra, így fenntartható életet tudunk biztosítani – véli Hayes, aki szerint ahhoz, hogy életet adjunk a földnek, szorosan együtt kell működnünk a természettel.

Arra törekszünk, hogy egy önfenntartó farmot működtessünk a saját tápanyagaink felhasználásával. Állati és növényi trágyát komposztálunk, amit a föld trágyázásához használunk fel olyan módon, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a benne rejlő tápanyagokat. (mikrobiális élet, földigiliszták, stb.). Azáltal, hogy nagy figyelmet fordítunk a talajéletére, folyamatosan tudjuk csökkenti a különböző szerek használatát, ezáltal minimalizáljuk a betegségek előfordulását a terméseinken. A megfelelő minőségű trágya egy stabil rendszert biztosít, emellett minimalizálja a szennyezettséget és a talajeróziót is

- mondta el a szakember.

Sajnos egyre több adat utal arra, hogy a hagyományos mezőgazdálkodás és élelmiszer-rendszer, élelmiszer-előállítás az egyik legnagyobb mértékben felelős a szén-dioxid-kibocsátás jelentős emelkedéséért, ezáltal a Föld szennyezettségének növekedéséért. Matthew Hayes szerint ezért az az egyik legnagyobb kihívás számukra, hogy alacsonyan tartsák a szén-dioxid kibocsátás mértékét.

A biogazdálkodás jelentősen kevesebb szén-dioxid kibocsátással jár, azonban messze vagyunk még attól, hogy teljesen szén-dioxid mentes gazdálkodást végezzünk. Amennyire tudjuk, próbáljuk minimalizálni a fosszilis, nem megújuló energiaforrások használatát, ezért traktorok helyett lovakat alkalmazunk a földműveléshez. Az állatok biztosítják a trágyánk egy részét, a talaj termőképességét a vetésforgó, a komposztálás és a zöld termések használata biztosítja

– tette hozzá.

A Zsámboki Biokert minden terméke hivatalos szerv által hitelesített bio termék. A sok zöldségféle (saláta, rukkola, koriander, kelkáposzta, karfiol, leveles sárgarépa, mángold, mustárlevél, spenót, salimix, porcsín, keserű mix stb.) mellett feldolgozott termékeik is vannak: pesto, padlizsánkrém, zakuszka és lecsó kapható üvegekbe zárva Budapesto márkanéven.

Aki szeretné megkóstolni a vállalkozás egészséges élelmiszereit, de nem jut el a piacra, annak sem kell aggódnia, hiszen a biogazdaság a nálunk is egyre népszerűbb kosárközösségek mintájára is értékesíti portékáját. Áruikat a Zsámboki Biodoboz rendszerén belül kínálják, és hetente 80-100 családot látnak el helyi termelésű, szezonális, finom, egészséges és környezetbarát friss bio termékekkel Budapest és Gödöllő területén. A rendszer 7-8, központi helyen létrehozott gyűjtőponton keresztül működik, ahol át lehet venni a termékeket anélkül, hogy nagyobb távra kellene utazni hozzá, illetve hogy a zöldségeket messzebbre kellene szállítani. Ez is a cég környezettudatos szemléletének egyik fontos eleme.

A tanyán előállított finomságok fő szezonja áprilistól novemberig tart, ekkor a kosarak tartalmának közel 90 százaléka közvetlenül a zsámboki kertből kerül ki. Az év többi időszakában a partner biogazdaságok áruival egészítik ki a doboz tartalmát, akikkel jó néhány éve együttműködnek, hogy minőségi, bio zöldséget biztosítsanak vevőiknek.

Zsámbokon nemcsak bio és környezetbarát módon művelik a földet, hanem a gazdaság elkötelezett a biodinamikus gazdálkodás mellett is. Ez az irányzat az 1920-as évektől hódít azok körében, akik az ipari mezőgazdaság problémáira keresik a megoldást. A biodinamikus gazdálkodás során egységes egészként tekintenek a gazdaságra, és arra törekszenek, hogy a fizikai, érző és spirituális formák harmonikus együttműködésben legyenek egymással. Ennek részét képezik az ott tartott háziállatok, a termesztett növények, a táj elemei (erdőfoltok, rétek, legelők, vadon élő állatok), sőt még a tágabb környezet is, egészen a csillagokig.

A biodinamikus gazdálkodók munkájuk során igyekeznek figyelembe venni a napi ritmusokat és az év körforgásának az emberre és az általa végzett tevékenységre, a mezőgazdálkodásra való hatását is. Nem használnak sem kémiai növényvédő szereket sem műtrágyákat. A talaj termékenységét állatok trágyájából és növényi maradványokból készült oltott komposzttal fokozzák.

Matthew Hayes számára ez az egész jóval több, mint egy megélhetési lehetőség. Inkább küldetésként éli meg, hiszen egyrészt elkötelezett a környezetvédelem és a fenntartható élelmiszer-termelés mellett, másrészt feladatának tekinti, hogy segítse azokat, akik egészséges élelmiszerhez szeretnének jutni. Fontos számára a hasonlóan gondolkodó emberekkel való közösségépítés is, ennek jegyében a napokban indít el egy Biogazda kört Zsámbokon, amely keretein belül képzik és hasznos tanácsokkal látják el az erre fogékony gazdálkodókat. A farmon a világ minden tájáról rendszeresen fogadnak önkénteseket, a nyáron pedig egy szociális program keretében a Szent János Kórház pszichiátriai betegeinek felépülésében segédkeztek, akik a rehabilitáció során biokertészkedéssel is foglalkoztak.

Címlapkép: Tóth Krisztina

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

bio

biogazdálkodás

bioélelmiszer

biogazdaság

ökogazdaság

ökogazdálkodás