Durva átalakulás vár a magyar borászatokra: búcsúzhatunk a jól ismert fajtáktól?

Több éves hagyomány, hogy évről-évre összeülnek a szakemberek, hogy megvitassák az Olaszrizlinggel kapcsolatos dolgokat. Az idei tanácskozás témáját a klímaváltozás adta, hogy miként tudnak alkalmazkodni a megváltozott időjárási körülményekhez. Átlagosan azt tapasztalhatjuk, hogy egyre melegebbek a nyarak, ami nem tesz jót a szőlőnek, hiszen a szőlő bizonyos hőmérséklet felett megáll a vegetációban, tehát nem fejlődik tovább. Ha a hőmérséklet jóval 30 fok felett van, akkor a szőlő egyrészt nem fejlődik tovább, másrész lebomlanak benne a savak. Ezért a legideálisabb, ha 18- 20-25 fokon, egyenletes hőmérséklet mellett tud fejlődni. Tehát a nagy hőmérsékletingadozások nem tesznek jót neki.

A klímaváltozásban az a legnagyobb probléma, hogy nagyon nagy a hőmérséklet leadás, egyre nagyobb a meleg, egyre szélsőségesebb az időjárás. A zivatarok, a jégesők miatta a páratartalom is nagyobb, így a betegségek kialakulásának valószínűsége is megnő. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy jelenleg sokkal komplexebb lenne a szőlőművelés, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt, hiszen mindig is voltak és lesznek is kihívások a szőlőben. A borászok arra keresték a választ, hogy hogyan lehet környezettudatosan, fenntartható módon szőlőgazdaságot művelni úgy, hogy ezekre a szélsőséges helyzetekre választ tudjanak adni.

Az, hogy van egy Olaszrizling szőlőfajtánk, az egy dolog, de ennek kismillió klónja van. Van olyan klón, ami bőtermő, van olyan, ami kisebb fürtökben terem, van olyan, ami kisebb bogyókban, van olyan, ami savgyűjtő és van olyan is, ami hamarabb cukrosodik, tehát számtalan lehetőség van. Ez az egyik fő vitaindító a szakemberek körében, hogy mely területeken, milyen klónokat érdemes használni, illetve, hogy melyek a legjobb klónok, amik hosszútávú megoldást nyújthatnak a klímaváltozásra.

Nem az a lényeg, hogy fajtát váltsunk, erről is volt szó, hogy érdemes lenne új fajták felé néznünk, hiszen változik a klímánk, ezért nembiztos, hogy ezek a fajták, amik tizenöt-húsz-harminc-ötven évvel ezelőtt működtek, azok most is tudnak működni. Arról van szó, hogy a fajta jó, csak megfelelő klónt kell kiválasztani, és ezen belül is lehet klónszelekciókkal dolgozni, és annak megfelelően megválasztani a szüreti időpontokat

– mondta Pintér Zsolt az Olaszrizling Szerintünk rendezvény főszervezője.

Mivel az Olaszrizling nagyon jól alkalmazkodik a körülmények ellenére és nagyon jól állja a sarat is, még bőven van tartalék a fajtában. A szakemberek több megoldás is kidolgoztak a fajta megtartására, amivel nagyjából minden borász egyet is értett. Az egyik ilyen az a talajmunka. Szerintük ezzel érdemes intenzívebben foglalkozni. Ezen belül is a mulcsolás az, ami egy nagyon fontos dolog.

Másrészt a különféle klónszelekciók jelenthetnek még megoldás. Ezen felül nagyon fontos a zöldmunka is, hogy tavasszal-nyáron milyen védelmet kap a gyümölcs, hogyan leveleznek, és hogy hogyan végzik ennek a munkának a különféle folyamatait. Az egyik fő cél, hogy az alkoholtartalmat a borokban elfogadható mérték alatt lehessen tartani, illetve a savtartalom és a PH érték is az ideálishoz jobban közelítsenek a klímaváltozás ellenére is. A klímaváltozás mellett a szőlő minőségét természetesen az is meghatározza és befolyásolja, hogy milyen területen terem.

Jelenleg a dél, dél-nyugati dűlők a legértékesebbek a Balaton körül, ezek ugye Balatonra néző „panorámatelkek”, ezek azonban nem biztos, hogy hosszútávon is képesek lesznek megőrizni az értéküket, hiszen a tóról visszaverődő fény többszörözi azt a hőmennyiséget, ami eljut a szőlőhöz. Ezáltal idővel nagyobb értéket jelenthetnek majd a keleti, nyugati és akár az északi fekvésű területek is. Ez persze nem azt jelenti, hogy a déli fekvésű területek elértéktelenednének

– hangsúlyozta a szakember.

Az Olaszrizling mára az egyik legkedveltebb fehér borrá vált, így nem csoda, hogy a borászok mindent megtesznek annak érdekében, hogy megmentsék a fajtát. Ezeken a szakmai megbeszéléseken a borászok át adhatják egymásnak tudásukat, így közös erővel tudják megoldani a fennálló problémákat.

Nemzetközi piacon is értelmezhetővé és izgalmas termékké nőtte ki magát a Csopaki Kódex, hegyboraival és dűlős tételeivel. Létrejött a Vinea Balaton termékkoncepció és hazánk első régiós együttműködésén alapuló bormárkája a Balatonbor 5 éve töretlenül fejlődik. Erősödik a Hegybor termékkör és egyre több borvidék, "hegy" kezdi kialakítani saját termékleírását a Balaton körül. A munkáknak egyértelműen egy közös nevezője van: az olaszrizling

– emelte ki Pintér Zsolt.

Címlapkép: Getty Images