Ez most komoly? Hamarosan légylárvákkal, algákkal táplált csirkét is vehetünk a boltokban

HelloVidék   
  Megosztom
Ez most komoly? Hamarosan légylárvákkal, algákkal táplált csirkét is vehetünk a boltokban

Habár a szójaalapú táplálékok viszonylag olcsó megoldást jelentenek, a környezetre nincsenek túl jó hatással. Van néhány környezetbarát alternatíva, de ezek jellemzően drágák, egy kutatás szerint azonban nem sokat változtatnak a hús ízén.

A világ húsfogyasztásában és ehhez kapcsolódóan a baromfitartásban is évtizedek óta óriási mértékű fellendülés tapasztalható. A fehérjében gazdag, zsírban szegény szárnyasokból egyre többet eszünk, az összes húsfogyasztáshoz viszonyítva kétévenként 1%-kal többet, írják a Baromfi Termék Tanács oldalán. Magyarországon a '60-as években kezdődött el a hagyományos baromfitenyésztés fejlesztése, a nemzetközi együttműködésbe való bekapcsolódás. A baromfitenyésztés szempontjából a kalászos gabona és a kukoricatermelés mind mennyiségben, mind minőségben és árban kedvező alapot nyújt a baromfitartás számára.

A hazai fogyasztók főleg a sárga bőrű csirkét kedvelik. A kukoricával etetett állatoknak alakul ki ilyen bőrszínük, ugyanis a kukoricában levő színanyag kiválóan színezi a csirkék bőrét. Magyarországon baromfi-takarmányozásra a kukorica mellett búzát, árpát és olyan növényi fehérjetakarmányokat, jellemzően szóját használnak fel, amik kedvezően hatnak a csirkehús ízére - az elfogyasztott takarmány minősége és fajtája ugyanis nemcsak a baromfibőr színét, de a baromfihús ízét is nagymértékben befolyásolja. Az Agrárszektor 2019-ben írta meg, hogy Magyarország átlagos takarmánymérlegét tekintve évente 1,4 millió tonna kukorica fogy, 565 ezer tonna szója, 562 ezer tonna búza és 277 ezer tonna napraforgó. Ha állatfajonként nézzük, akkor

Az Európai Unióba egyébként főleg az USA importál szóját. Habár a szójaalapú táplálékok viszonylag olcsó megoldást jelentenek, a környezetre nincsenek túl jó hatással. Van néhány környezetbarát alternatíva, de ezek jellemzően drágák, és az is felvet kérdéseket, hogy vajon befolyásolják-e a csirkehús ízét, minőségét, és ha igen, mégis hogyan. Nem véletlen, hogy egy német tudósok által végzett új kutatás is erre kereste a választ.

A göttingeni egyetemen folyó kutatásban, amiről a Modern Farmer számolt be, háromféle csirkehúst vizsgáltak. Az egyik csoport olyan csirkéktől származott, amiket fekete katonalégy-lárvákkal etettek, a másik csoportot spirulina-algákkal, a harmadikat pedig a jól bevált szójababbal. Az összehasonlítás alapját a húsok íze, textúrája, illata és színe képezte. A vizsgálat során azt találták, hogy a környezetbarát módon etetett csirkék húsa szinte semmiben nem különbözik a hagyományosan tartottakétól, főleg ízre nem. A kutatók ugyanakkor megjegyzik: a légylárvákkal etetett csirkék húsának kevésbé volt „ragadós” a textúrája, de ízben nem igazán mutatkozott különbség. Az algával etetett baromfihúsnak pedig markánsabb „csirkeíze” volt.

„Gondoljunk arra, hogyan szólnak a borospalackokon olvasható leírások – mi pont ezt tettük, csak épp húsokkal. Teljesen leírtuk az elfogyasztás során szerzett tapasztalatokat”, mondta el Brianne Altmann, a tanulmány vezető szerzője.

A jó hír, hogy a tápanyagforrás csak marginálisan változtatja meg a profilt, ráadásul ha meg is változik, csak jó irányba.

A húsok külsejét tekintve azt találták, hogy a környezettudatosan táplált csirkék húsa nyers állapotában különbözött a boltokban kapható, előre csomagolt csirkehústól. A lárvákkal etetett csirkék húsa enyhén sárgás árnyalatú volt, az algákkal etetetteké pedig világos narancssárga színezetű.

Van értelme!

A globális húsfogyasztás mutatói egyre csak nőnek. Az állattenyésztésben felhasznált fehérjemennyiség legnagyobb részét a szójababból nyerik, főleg csirkéket, teheneket és disznókat etetnek vele, ugyanakkor a kutatók azt mondják, környezetvédelmi szempontból hasznos lehetne a hagyományostól eltérő táplálási módokat alkalmazni az állattenyésztésben, így olyan tápanyagokat is használni, amiket nem a szántóföldön kell megtermelni. Jelenleg a világ mezőgazdasági területeinek nagyjából harmadát az állattenyésztés fenntartása miatt művelik.

Egy nemzetközi jelentésben publikált adatok szerint az állattenyésztők nagy mennyiségű üvegházhatású gázkibocsátásért felelősek, emellett egy másik tanulmány arról szólt, hogy a a Brazíliában termesztett és onnan exportált szójabab 5 év alatt 223 millió millió tonna széndioxid-kibocsátást eredményezett. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a fenntarthatóbb megoldások, például az algatenyésztés jóval költségesebb lehet, ennek a megfizetéséhez érthető módon a legtöbb baromfitenyésztőnek nem fűlne a foga. Habár ezek az alternatívák egyelőre nem terjedtek el széles körben az agráriumban, Amerikában már vannak gazdaságok, amik már légylárva alapú fehérjeforrást alkalmaznak.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

csirke

csirkehús

baromfi

baromfitenyésztés

takarmány

szója

alga

légylárva