Több mint egy éve tart már a megállíthatatlan áremelkedés a boltokban, de még mindig nem tudjuk feldolgozni, mégis miért kerül minden lassan kétszer annyiba, mint korábban. A heti nagybevásárlás közben sokan elgondolkodtunk már azon, mennyit változott a világ egy év alatt, hiszen korábban annyi mindenből tudtunk olcsó, laktató ételt főzni – vajon ez most is így van? Mit tudunk kihozni a lehető legalacsonyabb büdzséből, ha előételt, főételt és desszertet is szeretnénk készíteni a családnak?
Cikkünkben leteszteltük, melyek azok az egyszerű magyaros ételek, amiket még az elszállt árak mellett is fillérekből kihozhatunk – bevalljuk, nem volt egyszerű a dolgunk -, ráadásul az elkészítésük sem bonyolult, így könnyűszerrel összedobhatjuk őket a rohanós hétköznapokon is. Mutatjuk, hogyan készül a köménymagos leves krutonnal, a krumplis tészta újragondolt verziója, illetve az édes, mákos puliszka! Megválaszoljuk a legfontosabb kérdést is: mennyibe került mindez?
Filléres élelmiszerekre vadásztunk
A boltok sorait járva felmerült bennünk a kérdés: mégis melyek azok az élelmiszerek, amelyek még a rekordinfláció alatt is megőrizték filléres mivoltukat, hiszen a legnagyobb dráguláson, sokszor árduplázódáson pont, hogy az olyan alapélelmiszerek estek át, mint a kenyér vagy például a sertészsír. A KSH 2023 januári adatai szerint az infláció 25,7% az elmúlt év januárjához mérten, ezen belül az élelmiszerinfláció elérte a hajmeresztő, 44%-os szintet. Mégis mit tehetünk ilyenkor, amikor szó szerint „minden drága”, hogyan kerüljük meg az inflációt okosan?
A régi idők háziasszonyai aranyszabályként tartották számon, hogy spórolás idején kenyeret, tésztát és krumplit kell enni, hiszen mióta világ a világ, ezek a legolcsóbban előállítható, ám laktató élelmiszereink – azonban ehhez azt is tegyük hozzá, hogy már csak úgy spórolhatunk rajtuk, ha a különféle tésztákat is magunknak állítjuk össze, egészen az alapoktól, avagy a liszttől, tejtől, tojástól. Korábbi cikkeinkből kiderült, hogyan készül a házi kovászos és élesztős kenyér, hogyan süthetünk otthon édes és sós pékárut, illetve hogyan készíthetünk száraz tésztát házilag – most ötvözzük a tudásunkat és kitaláljuk, miként ússzuk meg az étkezést a lehető legolcsóbban.
Ha filléres élelmiszerek után kutatunk, a legkézenfekvőbb, ha a régi paraszti ételekhez, illetve az iskolai és munkahelyi menzák konyhájához fordulunk: míg előbbi esetben a legegyszerűbb és legkönnyebben hozzáférhető alapanyagokból tanulhatunk meg finom ételeket főzni, addig a menzás ételek megmutatják, milyen fogásokat lehet olcsón, nagymennyiségben is előállítani (tudd meg, miért olyan rosszak a menzás ételek, hogyan javíthatod fel őket egyszerűen!).
Hogy mit vásároljunk a boltban? Nos, ahogy a fentiekben írtuk, elsősorban olyan alapélelmiszereket, amelyekből olcsóbban előállíthatjuk a késztermékeket, mintha a boltban vennénk. Egyelőre hatósági áron kapható a tej, a búzafinomliszt és a tojás, ám az olyan egyszerű alapanyagokat se felejtsük el, mint a krumpli, az alma, a hagyma és a gyökérzöldségek, a húsok közül pedig még mindig kaphatók jó áron a belsőségek és az olcsóbb szalonnák, amelyek megízesítik ételeinket.
Ha már az ízeknél tartunk, igaz, hogy a fűszerek ára is megemelkedett, azonban őket nem érdemes kisajnálni ételeinkből, hiszen csak néhány csipetre van szükség belőlük. További olcsó alapanyagaink a búza- és kukoricadara, a rizs, de a megannyi mindenhez szükséges élesztő is fillérekért kapható. Ha édességre áhítozunk, felejtsük el a csokit, cukorkát, helyette vegyünk le egy üveg házi lekvárt a kamra polcáról – süteményhez, tésztához is kiváló, ráadásul, ha szezonális alapanyagokból, magunknak készítjük, még olcsó is.
Paraszti ételek – egyszerűek, ám nagyszerűek
Ha az eredeti népi konyhához szeretnénk visszanyúlni, meglepődünk, mennyi mindent készítettek őseink a legegyszerűbb alapanyagokból. A liszt, a víz, a tojás és a tej mellett a legkézenfekvőbb volt a köles, a búza és a kukoricadara, illetve a korpa használata, amelyekből különféle kásákat és ciberét készítettek. A cibere gyakorlatilag egy erjesztett korpából készített savanyú lé, amit önmagában is fogyasztottak, de leves formájában és más ételek ízesítőjeként is kedvelték. Szintén ciberének nevezték a savanykás gyümölcsleveseket is (pl. szilvacibere, meggycibere), amelyeket a nyári időszakban nagymennyiségben fogyasztottak.
A népi konyhában népszerűek voltak a különböző szegényesebb és gazdagabb kásák, illetve a kukoricadarából készített puliszka; ezeket sós, már-már egészen zsíros feltétekkel (pl. tejföl, szalonna, kolbász) és édesen is fogyasztották (mák, dió, lekvár, aszalványok). A paraszti konyhában rengeteg levest készítettek – ezek gazdagságukat tekintve széles spektrumon mozogtak, az egyszerű zöldséglevesektől kezdve az olyan laktató fogásokig, mint a ciberével savanyított aratóleves.
Közkedveltek voltak az olcsó, sokáig elálló zöldségek, rengeteg burgonyás, káposztás egytálételt készítettek, a gyümölcsöket pedig befőzték, hogy egész évben elérhetőek maradjanak. A magyar konyha közkedvelt finomságai továbbá a kelttészták, amelyeket számtalan formában készítettek/készítenek a mai napig (kedvenc receptjeink ezek közül a házi medvehagymás csiga, a házi túrósbatyu és a langalló).
Menzaételek az otthoni konyhában
A magyar tanulók és dolgozók nagytöbbsége élete során legalább egyszer biztosan átélte a menzás étkeztetés emlékezetes élményét, aminek habár sokszor negatív a megítélése, megannyi pozitívummal is bír. A menzás étkeztetés lényege, hogy egy közösségi konyhán nagymennyiségben állítanak elő olcsó ételeket: ezt gyakran illetik azzal a kritikával, hogy nem elég változatosak a menüsorok, ám ennek az oka teljességgel érthető, hiszen nehéz olyan ételeket főzni, amelyeket minden vendék finomnak, legalábbis fogyaszthatónak talál.
A tipikus menzamenü majdnem mindig levesből és főételből áll, általában egy szegényesebb levest gazdagabb főétel, míg egy gazdagabb levest egyszerűbb második fogás követ – a lényeg, hogy a menzamenü elérje a célját és jóllakottá tegye a gyerekeket, felnőtteket. A levesek közé soroljuk a paradicsomlevest, húslevest, a borsólevest és más zöldségleveseket, illetve a pörköltalapú (jellemzően maradék pörkölt újrahasznosításával) készített raguleveseket – így születik például a menzás palócleves is.
A menzás főételek között gyakori vendég a rakott krumpli, a rántott hús krumplival, a különböző főzelékek (pl. sárgaborsó főzelék, lencsefőzelék, paradicsomos káposztafőzelék vagy paradicsomszósz húsgombóccal, zöldbabfőzelék, zöldborsófőzelék és még sorolhatnánk), a tészták közül pedig gyakran előfordul a káposztás tészta, a grízes tészta, a krumplis tészta vagy a bolognai spagetti. A sütemények közül, ha desszertnap van, gyakran látott finomság a meggyes piskóta és a lekváros bukta.
A következő szuperegyszerű, szuperolcsó receptekben egyesítettük a hagyományos paraszti konyha erejét a menzás menük lényegre törő egyszerűségével – a lényeg, hogy főzzünk valamit, ami egyszerre finom, tápláló és pénztárcabarát is. Nézzük, hogyan készítsünk levest, főételt és desszertet négy főre, kevesebb mint 2.000 forintból!
Előétel: Köménymagos leves krutonnal
Ha a tökéletes filléres levest keressük, semmi esetre sem mehetünk el a klasszikus köménymagos leves mellett, hiszen ez az étel majdhogynem ingyen van még a mai árak mellett is. Hogy a leves ne csak ízes, hanem laktató is legyen, készítsünk krutont kenyérkockákból – ezzel a maradék szikkadt kenyeret is megmenthetjük.
Hozzávalók
- 3 ek napraforgóolaj
- 2 ek liszt
- 1 tk köménymag
- 1 ek őrölt fűszerpaprika
- só, bors ízlés szerint
- 1,5 l víz
- 2-3 szelet kenyér
A köménymagos leves elkészítése
Készítsünk rántást a lisztből és az olajból (sertészsírral is helyettesíthetjük), keverjük hozzá a fűszerpaprikát és a köménymagot, majd engedjük fel a vízzel, sózzuk és borsozzuk ízlés szerint. Amíg a leves felforr, készítsünk a kenyérből pirítóst, majd kockázzuk fel és már tálalhatjuk is az egyszerű köménymagos levest.
Mennyibe került?
A köménymagos leves elkészítési költségét kb. 200 Ft-ra tippeljük, hiszen olyan alapanyagokból készítettük, amelyek a legtöbb konyhában eleve fellelhetőek – egyszerű magyaros fűszerek, egy kis liszt és egy kevés olaj. A levesbetétünk ebben az esetben kenyér volt, aminek az ára ugyan jelentősen megemelkedett, ám még a legmagasabb árak mellett is kijön 2 szelet fehér kenyér 100 Ft-ból.
Főétel: Újragondolt krumplistészta
Felejtsd el a rémálmokat a menzás krumplis tésztáról, mert ennek az ételnek bizony köze sincs hozzá! A tészta készítése kapcsán megfogadjuk a fentiekben leírt tanácsot: hanyagoljuk a túlárazott bolti tésztát, helyette elkészítjük magunknak 2 tojásból és 200 g lisztből. A krumplis tésztát leggyakrabban fodros nagykockával készítik, ám mivel házi tésztáról van szó és az egyszerűségre törekedünk, mi egyszerű csuszából fogjuk összedobni a menüt.
A tészta hozzávalói
- 200 g búzafinomliszt
- 2 db tojás
- 1 csipet só
- pár csepp víz szükség szerint
A többi hozzávaló
- 200 g krumpli
- 100 g füstölt csemegeszalonna
- 1 fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 ek őrölt pirospaprika
- só, bors ízlés szerint
A krumplis tészta elkészítése
Készítsük el a krumplistésztához a csuszatésztát a korábbi cikkünkben leírt egyszerű recept alapján (vagy dolgozzunk bolti tésztával), majd a tésztát egyszerűen főzzük meg sós vízben. Kockázzuk fel a füstölt szalonnát és süssük ki a zsírját egy nagy, mély serpenyőben vagy egy fazékban, majd vegyük ki a zsírból a szalonnakockákat. A hátramaradt zsíron dinszteljük meg a finomra aprított hagymát és a fokhagymát, majd adjuk hozzá a megtisztított, apróra kockázott, előfőzött krumplit, sózzuk, borsozzuk, paprikázzuk bőkezűen. A krumpli egy részét törjük át, majd adjuk hozzá a főtt tésztát és a sült szalonnát, jól forgassuk össze és tálalhatjuk is. Kínáljuk önmagában vagy es kis savanyúsággal.
Mennyibe került?
A 2 tojás (73 Ft/db), a 200 g liszt (203 Ft/kg) és a 200 g kései burgonya (352 Ft/kg) ára összesen 257 Ft volt, a 100 grammos szalonnánk (fogyasztói átlagára* 2.970 Ft/kg) ára 297 Ft volt, a vöröshagyma (fogyasztói átlagára* 432 Ft/kg), amit felhasználtunk – számoljuk azt is 100 grammnak – 43 Ft, a fokhagymára és egyéb fűszerekre pedig számoljunk rá 100 forintot. Tehát: a főételünk 4 főre, húsos hozzávalóval együtt kijött becsléseink szerint 697 Ft-ból.
*A fogyasztói átlagárak a KSH 2023 januári adatai alapján kerültek kiszámolásra, a pillanatnyi fogyasztói árak esetében (inflációtól, forgalmazó bolttól függően) kisebb változások, áremelkedések előfordulhatnak.
Desszert: Mákos puliszka
Az egyszerű levesünket igen tömény főétellel kísértük le, azonban a mi hasunkban még mindig maradt egy kis hely valamilyen édes finomságnak. Nagyszüleink, dédszüleink idejéből kerestük meg az eredeti mákos puliszka receptjét, ami annak ellenére, hogy a legolcsóbb – jelen esetben édes, de egyébként sós feltéttel is kínálható – fogások közé tartozik, szintén szuperlaktató, ráadásul megállja a helyét főételként is.
Hozzávalók
- 200 g kukoricadara
- 1,2 l víz
- 1 tk só
- 50 g margarin
- 150 g darált mák
- 150 g porcukor
A mákos puliszka elkészítése
Mérjük ki a vizet és egy kevés sóval ízesítve kezdjük közepes lángon melegíteni. Éppen, mielőtt felforrna, öntsük bele a 200 g kukoricadarát, majd főzzük meg sűrű kevergetés mellett (a puliszka főzési ideje kb. 5-10 percig tart, de vigyázzunk, le ne égjen az alja!). Amikor a puliszka besűrűsödött, adjuk hozzá a margarint, hogy krémesítsük, tartalmasabbá tegyük, majd öntsük ki egy adott formába és hagyjuk kihűlni.
Ízlés szerint sütőben rásüthetünk választott feltétekkel, hogy még finomabb legyen (ez a sós puliszkához ajánlott, amelyhez használhatunk tejfölt, szalonnát, kolbászt, zöldségeket, magvakat, gombát stb. – ehhez a puliszkát kb. 2-3 cm vastagságúra egyengessük el egy tepsiben, majd 10-15 percig süssük 180°-ra előmelegített sütőben). A mi puliszkánk most a desszert szerepét tölti be, így porcukorral és darált mákkal kínáljuk, de ha van a kamrában, egy kis lekvárt is nyugodtan kanalazzunk a tetejére.
Mennyibe került?
A kukoricadarából (498 Ft/kg) 200 g került a fazékba, ami kb. 100 forintunkba került, a margarinra (629 Ft/200 g) 157 Ft-ot költöttünk, a porcukorra (359 Ft/500 g) átszámolva 108 Ft ment el a boltban, végül a darált mákra (2.465 Ft/kg) 370 Ft-ot költöttünk el. Tehát: a puliszkánk, ha feltételezzük, hogy a csapvíz és az a kis só „ingyen” volt, akkor összesen 735 Ft-ot költöttünk el.
Számoljunk utána! Mennyibe került háromfogásos menüsorunk?
Előétel gyanánt köménymagos levest fogyasztottunk, aminek az anyagköltségét 200 Ft-ra becsültük; az ebédünk egy újragondolt, szuperegyszerű krumplistészta volt, csupa hatósági áras alapanyagból, finom füstölt szalonnával – ezt 697 Ft-ból megúszhatjuk, ha a tésztát magunknak készítjük el. A legdrágább fogás összességében a desszertnek készített puliszka volt, amire 735 forintot szántunk, ám ezt a költséget is lejjebb szoríthatjuk, ha kihagyjuk belőle a mákot és inkább csak lekvárt használunk feltétnek.
A háromfogásos menünk minden felhasznált tétel árát beszámítva összesen 1.632 Ft volt, ám ha a csapvizet, sót és egyéb, elhanyagolható tételeket is hozzávesszük, akkor is kijövünk 2.000 Ft alatt. Filléres menüsorunk elkészítésével kapcsolatban mindössze egyetlen tételt nem vettünk figyelembe, mégpedig a megemelkedett árú háztartási energiát, ami kismértékben szintén megemelheti a főzési költségeket – mindent egybevetve azonban így is jól jártunk, hiszen alig költöttünk, ráadásul mindenki jóllakott.