Mutatjuk: ennyivel nőtt a bruttó átlagkereset Magyarországon

HelloVidék   
  Megosztom
Mutatjuk: ennyivel nőtt a bruttó átlagkereset Magyarországon

10.4%-kal nőttek a bruttó bérek novemberben a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására.

Novemberben a bruttó átlagkereset 355.100 forint volt, míg a nettó átlagkereset 244.700 forinton állt, figyelembe véve a családi adókedvezményeket. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 366.700 forint volt a hónapban. A nettó bérek szintén 10.4%-kal emelkedtek, így a reálbér növekedés 7.1% volt, derül ki a Takarékbank közleményéből.

Kiemelten fontos mutató a makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 10.9% volt az előző havi 11.3% után. A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérei 5.1%-al növekedtek. A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 2.8%-al növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3.2% volt, míg a közszférában 0.8%-al nőtt ugyanez a létszám az előző év novemberéhez képest, vagyis továbbra is az üzleti szféra növekedése hajtja alapvetően a foglalkoztatást, ami jó hír az adófizetői bázis szempontjából.

Tavaly 11%-ot meghaladó lehetett a bérnövekedési ütem, idén pedig 9%-os növekedési volument vár a Takarékbank. 2018-ban a reálbérek növekedése 8.3% lehetett, idén pedig 6%-ot alulról közeledő növekedésre számít a Takarékbank a mutatóban. 2013-tól 2019 végéig a jelenlegi folyamatok alapján 51%-kal nőhetnek a reálbérek, ami globálisan is kiemelkedő ütemet jelent.

A továbbra is feszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája az elkövetkező időszakban is intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz napjainkban. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80%-át elérje a hazai. Ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen segíteni tudna. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni.

Mindez természetesen kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy az látható például az építőipari folyamatos csúszásokon is, de ez a folyamat fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximálisan ki legyen használva, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, amit immár nem tudnak kikerülni a vállalkozások. Harmadrészt pedig azt, hogy az alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti az egész gazdaság termelékenységét és a versenyképességet.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. KATTINTS!
  Megosztom

hellovidék

bér

béremelés

bruttó kereset

nettó kereset

munkaerőpiac