Pénzeső érkezett Debrecenre: erre megy el 800 milliárd forint

Palkovics László elmondta: a Debrecen 2030 - A Kárpát-medence észak-keleti régiójának központja című projekt keretében 427 milliárd forint forráshoz jut a város a régió népességmegtartó erejének és versenyképességének növelésére, de a további - például egyetemi - fejlesztésekkel összesen csaknem 800 milliárd forintot fordíthatnak beruházásokra központi forrásból.

A tárcavezető a Debrecen 2030 projektből kiemelte a gazdasági kapcsolatok élénkítését, a közlekedésfejlesztést - nevesítve az autópálya-, illetve vasúti összeköttetést Nagyváraddal, és a debreceni repülőtér "komoly nemzetközi" légikikötővé bővítését -, az oktatás terén pedig a debreceni nemzetközi iskola és a német iskola kialakítását, valamint a román és az ukrán nyelvű oktatás megteremtését. A kormány a források biztosítása mellett a jogszabályi háttér megteremtésével és a projektmenedzsment ellátásával járul hozzá a fejlesztések sikeréhez.

Palkovics László a találkozón Gazdasági versenyképességünk - Debrecen 2030 fejlesztési terv címmel tartott mintegy másfél órás előadásában kitért arra, hogy a magyar gazdaság egészséges ütemben fejlődik, 850 ezerrel többen dolgoznak a gazdaságban, mint 2010-ben. Megítélése szerint további 500 ezer ember potenciálisan bevonható a foglalkoztatásba, amivel a dolgozói létszám elérné az ötmilliót, a foglalkoztatási ráta pedig - ami ma hazánkban 69,5 -, elérné a jelenlegi németországi 78,3 százalékot.

Felhívta a jelenlevő gazdasági vezetők figyelmét a nők részmunkaidőben való foglalkoztatására, amiben jelenleg Magyarország az utolsó helyen van Európában. "Ez jól működő konstrukció Európában" - mondta, hozzátéve, hogy a tárca hamarosan meghirdet ilyen a programot, de "a vállalkozások esetében lehet, hogy valamilyen ösztönzőre lesz szükség".

A termelékenység növelése érdekében - Magyarországon a munkaerő termelékenysége fele a németországinak - a kormány egy hónapja versenyképességi csomagot publikált - mondta a miniszter. Palkovics László szerint a magyarok életminőségének javításához erős magyar vállalkozásokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre van szükség.

A minisztériumi stratégiából kiemelte a Kreatív magyarok, innovatív vállalkozások programot, amely kiterjed az oktatási rendszer átalakítására, az innovációs és kutatási rendszer struktúraváltására, a kulcsiparágak - építőipar, egészségipar, élelmiszeripar és a kreatív ipar - fejlesztésére, a digitális tudatformálásra.

Fontosnak nevezte a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztését mondván, hogy minden 100 vállalkozásból 97 magyar tulajdonú, de gazdasági súlyuk összesen annyi, mint a 3 százalék multinacionális vállalatnak.

Kiemelte: egyre nő azon vállalkozások száma, amelyek jelentős kutatás-fejlesztést hoznak, "a globális értékláncok a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységüket hozzák Magyarországra".

Palkovics László kitért a nemzetközi kapcsolatok építésének fontosságára, ugyanis sok esetben csak ilyen formában lehet közvetlen európai uniós forrásokhoz jutni. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2021-2027 között 100 milliárd euró közvetlen Brüsszelben elérhető forrás lesz kutatásra, amire vállalkozások, egyetemek, kutatóhelyek pályázhatnak.

Rámutatott arra is, hogy Magyarország a kutatás-fejlesztés terén a 22. helyet foglalja el Európában, ami indokolja, hogy "az innovációs-kutatási rendszer irányításán változtatni kell". Szét kell választani a kutatási és az innovációs folyamatokat, utóbbira csak vállalkozások pályázhatnak - mondta, ugyanakkor figyelmeztette az egyetemeket, ha a kutatási pályázati forrásokat nem tudják felhasználni, azt visszaveszik.

Az üzleti-befektetői fórumon Szilvássy Zoltán rektor utalt rá, hogy a Debreceni Egyetem elsőként alakítottak klasztereket az iparkamarával, a városi önkormányzattal és a gazdasági szereplőkkel együttműködve. "Rádöbbentek" ugyanis, hogy "az egyetemi-akadémiai észjárással csak korlátozottan tudnak a gazdaság számára hasznokat termelni". Az elmúlt évek együttműködése "markáns eredményeket" hozott - tette hozzá a DE rektora a befektetői fórumon.