Nagy dobásra készül egy magyar település: épül a jövő városa?

Egyre felkapottabb téma az okosvárosok kialakítása, viszont arról, hogy egy település hogyan válhatnának okosabbá még nincs közös megegyezést. A legtöbben a digitalizációt, a technológiai fejlesztéseket és a különböző kütyüket tudnák összekapcsolni egy ilyen projekttel, viszont ez manapság sokkal többről szól.

Az okosváros-fejlesztések az élet kényelméhez járulnak hozzá, az innovációnak is az a lényege, hogy legyen társadalmi hasznossága, magyarán a helyiek hétköznapjait tegye élhetőbbé – mondta Monszpart Zsolt, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke egy korábbi konferencián.

Az okosváros gondolatot a kormány is támogatta, így tavaly decemberben meg is jelent egy rendelet, amely az úgynevezett "okos város központi platformszolgáltatás" létrehozásáról és működtetéséről szól, valamint magába foglalta azt is, hogy Monort városát nevezték ki, mint a fejlesztendő szolgáltatások tesztelésére kiválasztott települést.

Az, hogy miért ez a város lett kinevezve, egyszerű okai vannak: megfelelő a település fekvése, mérete és lakosságszáma. A kisváros hosszú ideje körzetközponti szerepet tölt be, járási székhely, a kistérség valódi természetes központja. Jó közlekedéssel bír, mind vasúttal, mind közúton helyközi járattal és gépkocsival is jól megközelíthető.

„Közszolgáltatásai kiterjedtek és azokat széles körben biztosítjuk nemcsak a helyi, de a vonzáskörzet lakosságának is, ugyanakkor nem vagyunk nagyváros, megyeszékhely, így egy pilot talán kezelhetőbb méretekben, első körben méretgazdaságosan valósítható meg" – emelte ki Zsombok László, a város polgármester.

Az okos városok, okos települések fejlesztési sikerének érdekében kialakításra kerül az okos város központi platformszolgáltatás, amely pilot projektként Monor valósulhat meg elsőként. A fejlesztés célja olyan informatikai infrastruktúra létrehozása, amely lehetőséget ad az állami közszolgáltatások és a települések által létrehozott helyi fejlesztések, szolgáltatások összehangolására. A Települési Térinformatikai Platform és a Települési Középület Kataszter fejlesztését a Lechner Tudásközpont készíti elő. A fejlesztéseket még idén megkezdődnek, és a tervek szerint 2020 februárjáig a projektben kitűzött összes cél megvalósul majd. Persze ezután jön még csak a java, hiszen ezután kezdődik a tesztidőszak.

Milyen fejlesztéseket szeretnének megvalósítani Monoron? Korszerűsítenék a közvilágítást, várakozás érzékelővel és automatikus fényerősség szabályozással látnák el a gyalogátkelőhelyeket, kerékpárutat és hozzá tartozó járdát építenének ki, amely haladás szenzoros automatikus fényerősség szabályozással rendelkezik majd. A tervekben szerepel továbbá: utcabútor jellegű automatikus működésű köztéri illemhely létrehozása, hozzá egy külön rendszer is, ami SMS-üzenetben jelezné többek között a fagyveszélyt, áramkimaradást, vízhiányt, dugulást, segélykérést és a vendégtéri rosszullétet is a helyiségben.

Az okosváros projektben olyan segítő fejlesztések is tartoznak majd, mint például az, hogy a lakosok elektronikus úton fizethetnék be a gyermekétkeztetés költségeit, valamint online le is tudnák mondani vagy fel is tudnák függeszteni ezt a szolgáltatást. Emellett a kiskorúak felügyelete is nagy hangsúlyt kapna a fejlesztésekben: az általános iskolások azonosítaniuk kell magukat az iskolába érkezéskor, illetve elhagyásakor, amiről a szülők elektronikus értesítést kapnak majd. Az oktatási intézményekben is készülnek újdonságokkal, a tervek szerint minden iskolában lenne legalább egy okos tanterem, amiben a diákok tableteken tanulnának, a tanárok pedig multifunkciós digitális táblát használhatnának.

A városlakók számára újítás lenne még az is, hogy az e-személyazonosító igazolványt városkártyaként is használhatnák, így ezzel igénybe vehetnék a szociális támogatásokat, vagy akár a kikapcsolódást szolgáló szolgáltatásokat is, mint például uszoda vagy könyvtárlátogatás.

A projektben szerepel az is, hogy a városban épüljön ki az ország legokosabb sétálóutcája, ahol telefon töltésére alkalmas, wifi-vel felszerelt okospadok és pavilonok is használhatók majd. Ezt egészítenék ki olyan izgalmas és hasznos ötletek is, mint az olyan kerékpártárolók kialakítása, amik csak e-személyivel nyithatóak és zárhatók. Ezeket a tárolókat kamerák figyelnék, hogy ha valaki el akarja őket lopni, akkor a felvételek által azonosítani lehessen a rablót. A próbálkozásról a tulajdonos elektronikusan értesítést kapna, így azonnal tudna intézkedni az ügyben. Természetesen a térfigyelő-rendszer magy segítség lenne a rendőrséget és a közterület-felügyelet számára is.

A rendszerhez más városok is tudnak csatlakozni

Ha beválik és működik az új projekt, akkor a kormány az okosváros központi platformszolgáltatás létrehozásával létrehozna egy központi egységcsomagot, amihez bármelyik település tudna csatlakozni. A pilot-program fő célja, hogy a fejlesztők tapasztalatokat szerezzenek a központi szolgáltatások és a helyi fejlesztések közötti együttműködésről. A fejlesztések lehetőséget adnak a kétirányú információ-áramlásra, amely során az önkormányzatoknál meglévő adatokat egy országos adatbázisban összesítenék. Ezt követően bármelyik helyi szervezet lekérheti a rá vonatkozó, és a fejlesztésekhez szükséges adatokat

Mennyibe kerül majd ez?

A fejlesztési költségeket a rendelet szerint részben a településeknek kell állniuk. Ezalatt azokat a költségeket értik, amelyek nem a központi platformfejlesztés részei, hanem helyi igényekre igazodó beruházások.

Mivel Monor a projekt első, tesztvárosa, így a költségeit a központi költségvetésből finanszírozzák. A tervek szerint 2019-re 2,5 milliárd forintos kerettel számolnak. A 2020-2025-re várható költségek a szakemberek szerint alacsonyabbak lesznek, mivel a beruházások legnagyobb része idén zajlik majd, a fejlesztések fenntartás pedig érthetően kevesebb pénzbe kerül.

A később csatlakozó önkormányzatoknak leghamarabb 2020. július 31. után be kell kapcsolódni a programba, de nekik már a helyi fejlesztéseket maguknak kell állniuk, mivel a kormány ugyanis csak a központi szolgáltatások költségeit állja. Ez utóbbi kis híján 2 milliárd forintot jelent a következő években a kormányrendeletben elérhető adatok alapján.