Veszélyben lehet a nemzeti italunk: kitől vegyünk ezután pálinkát?

HelloVidék   
  Megosztom
Veszélyben lehet a nemzeti italunk: kitől vegyünk ezután pálinkát?

Láthatatlan konkurencia végzi ki a pálinkapiacot: az otthon főzött párlatok feketekereskedelme és a magánfőzők által illegálisan üzemeltetett bérfőzdék elburjánzása. A helyzet már nem pusztán az ágazat sikerességét veszélyezteti, az újabb kedvezőtlen intézkedések pedig veszélyeztetik az elsőszámú hungarikumként számon tartott pálinkát - írja a Pálinka Nemzeti Tanács közleményében.

A Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) szerint, ha nem húznak záros határidőn belül éles határokat a pálinka és a saját célra készült párlatok között, az ágazat a szabadságharcként emlegetett időszakot a fegyverletétellel zárja.

A PNT szerint a 2010 előtti állapotok visszaállítása lehetetlen, de az ágazatot az is megmentené, ha a kormány feltérképezné a feketekereskedelemet, és legális keretek közé szorítaná a saját célra történő párlatkészítést. A jelenlegi jogszabályok ugyanis nemcsak lehetővé teszik, szinte ösztönzik is az illegális kereskedelmet azzal, hogy legális keretek között lehet a fogyasztási igényeknél sokkal több párlatot előállítani.

A pálinka 2000 és 2010 közötti sikeres szakasza az akkor kedvező piaci és jogszabályi körülményeknek volt köszönhető. 2010 és 2015 között a magánfőzés és a bérfőzés is jövedékiadó-mentessé változott. A magánfőzők készülékeinek bejelentése 2015-ben kötelező lett, a magánfőző évente legfeljebb 86 liter (50 fokos) mennyiségű párlatot állíthat elő, mely a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. Azóta a magánfőzéshez való jogot minimum 5 darab párlat adójeggyel válthatja meg a magánfőző.

Az ágazat a 2015-ös jogszabályok változása után egyedi piaci helyzetet örökölt: ellenőrzés és felderítés hiányában feltérképezni sem tudta, hogy mekkora az az illegális és láthatatlan konkurencia, akivel nap mint nap meg kell küzdenie. Azóta szinte stagnál a pálinka forgalma, a bejelentett bérfőzdéké pedig csökkent, miközben az alkoholfogyasztás hazánkban folyamatosan nő.

A magánfőzők ellenőrzése továbbra is önkormányzati hatáskörbe tartozik, ezért a saját fogyasztásra készült párlatmennyiségről nincsenek valós adatok. Arról, hogy mennyi illegális, ipari mennyiségben előállított gyümölcspárlat készülhet hazánkban, kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvánosságra hozott leleplezéseiből lehet következtetni. Az utolsó hasonló akció márciusban Veszprém megyében történt, ahol három darab egy helyen működésben lévő magánfőző berendezést, 450 liter alkoholterméket valamint több mint 2500 liter lepárlásra váró cefrét foglalt le a NAV. Ezt a mennyiséget legális keretek között egy magánfőző (50 fokos párlat esetében) több, mint öt év alatt készítheti el, háromszázezer forint értékű párlatadójegy kiváltásával. Egy kereskedelmi főzde esetében ugyanez a mennyiség legalább 1,5 millió forint adóbevételt jelentene az államnak (750 ezer forint jövedéki adó, 495 ezer forint NETA, 335 ezer forint ÁFA).

A zárjeggyel ellátott pálinka 2019 januárjától “népegészségügyileg nem hasznos élelmiszer”, fogyasztása népegészségügyi kockázatot jelent, miközben a pálinkát veszélyeztető feketepiac tovább burjánzik. A kereskedelmi és bérfőzdék működését ellehetetlenítik a túlszabályozások, pedig ezek a piaci szereplők nem csak „sejtésekre” alapozzák az ágazat közelgő piaci összeomlását.

A Pálinka Nemzeti Tanács kész megoldásokat javasolni a problémákra, és minden olyan együttműködésre nyitott az illetékes minisztériumokkal, amellyel esetleg megmenthető a pálinka.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

pálinka

alkohol

főzde

párlat

pálinkafőzde

pálinkapiac

magánfőzde

feketekereskedelem