- Ennyire súlyos az aszályhelyzet: veszélyben a magyar zöldség és gyümölcs
- Tombol a szárazság: eddig 550-szer annyi az aszálykár-bejelentés, mint tavaly
- Lázadoznak a gazdák a Sió-tervek ellen: a Balatonból öntöznék a földjeiket
- Óriási aszály uralja az országot: változik az öntözési idény az agráriumban
- Aggódnak a magyar gazdák: brutális szárazság tombol a magyar földeken
- Súlyos károkat okoz az aszály: romlani fog a takarmány és a kenyér minősége
- Fotó: szomorú látványt nyújt a kiszáradt lilafüredi vízesés
- Veszélyben az őszi gabona: ilyen szárazság már rég nem volt a földeken
- Kiszáradnak a magyar földek: esőért fohászkodnak a földművesek
- Drágult a dohány: a hazai termelést is visszavetette az aszály
Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a gazdasági napilapnak elmondta, hogy április első feléig gyökérzöldségek (csaknem 5 ezer hektár), hagymafélék (2 ezer hektár) és zöldborsó (mintegy 20 ezer hektár) került a földbe. A korai vetésű növények mintegy 80 százalékát öntözik és az aszályt jobban átvészelték, mint az őszi vetésű szántóföldi növények.
A szabadföldi zöldségek - amelyek közül különösen jelentős a csemegekukorica és a dinnyefélék - vetése, palántázása április közepén kezdődik, nekik kifejezetten jól jött a hét végi eső, de a vetés utáni egy-másfél hétben is szükségük lesz csapadékra, hogy kikeljenek. A termelők sikeressége tehát nagyban múlik a következő egy hónap időjárási viszonyain is - mondta Ledó Ferenc.
Fotó: MTI/Sóki Tamás