Ez még csak a kezdet: ide vezethet a méhek rohamos pusztulása

Ahogy a portál írja, jelenleg elhalványul minden más globális kihívás a koronavírus elleni harc mögött. De ettől még a klímaváltozás nem áll le, így még mindig nagyon fontos probléma a beporzó állatok gyors eltűnése. Holott a beporzókon mi magunk, egyénileg is viszonylag sokat segíthetünk.

Képzeljük csak el, hogy ha azok a polcok az élelmiszerüzletekben, amelyek most a koronavírus-járvány során sok helyütt ideiglenesen kiürültek, végleg üresen maradnának. Beporzók nélkül bizony ez történne – rajtunk és a döntéshozókon múlik, hogy így lesz-e

- írja a 24.hu.

A témával kapcsolatban Dr. Kovács-Hostyánszki Anikót, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a beporzás-ökológia szakértője nyilatkozott. Akit arról kérdeztek, melyek azok a beporzók, hogyan dolgoznak, mire mennénk nélkülük?

Kezdjük azzal, hogy beporzónak tekintünk bármely olyan állatot, amely virágokat látogat a maga és/vagy utódai táplálása céljából, és közben virágport juttat egy növényfaj egyik virágáról a másikra, segítve ezzel annak megtermékenyülését, a termés- és magképzést. Itthon elsősorban rovarokról – leginkább méhekről, lepkékről, egyes legyekről, szúnyogokról, összességében több ezer fajról – van szó, de trópusi területeken élnek viráglátogató denevérek és madarak is, a kolibrikat például mindenki ismeri

- tette hozzá a lap.

A háziméhek jól ismert módon a hátsó lábukon gyűjtik a virágport, mintha valami zsebbe pakolnák, valójában a tapadást biztosító szőrökkel határolt foltról van szó. Az úgynevezett művészméhek haskefével rendelkeznek, mások lábaik hosszú szőreivel gyűjtenek

- mondja Kovács-Hostyánszki Anikó.

A módszer minden esetben ugyanaz: a testére vagy szájszervére tapadt virágport az állat eljuttatja egy másik virág termőtestére, vagyis megtermékenyíti, beporozza. A lepkéket külön érdemes még kiemelni, az éjszakai életmódot folytató fajok ugyanis kulcsszerepet játszanak néhány, sötétedés után virágot bontó növényfaj szaporodásában

- teszi hozzá a szakértő.

A gyümölcsfák közül például az alma, a barack, a cseresznye termése nagyban a beporzókra van utalva, a dinnye, a tök, a spárga nem is hozna nélkülük termést, a sárgarépa, az uborka is elsősorban rájuk támaszkodik, a repce, a napraforgó, a bab vagy a szója terméshozama körülbelül 40 százalékkal csökkenne nélkülük

– sorolja helyhiány miatt a teljesség igénye nélkül a szakember, aki megjegyezte azt is, hogy termesztett haszonnövényeink mintegy egyharmada kizárólag szélbeporzású, a másik kétharmad 60–70 százalékának termés és/vagy magképzéséhez az állatok is bőségesen hozzájárulnak, 15 százaléka pedig teljes egészében ki van nekik szolgáltatva.

A cikk itt folytatódik tovább.

Címlapkép: Getty Images