Budapest 12℃ (derült)Sokkal nagyobb a probléma, mint azt gondolták: felgyorsult a mocsarasodás a Tisza-tavon
A Tisza-tó öregszik, és az öngerjesztő mocsarasodás a természet és a sekély vízű tározók rendje szerint egyre inkább előrehalad - számolt be róla a Telex. Mint írják, a víztározó, amit ma Tisza-tóként ismerünk, a hetvenes években elsősorban öntözési céllal épült a hajdani ártérben, de mára legalább annyira fontos lett az ökológiai és turisztikai értéke. A szukcessziós folyamat viszont a szakemberek és a helyiek tapasztalata szerint is annyira felgyorsult, hogy csak folyamatos beavatkozásokkal lehet ellensúlyozni.
Ahogy a portál írja, a szabályozással gátak közé szorították a folyót, amivel az árvizek ritkábbak, de pusztítóbbak lettek és a sivatagosodás a Homokhátságon ma már bőven előrehaladott. Mesterséges öntözőcsatornákat kellett létrehozni a probléma miatt: így jött létre először a Keleti-főcsatorna, majd a kiskörei tározó, végül a kunsági és a Jászsági-főcsatorna.
A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, a maga 127 négyzetkilométerével, változatos természeti környezettel és madárvilággal, a rejtettebb északi zugokban ma még fészkel az ikonikus halászsas is. Kérdés, hogy meddig.
Korábban a tó északi, tiszavalki-medencéjében még voltak mindenki elől elzárt részek voltak, viszont természetvédelmi korlátozásokat enyhítették, ezzel pedig megjelentek a tavont a motorcsónakok, jachtok, vízisík, wakeboardok és nem csak a régebben is „dühöngőnek” szánt déli, Abádszalóki-medencében.
Az északi rész olyan változatos vizes-mocsaras élőhely és madárrezervátum, ami megmutatja, milyen lehetett a folyószabályozás előtt az egész Tisza-vidék. A Balatonnál a Tisza-tónak jóval nagyobb a természeti értéke, mert nagyobb területet irányítanak itt a természeti folyamatok
- számolt be a portálnak Lukács Balázs András, az Ökológiai Kutatóintézet kutatója.
A természet mindig megtalálja a maga útját, a víz esetén még gyorsabban is. A kulcs, hogy itt többféle vizes élőhely található mozaikszerűen egymás mellett: nádasok, nyíltvízi hinarasok, mocsarak, északon úszólápok – diverz környezet, összességében elfogadható kompromisszummal a természetvédelem és a turizmus között"
- magyarázza a kutató.
Az ökológiai változatosság nagyrészt annak köszönhető, hogy az eredeti tervek nem valósultak meg. A hetvenes években még négy ütemben akarták feltölteni a területet, ezek közül azonban csak az első kettőből lett valóság. Ha nem így lett volna, most bő egy méterrel lenne magasabb a vízszint (sőt, volt egy távlati terv is, az további 70 centit tett volna hozzá), eltűnt volna az összes szárazulat. Akkor most ökológiailag sokkal kevésbé lenne változatos a táj
- meséli Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöke.
Akkor a tó nagyjából egy feszített víztükrű medence lenne, így viszont a 127 negyzetkilométerből 23 négyzetkilométer sziget, és a vízfelületnek csak a 60 százaléka nyíltvízi. A többi mocsárral, vízinövényekkel benőtt
- tette hozzá.
Azonban az utóbbi években egyre inkább elmocsarasodik a Tisza-tó. Ahogy a portál írja, a turisták és a horgászok között is egyre népszerűbb, és állami programok is szólnak a fejlesztéséről – amire a környék rá is szorulna. A szukcessziós folyamat azonban a szakemberek és a helyiek tapasztalata szerint is felpörgött, és csak folyamatos beavatkozásokkal lehet ellensúlyozni.
A természetben minden változás ilyen: egy idő után exponenciálisan felgyorsul. Jönnek be a partról a mocsári növények, egyre több szerves anyag kerül a talajba. A mocsári növényzetnek megvan a funkciója, tisztítja a vizet a hordaléktól, de közben fel is fogja az üledéket, ősszel pedig berohad, amiből szintén üledék lesz. Nagy a feltöltődés, van ahol több méteres az iszap, a magaslatok pedig kopnak
- mondja az ökológus Lukács Balázs.
Bár a tó valóban természetesnek hat, a természetközeli állapot mesterséges emberi rásegítés nélkül gyorsan megváltozna. Erre most már ökológiai, környezeti és turisztikai szempontból is szükség van. Nagyobb léptékben a kotrás lenne az igazi megoldás. A kotrás a mostaninál jóval komolyabb állami feladat kellene, hogy legyen. Különben hiába fejlesztik a turizmust, hiába alakítanak ki új szállásokat. A növekvő halállományt nem fogjuk tudni átteleltetni kotrás nélkül, a kotrási helyekről okosan kell dönteni, úgy, hogy a halak vermelni tudjanak
- hangsúlyozta Hegedűs Gábor, a Tisza-Tavi Sporthorgász Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője.
A minőségi, nem a mennyiségi fejlesztés felé kell menni. A Tisza-tó határozott érdeke, hogy legyen egy világos koncepció. Ez még nem alakult ki, kicsit még mindig a kapitalizmus elején vagyunk. A Tisza-tó azonban öregszik, és az öngerjesztő mocsarasodás a természet és a sekély vízű tározók rendje szerint egyre inkább előrehalad
- tette hozzá.
A teljes cikk ide kattintva olvasható tovább.
Címlapkép: Getty Images
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
