Kiderült, mennyivel csökkent a hazai ipari termelés: komoly meglepetés okozott

2021 januárjában az ipari termelés volumene 6,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,8%-kal csökkent. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy 2021 januárjában kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2020 januárjában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 0,2%-kal növekedett.

A csökkenéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult

• A legnagyobb súlyú járműgyártás jelentősen, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben csökkent. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nőtt.
• A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás januárban az előző hónaphoz viszonyítva 0,2, az áprilisi mélyponthoz képest 57%-kal nőtt.

Komoly pozitív meglepetés ez - kommentálja a friss adatokat a vezető elemző

Az előző hónaphoz képest szezonálisan és munkanappal kiigazítva 0,2%-kal nőtt a termelés, ami azért komoly pozitív meglepetés, mivel egyes hazai autógyáraknak a globális chiphiány miatt átmenetileg csökkenteni, ill. szüneteltetni kellett a termelést, így más ágazatok kiemelkedő teljesítménye ellensúlyozhatta a járműgyártás gyengébb szereplését.

- emeli ki ugyanakkor kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Ahogy írja: az ipari termelés már októberben szinte teljesen kilábalt a járvány okozta válságól, januárban az áprilisi mélyponthoz képest 57%-kal nőtt az ipari termelés. 2015. évi átlaghoz viszonyítva 14,2%-kal bővült az ipari termelés, míg 39,6%-kal haladja meg a 2010. évi átlagos termelési szintet. A tavalyi évben összességében 6,1%-kal esett vissza az ipari termelés. A csökkenéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártásban jelentősen, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása pedig kisebb mértékben esett vissza. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ugyanakkor nőtt. Az autógyárak termelése tavaly augusztus óta meghaladta a járvány előtti szintet, a következő hónapokban pedig kifejezetten bíztató, hogy a járműgyártás új rendelései, valamint rendelésállománya az őszi hónapokban jelentősen emelkedett, az autógyártók pedig kifejezetten kedvező harmadik és negyedik negyedéves eredményekről számoltak be – és a járvány miatti bizonytalanságok mellett – rendkívül kedvezőnek látják a rövidtávú kilátásokat.

Ezt támasztja alá a szakértő szerint, hogy a továbbra is a kirobbanóan magas német feldolgozóipari beszerzési menedzser index. A következő hónapokban folytatódhat az ipar stabilizálódása, februárban kisebb lökést adhat, hogy az autógyárak a hónap elejétől visszatértek a termeléshez, sőt, az elmaradt termelést extra műszakokkal pótolják.

Egyes európai országokban a második/harmadik járványhullám ellen bevezetett újabb korlátozásokból származó „kényszermegtakarításokat” a lakosság árucikkek vásárlására költi, ami kedvező az ipar kilátásainak, amint az az egyes szektorok bizalmi indexeiben is tükröződik. Az autóipari keresletet elsősorban a távol-keleti piacok, azon belül is a kínai piac húzza érdemben. A kereslet élénkülése a következő időszakban fokozatos lehet a magasabb munkanélküliség, bércsökkentések és a fogyasztók óvatossága miatt, amire kockázatot jelentenek az újabb korlátozó intézkedések. Ugyanakkor már látszik az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is, így a következő hónapokban további fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. Idén bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt érdemi, akár 15-16%-os növekedés is várható, idén áprilisában a tavalyi alacsony bázis miatt a növekedés bőven elérheti a 65%-ot is. Ennek megfelelően idén az ipari termelés markánsan, akár 3 százalékpontnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP idei növekedéséhez.

- olvashatjuk az elemzésben.

Címlapkép: Getty Images