Drasztikus lépések kellenek a magyar mezőgazdaságban: az alkalmazkodás lehet a kulcsszó

HelloVidék/MTI   
  Megosztom
Drasztikus lépések kellenek a magyar mezőgazdaságban: az alkalmazkodás lehet a kulcsszó

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségével együttműködésben – 2021. június 9-10-én megrendezi a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow–Mezőfalva szabadtéri agrárszakmai kiállítást. A rendezvény helyszíne a Fejér megyei Mezőfalva melletti szántóföldi terület. Az esemény mai nyitó napján felszólalt Áder János köztársasági elnök is.

A magyar gazdáknak alkalmazkodni kell az őket körülvevő környezet gyors változásaihoz

- hangsúlyozta a köztársasági elnök szerdán, a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva című rendezvényen elmondott beszédében.

Áder János szerint az alkalmazkodás lesz a kulcsszó a következő években, a magyar gazdáknak is alkalmazkodniuk kell például a világ demográfiai változásaihoz, hiszen 2050-ig további kétmilliárddal nő a népesség a világon. Mindez nagy kihívást jelent a mezőgazdaságnak, amelynek egyre rosszabb minőségű talajon, egyre kevesebb vízből kell megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert előállítani.

Az államfő úgy vélte, alkalmazkodniuk kell a világgazdasági folyamatokhoz, amelyek az elmúlt egy évben 40 százalékos élelmiszerár-emelkedést hoztak, követni kell az Európai Unió szabályozásait, amely 2023-tól célul tűzte ki a növényvédő szerek és a műtrágyák felhasználásának csökkentését, továbbá a biogazdálkodás területének növelését.

Áder János kiemelte: a gazdáknak alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz is, amely a Kárpát-medencébe előbb érkezik és vélhetően súlyosabb lesz, mint Európa más részein. A borászoknak és a növénytermesztésben érintetteknek a fajtanemesítés és a művelési technológiaváltás területén kell válaszokat keresniük - vélekedett.

A gazdálkodóknak ezen felül alkalmazkodniuk kell a változó fogyasztói igényekhez is, hiszen az elmúlt években mindenhol nőtt az életszínvonal, amely miatt megnőtt a kereslet a jobb minőségű feldolgozott termékek iránt - fejtette ki az államfő.

A gazdák 4265 milliárdnyi beruházási támogatást kapnak

Nagy István agrárminiszter történelmi léptékűnek nevezte a kormány azon döntését, miszerint az uniós finanszírozás mellé a nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5 százalékról 80 százalékra emelte. Ennek köszönhetően a gazdák 4265 milliárdnyi beruházási támogatáshoz juthatnak, ami háromszor annyi, mint az előző hét évben.

Megjegyezte, hogy az Agrárminisztérium csak az idén 950 milliárd forintnyi pályázati forrás elérését teszi lehetővé, amelyre a legkisebbektől a legnagyobbakig bárki pályázhat.

Kiemelten fontos a vízgazdálkodás is

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, hogy Brüsszelben kudarcba fulladt a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról szóló tárgyalás, mert semmibe vették a tagországok és az agrárszervezetek véleményét, vállalhatatlan, teljesíthetetlen követelményeket akarnak a gazdákra sózni, ezzel korlátlan előnyöket biztosítva az unión kívülről jövő, ellenőrizetlen élelmiszerek számára. A MAGOSZ-szal egyetértésben felszólította az Európai Parlamentet, működjön együtt a tagállamokkal, vegye figyelembe a szakmai érveket a KAP átalakításában és próbálja elfogadni, hogy hosszú távon szükség van a gazdákra.

Bejelentette: szerdától online petíciót indítottak, hogy nyomást fejtsenek ki az Európai Unióra, amely így talán meghallja a gazdák szavát.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke célnak nevezte, hogy az ötmillió hektárnyi magyar termőföldet mint erőforrást teljes mértékben kihasználják, amihez komoly fejlesztések kellenek. Szerinte hiába vannak ehhez források, és bármilyen új technológiák, ha nincs víz, ezért a vízgazdálkodásra kiemelt figyelmet kell fordítani.

Új módszerekkel csökkenthető tovább az agrárium ökológiai lábnyoma

Az eddigiektől eltérő módszerekkel lehet tovább csökkenteni az agrárium károsanyag-kibocsátását, amihez a szektornak szorosan együtt kell működnie más ágazatokkal, segítséget kell kapnia a lakosságtól és a szabályozóktól. Az agrár- és élelmiszeripar az elmúlt évtizedekben elsősorban hatékonyságnöveléssel szolgálta ki a bővülő fogyasztói igényeket, változatlan reálárak és csökkenő fajlagos károsanyag-kibocsátás mellett, további jelentős hatékonyságnövelésre azonban a jelenlegi technológia mellett csak korlátozott lehetősége van.

A Takarékbank elkötelezett a fenntartható növekedés mellett, ezért agrárfinanszírozási stratégiájában kiemelten vizsgálja az egész termékpályát, és olyan projekteket részesít előnyben, amelyek innovatív megoldásokkal csökkentik az ökológiai lábnyomot, de közben növelik a versenyképességet is

- közölte Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese a NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow keretében tartott sajtótájékoztatóján.

A termelési hatékonyság és genetika segített eddig

Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója rávilágított, hogy az élelmiszer-termelés az egyik nagy, de nem a legjelentősebb károsanyag-kibocsátó szektor, az Európai Unióban a mezőgazdaság felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának kilenc százalékáért.

Az elmúlt évtizedekben az agrárium jelentősen csökkentette fajlagos kibocsátását, miközben a növénytermő-területeken egyre növekvő hozamokkal termelt, reálértéken nagyjából változatlan élelmiszerárak mellett. Mindezt elsősorban a termelési hatékonyság növelésével, az állattenyésztésben az alkalmazott genetika, a takarmányozás és a tartástechnológia fejlesztésével érte el.

Például a búza globális termőterülete 1960 óta változatlan, az egy hektárra eső hozam viszont három és félszeresére nőtt. Az állati termékek termelése a ’60-as évek eleje óta a kereslettel összhangban majdnem háromszorosára bővült, a baromfinál több mint tízszeresére ugrott, hiszen ahogy nőtt a népesség és emelkedett az életszínvonal, úgy lett világszerte egyre hangsúlyosabb az állati fehérje fogyasztása.

Eközben, főleg az állattenyésztésben, az egy kilogramm termékre jutó károsanyag kibocsátás jelentősen csökkent, 1960-hez viszonyítva a baromfitermelésben 60 százalékra, a sertéstenyésztésben 40 százalékra, a szarvasmarha-tenyésztésben 70 százalékra. Ez a javulás elsősorban az egyre intenzívebb termelésnek köszönhető.

Csak új módszerekkel lehet tovább csökkenteni

Egyre növekvő társadalmi és szabályozói igény mutatkozik a további jelentős mértékű fajlagos károsanyag-kibocsátásra, ami azonban az eddigi módokkal már nem érhető el. A termelési hatékonyságot egyre kevésbé lehet javítani, az állattenyésztésben alkalmazott genetikában nagyságrendi fejlesztést már nem lehet elérni. Más eszközökkel viszont tovább lehet csökkenteni az agrárium ökológiai lábnyomát.

A Takarékbank Agrárcentrum vizsgálata szerint Magyarországon a termelők elsősorban az állattartó épületek energetikai korszerűsítésével, valamint a hulladékmentes körforgásos gazdaságra való törekvéssel tehetnek a fenntartható fejlődésért, miközben ezek az intézkedések egyúttal a jövedelmezőségükre is jótékonyan hatnak. A körforgásos gazdaság eléréséhez szoros együttműködést kell kialakítani más iparágakkal, hogy az agráriumban gyártott és használt termékek az igénybevétel után más szektorban nyersanyagként hasznosíthatóak legyenek.

Nagy szerep hárul a lakosságra és a szabályozókra

A környezeti fenntarthatóság elérése össztársadalmi ügy, csak akkor érhető el a siker, ha mindenki hozzájárul. Míg a hulladékmentes gazdaság eléréséhez az iparágak hosszú távú, szoros együttműködésére van szükség, addig a lakosság például a helyi termelési láncok támogatásával segítheti a károsanyag-kibocsátás csökkentését, hogy a megtermelt élelmiszert lehetőleg helyben fogyasszák el, és ne szállítsák el hosszú úton. Szintén lépni kell a fogyasztói élelmiszerpazarlás radikális csökkentéséért. Napjainkban az élelmiszerek majdnem harmada szemétként végzi, céltalanul termelnek a mezőgazdasági területek majdnem harminc százalékán, az édesvízkészlet negyedének felhasználásával.

Az EU 2019-ben meghirdette a klímasemleges Európa programját, az úgynevezett Zöld megállapodást (Green Deal). Az agrárszektor szereplői szerint azonban nem törekszik a megegyezésre, hanem zöld forradalmat indított, és az ágazat szereplőinek megkérdezése, valamint előzetes hatásvizsgálatok nélkül ír elő csökkentési célkitűzéseket, amelyekkel jelentősen rontja az európai gazdák versenyképességét.

A Takarékbank elkötelezett a fenntartható fejlődési célok elérésében, ugyanakkor fontosnak tartja a hazai agrárium versenyképességének fenntartását, a helyben termelt élelmiszer részarányának növelését. Ezért olyan vállalkozások és projektek finanszírozását részesíti előnyben, amelyek egyszerre felelnek meg a két célnak, azaz nemcsak környezeti szempontból, hanem gazdaságilag is fenntarthatók, a klímaváltozás elleni küzdelem mellett a versenyképesség növelését is segítik – mondta még Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

magyar agrárium

mezőgazdaság

takarékbank