Durva áremelkedés a henteseknél: már csak a gazdagok ehetnek ebből a húsféléből

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Durva áremelkedés a henteseknél: már csak a gazdagok ehetnek ebből a húsféléből

Az előrejelzések szerint a világ nem a vegetáriánus életmód felé halad, sőt épp ellenkezőleg. 2050-re a globális húsfogyasztás a jelenlegi mintegy évi 340 millió tonnáról 470 millió tonnára, vagyis közel 40 százalékkal fog emelkedni. Azaz a fejenkénti húsfogyasztás mintegy 8 kilogrammal lesz több, mintegy 1,5 milliárd fő többletfogyasztó mellett. De hol tartunk mi magyarok? Mennyire esszük és becsüljük meg saját nemzeti prémium húsunkat: a mangalicát?

A statisztikai adatok szerint egy magyar nagyjából 30 kg sertést és hozzávetőleg ugyanennyi baromfihúst fogyaszt el évente – de erről, mármint a baromfihús fogyasztásáról a HelloVidék már korábban írt. A húsok népszerűségi versenyében a marhahús a sereghajtó, ebből évente mindössze 3,5 kg-ot eszünk, a sertés és a baromfi viszont fej-fej mellett versenyez. Ehhez képest a hazai mangalicafogyasztás elenyésző tételt jelent. Bár a mangalica a drágább, prémium minőségű vörös húsok közé sorolható, beltartalmi értékei és az ideális zsír-hús arány miatt rendkívül ízletesen elkészíthető – ezért is lenne hasznos, ha minél többen felismernék ennek a húsfajtának is a jelentőségét.

Általában sincs könnyű helyzetben a sertéságazat

Nagyon nehéz helyzetben van a sertéságazat, hiszen az emberre veszélytelen afrikai sertéspestis (ASP) okozta piaci átrendeződés a felvásárlási árakat sok esetben már az önköltségi ár alá csökkentette

közölte Giczi Gergely, az Agrármarketing centrum (AMC) ügyvezető-helyettese is.

Az elmúlt három évben Magyarországon egynegyedével csökkent a mangalicatenyésztők száma is, megfigyelhető egy bizonyos átrendeződés. Nem is az állatállomány, hanem a tenyésztők száma csökkent – mondta el a HelloVidéknek Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke.

Az elnök szerint jellemzően a kisebb tenyésztők hagytak fel a mangalicával:

A hazánkban jelenlévő vírusok (mint az afrikai sertéspestis és a Covid-19), és az ezekhez kötődő kormányzati intézkedések igazából csak felgyorsították a természetes folyamatot. A világ abba az irányba megy el, hogy a háztájiban tartott, kisebb, 10-20 fős állományok nem rentábilisak, így lassan eltűnnek.

– közölte.

Tóth Péter elnök még hozzátette: a mangalica-tenyésztők számának csökkenése összefügg egy generációváltással is: kihalnak lassan a hagyományos paraszti gazdálkodók. Másodsorban a piac átrendeződésével is magyarázható a csökkenés, hiszen ma már a fogyasztók is elvárnak egy olyan magasabb minőséget, akár termékben, akár a csomagolásban, hozzá a megfelelő igazolásokat, amit egy paraszti gazdaság nem biztos, hogy garantálni tud.

Ezért a hazai mangalicatenyésztők egy része is abba a helyzetbe került, hogy vagy fejlesztenek, amihez egyébként rengeteg állami támogatást lehet igénybe venni, vagy pedig abbahagyják.

Közel harmadával csökkent az állomány, de most újra nő

Jelenleg a hazai állatállomány körülbelül 8300-8500 darab tenyészkocát jelent. Tóth Péter szerint ebben is tapasztaltak egy nagy visszaesést:

2018 végén, 2019 elején, nem is a Covid-19 miatt, hanem jellemzően az afrikai sertéspestis miatt is, olyan nagyüzemi piacvesztések voltak az exportban is, amely miatt az akkori körülbelüli 9800-as állatállomány 6500-ra esett vissza. 2019 végétől azonban megállt ez a folyamat, sőt újra növekedni kezdett, így év vége felé el is érheti a 8500-at. Annyi változás azonban történt, hogy ezek az újraépülő állományok már jellemzően a nagyobb termelőknél vannak. Egyre több a 200-500 kocás mangalicatelep, ezek pedig már nagyüzemeknek számítanak.

Azért a nagyüzemi mangalicatartás nagyon más, mint más az otthoni disznóól

Jelentős eltérések vannak a sertés- és a mangalicatenyésztés között, fogalmazott az elnök:

Mangalica esetében, ha valakinek 300 kocája van, arra már azt mondjuk, hogy nagyipari termelés, holott az mégsem olyan nagyüzem, amit a többezer fős hússertés-telepek esetében felépítenek

– közölte Tóth Péter, aki kiemelte, hogy a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének alapszabályzata, és tenyésztési programja nagyon szigorúan szabályozza a tartási módot és a takarmányozást is. Ez azt jelenti, hogy az állatokat szalmás almon kell tartani, kifutós körülmények között, a hízóknak külső karámot kell biztosítani, stb… és ezt azoknak a tenyésztőknek is be kell tartani, akinek 10 darab, de azoknak is, akiknek 300 kocája van.

Viszont – tette hozzá az elnök – kifejezetten bio- vagy ökológia gazdálkodásban mangalicával foglalkozó termelő csak néhány van az országban. Viszont azt is jó tudni – fogyasztóként is, hogy Magyarországon csak úgy lehet mangalicaterméket forgalmazni, ha a tenyésztő a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének igazolványával, az állatok pedig hivatalos törzskönyvekkel rendelkeznek.

Az elmúlt évek változása: csökkent az export, nőtt a belföldi piac

A mangalicahús jellemzően ma is sokkal népszerűbb külföldön, mint hazánkban. Pár éve még ezt a hungarikumot Japánban fogyasztották legszívesebben, ahol főleg felsőkategóriás éttermekben volt kapható, de mára – fogalmazott Tóth Péter – az afrikai sertéspestis miatt ez is megváltozott. Japánba nincs export, ellenben Hongkong, Makaó továbbra is a magyar mangalica nagy felvevőpiaca, most indul a szingapúri piac is újra, de erős még a spanyol, és meglepő módon nagyon feljövőben van Románia felvevőpiaca is.

Ez az arány pár éve még 70-30 százalék volt, tehát erősen feljövőben van a hazai piac.

Drasztikusan nő a mangalicahús ára

Durván megnőttek az élelmiszerárak az utóbbi időben, a húsok is sokat drágultak. A takarmányfronton tapasztalható áremelkedés okozza mindezt - közölte a HellóVidékkel Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke. Kiemelte, a termelők az állataikat jelenleg 30-40 százalékkal magasabb takarmányköltséggel tudják csak felnevelni az egy évvel korábbihoz képest. A takarmányár pedig komoly kihatással van a hústermékek árára is. Az állattenyésztés jelenleg nagyon nehéz helyzetben van emiatt. Akik levágatják az állatot, azoknál még képződik valamennyi hasznon, de a tenyészállat-értékesítésnél aligha. Sajnos az a tapasztalat, hogy a tenyészállat attól nem lesz drágább, hogy 30 %-kal drágábban etetjük.

A mangalica élősertés és az egyéb húsipari termékek ára, a többi sertésfajtától teljesen külön mozogva, a normál sertéshústól elszakadva követte az elmúlt egy-két évben bekövetkezett takarmány és egyéb termelési költségek növekedését.

– mondta Tóth Péter, majd hozzátette, azt lehet mondani, hogy az elmúlt 2 év, Covid-19 ide vagy oda, a mangalica-ágazatban, a nagyipari sertéshússal ellentétben, jelentős áremelkedést okozott.

Mivel ez egy prémium termék, amit viszonylag szűk kör forgalmaz és veszi is meg, ebben a körben a 30 %-os áremelés nem fáj talán annyira, mintha egy hasonló mértékű áremelés egy alapélelmiszernél következik be

– szögezte le Tóth Péter. Aki azt is elmondta, hogy azért nem jellemző, hogy a mangalicából készült termékek a nagyobb áruházláncok hűtőiben is megtalálhatók legyenek. Az ő a felvevőpiacuk jellemzően közvetlenül az éttermek, a delikátboltok, illetve a termelői piacok, ahol a termelő maga kimegy az árujával és kikerüli a teljes kereskedelmi láncot.

De ezek nem azért ennyire drágák, mert egy kivételezett kör ezzel visszaél, és nem is azért, mert kevés van belőlük, hanem azért, mert magát a mangalicasertést is jóval drágább nevelni. Eleve 2-3-szor többe kerül. A mangalicakarajnak akkor is 4000 forintba kerül kilója, ha egy darab disznóból veszem ki azt a karajt, vagy ha 100-ból, mert sokba kerül a takarmányfogyasztása, és eleve speciálisabb a tartása is

– magyarázta Tóth Péter, aki hozzátette, a mangalicát speciális kézműves terméknek kell tekinteni, aminél nem a mennyiségi, hanem valóban a minőségi paraméterek a lényegesek.

Nehezített pályán mozognak a tenyésztők

Csökkent a tenyésztők száma, de – emelte ki még Tóth Péter – az is nehezíti a hazai mangalicatenyésztők helyzetét, hogy a legkisebb húsipari üzemekre ugyanazok az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályok vonatkoznak, mint a legnagyobbakra. Viszont ezek kialakítása ugyanannyi pénzbe kerül, ha 10 disznót, ha 500-at nevelnek. Ez is oka egyébként, hogy egyre kevesebb családi gazdaság foglalkozik mangalicatenyésztéssel.

Így lett a mangalica saját nemzeti prémium húsunk

A mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos fajta, ami már az I840-es évekre kialakult. Az egységes külsejű magyar változat komoly exportsikereket is hozott hazánknak. 200 éves múltja, ezen belül 50 éves sikertörténete van. A XIX. században, a Kárpát medencében honosodott meg ez a tipikus zsírsertés. Igénytelensége, jó zsírtermelő-képessége a maga idejében világhírűvé tette. (Fajtáiról itt találhatunk bővebb információt: http://www.moe.org.hu/hu/tenyesztes/mangalica-fajtak/)

Az 1955. évi törzskönyvezett kocalétszám 18.000 db-ról 10 év alatt 243 db-ra (1,3 %-ra), majd további 5 év során 35-40 db-ra (0,2 %-ra) zsugorodott. A rendszerváltás utáni magyar állattenyésztésen belül sikeresnek mondható ágazat a mangalicatenyésztés legújabb kori szakasza. 1994-ben, 68 év elteltével másodszor alakult meg a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 20 taggal, ezen belül 6 tenyésztővel a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. 2008-ra már 150 egyesületi tag 8600 ellenőrzött kocával termelt.

Miért is jó a mangalicahús?

Mangalica hús-zsír aránya a „normál” sertéshez képest fordított: 30 százaléka színhús és 70 százaléka zsír. Mi magyarok pedig, bár imádunk szalonnát sütni, vagy zsíros kenyeret enni, a zsíros húsokat mégsem kedveljük annyira. Eközben világszerte csak a legdrágább, felső kategóriás éttermek teszik fel a mangalicát az éltalpra, a spanyolok pedig prémium minőségű sonkának vásárolják fel.

A mangalicahús a korszerű táplálkozásba is beleillik

Ahogy a sovány sertéshús (például a karaj), úgy a mangalica is az egészségtudatos táplálkozásba is nagyszerűen beleillik, mert zsír- és koleszterin tartalma egyaránt alacsony. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) aktuális ajánlása szerint naponta 2-3 egység húsra, húskészítményre van szüksége szervezetünknek. Egy egység például: 10 dkg sovány sertéshús, baromfi, marha, borjú (nyers tömeg), 5 dkg sovány felvágott, 4 dkg közepes zsírtartalmú felvágott.

Koleszterin okosan

Mint minden állati eredetű élelmiszer, a húsok is tartalmaznak több-kevesebb mennyiségben koleszterint, amely normál esetben nem káros a szervezetünkre, kizárólag a magas koleszterinszinttel élőknek kell odafigyelnie a bevitt mennyiségre. Minél soványabb a hús, annál alacsonyabb annak koleszterintartalma, amit a hús sütéséhez használt zsiradékkal sokszorozunk meg. Ha a sertéshúst kevés zsiradékkal vagy a reformkonyha egyéb fortélyait felhasználva, repceolajon vagy párolva, esetleg sütőzacskóban sütve készítjük el még azok is büntetlenül élvezhetik a kellemes ízvilágát, akiknek magasabb a koleszterinszintjük. Érdekességképpen: a sovány sertéshús fele annyi koleszterint sem tartalmaz, mint a csökkentett zsírtartalmú vaj.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

agrár

mangalica

mangalicafarm

mezőgazdaság

állattenyésztés