Atyaég! Kétszer annyi az ittas sofőr ebben a megyében, mint egy évvel korábban

Békés megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, északról Hajdú-Bihar megye, északnyugatról Jász-Nagykun-Szolnok megye, nyugatról Csongrád-Csanád megye, délről és keletről pedig Románia határolja. Székhelye Békéscsaba. Az 5 630 km² területű megye lakossága 326,5 fő, vagyis ebben a megyében is jelentősen csökken a népesség.

A megye területét vastag homokos-löszös üledékréteg borítja, csapadékháztartása egyenletesebb az Alföld egyéb vidékeihez mérten, így mezőgazdasági termelése országosan jelentős.

Országosan 2021-ben csaknem 1,3 millió hektáron foglalkoztak kalászos növények termesztésével. A nyári betakarítású gabonák kiterjedése 4,4%-kal csökkent, összes termése (7,4 millió tonna) viszont 5,2%-kal nőtt az előző évihez képest. A magtermés 28%-át Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében gyűjtötték be. A búza, az árpa és a tritikálé termésátlaga rekordot ért el.

A megye legfontosabb ásványkincse a földgáz, az ország készletének kb. egyötöde innen származik.

A gazdasági-társadalmi folyamatokat 2021 I‒III. negyedévében itt is meghatározták a koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos intézkedések.

A foglalkoztatottak száma 2,8, a munkanélkülieké az országosnál kisebb mértékben, 3,6%-kal csökkent 2020 III. negyedévéhez képest. A foglalkoztatási arány (59,5%) és a munkanélküliségi ráta (5,7%) is kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál.

A telephelyi adatok alapján az ipar I‒III. negyedévi teljesítménye és a megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése is 15%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A beruházások volumene 7,1%-kal bővült. Az időszak folyamán kevesebb lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban, a lakásépítések népességre vetített száma továbbra is jóval kisebb volt az országos átlagnál.

Demográfiai helyzet: csökkenő népesség

2021 I‒III. negyedévében Békés megyében többen születtek, és többen haltak meg, mint az előző év azonos időszakában. A természetes fogyás a megye népességét 2179 fővel csökkentette.

Békés megye lakónépessége 2021. január 1-jén 326,5 ezer fő volt, mintegy 4 ezer fővel (1,2%-kal) kevesebb, mint egy évvel korábban.

A megyében 2021 I–III. negyedévében 2283 gyermek jött világra, és 4462 fő hunyt el. Az élveszületések száma 8,0, a halálozásoké 14%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.

A halálozások számának jelentős emelkedése az ország valamennyi megyéjére és a fővárosra is jellemző volt. Nógrád megyében történt a legnagyobb mértékű, 33%-os növekedés. Jász-Nagykun-Szolnok, Zala és Békés megyében, valamint a fővárosban az emelkedés 15% alatt maradt.

Az elhunytak száma az időszakon belül a koronavírus-járvány harmadik hulláma során, márciusban és áprilisban haladta meg a legnagyobb mértékben (28, illetve 43%-kal) a 2020. azonos havi értéket. Szeptemberben viszont 8,6%-kal kevesebben hunytak el az egy évvel korábbinál.

A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 2179 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 20 %-kal haladta meg a 2020. I–III. negyedévit. A természetes fogyás év eleji népességre vetített értéke (6,7 ezrelék) alapján Békés a kedvezőtlenebb helyzetű megyék közé tartozott.

Tovább emelkedett a házasodási kedv: 2021 első kilenc hónapjában 2131 pár lépett frigyre, 11%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.

Munkaerőpiac és bérezés: alatta van az országos átlagnak

2021 III. negyedévében Békés megyében a 15–74 éves népesség 63,1%-a, 156 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 2,8%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 2,9 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.

A munkaerőpiacon 147 ezer fő foglalkoztatottként, 9 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma az országos növekedéssel szemben mérséklődött 2020 III. negyedévéhez képest. A munkanélküliek körében az országostól elmaradó volt a csökkenés.

A foglalkoztatási ráta 59,5%-ot tett ki, ami 0,9 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az arány alacsonyabb volt az országos átlagnál (63,4%). A munkanélküliségi ráta 5,7% volt, lényegében nem változott az egy évvel korábbihoz képest. Az arány meghaladta az országos átlagot (3,9%). Az inaktívak száma 91 ezer főt tett ki, 1,6%-kal többet az egy évvel korábbinál. A változás iránya ellentétes volt az országossal.

Keresetek

A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete országos viszonylatban 309, a szellemieké 548 ezer forintra bővült. A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legmagasabb (634 ezer forint), Békés megyében pedig a legalacsonyabb (401 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (385 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (227 ezer forint) képviselte.

2021 I–III. negyedévében Békés megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 315 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 209 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 334 ezer, a nettó átlagkereset 222 ezer forintra emelkedett.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 9,6%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Összege (315 ezer forint) az országon belül itt volt az egyik legalacsonyabb.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 9,6%-kal múlta felül a 2020. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot. Az alkalmazottak 27%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

A bruttó keresetek a versenyszférában 9,4%-kal, 311 ezer forintra, a költségvetési szférában 11%-kal, 323 ezer forintra emelkedtek. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 8,1, a szellemieknél 12%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 255, az utóbbiak 401 ezer forintot kerestek.

A szellemi foglalkozásúak átlagkeresete a megyék és a főváros körében itt volt a legalacsonyabb.

Visszavetette a fejlesztéseket a megyében a járvány

A járvány 2020-ban visszavetette a Békés megyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenységét. A beruházások kevésbé koncentráltak voltak.

A fejlesztési források egyharmadát a feldolgozóiparban, 28%-át a mezőgazdaságban, 6,4%-át a közigazgatásban használták fel.

A feldolgozóipar beruházásainak volumene 39, az agráriumé 21%-kal nőtt, a közigazgatásé 16%-kal csökkent. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeriparban, a gép, berendezés gyártása területén, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban történtek a legnagyobb értékű beruházások.

Anyagi-műszaki összetétel alapján a fejlesztési források 44%-át épületek és egyéb építmények építésére, 52%-át gépek, berendezések és járművek beszerzésére fordították. Az épületek és egyéb építmények beruházási volumene 11%-kal zsugorodott. A hazai gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron 72, a külföldieké 14%-kal bővült. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 64%-a importból származott.

Ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére 3,4 milliárd forintot költöttek, reálértéken 2,0%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakinál.

Emelkedett a használtlakások vásárlása

Az országos tendenciával párhuzamosan Békés megyében is csökkent a lakásépítési kedv: 2021 I–III. negyedévében az előző év azonos időszaki magas bázishoz képest 36%-kal visszaesett (országosan 1,7%-kal mérséklődött) az épített lakások száma. Összesen 77 lakást vettek használatba, 33-at a megyeszékhelyen, 43-at a többi városban, községben mindössze egyetlen lakás épült. Legfőképp a városokban csökkent az átadott lakások száma.

Építési forma szerint 47 lakást családi házas formában, 27-et többszintes, többlakásos épületben, 3-at csoportházban adtak át. Az új lakások átlagos alapterülete (114 m²) jelentősen meghaladta az országos átlagot (87 m²), a 77 lakásból 33 épült 4 vagy annál több szobával.

Az országos átlagnál nagyobb ütemben nőtt a jövőbeni lakásépítési kedv a megyében. A 2021 I–III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (166) közel kétharmadával emelkedett az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz mérten, a két évvel korábbitól ugyanakkor némileg elmaradt.

Egyre többen érdeklődnek használtlakások iránt

Kapósabbak lettek a korszerűsítendő ingatlanok is, ahogy arról korábban részletesen beszámoltunk. Számítani lehetett arra tavaly, hogy a januártól elindult, államilag támogatott lakásfelújítási program lendületet ad a korszerűsítésre váró lakások iránti keresletnek - derül ki az ingatlan.com legfrissebb, több mint 104 ezer hirdetés alapján készített elemzéséből, amely a felújítandó és közepes állapotúként eladásra hirdetett, illetve a felújított, újszerű és jó állapotú használt lakóingatlanok iránti kereslet megoszlását mutatja be.

Az idei első negyedévben a használt lakóingatlanokra érkező érdeklődések 30 százaléka nézett felújítandó lakást vagy házat, tavaly viszont csak a 28 százalékuk, tehát felerősödött a kereslet

- mondta Balogh László, az portál vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette, hogy a felfutás érthető, hiszen a felújítandó lakóingatlanok olcsóbbak, gyermekes háztartások által igénybe vehető maximum 3 millió forintos állami támogatás miatt pedig a lakásvásárláshoz és a felújításhoz köthető összes költség alacsonyabb lehet, mint egy felújított lakás megvétele esetén. A felújított ingaltanok ára ugyanis jelentősen emelkedett az elmúlt 5-6 évben.

Ráadásul egy költözés után sok esetben amúgy is kisebb-nagyobb korszerűsítéssel, sokszor minimum egy festéssel kezdenek az új lakók. Ezekre a munkálatokra viszont most állami támogatást is igényelhetnek

- fogalmazott a szakember.

A felmérésből az is kiderül, hogy országos viszonylatban ugyanakkor jelentős különbséget mutat az érdeklődések eloszlása. A növekedés elsősorban a Budapesten és Pest megyén kívüli használt ingatlanok piacán érezhető, mert a fővárosban és annak agglomerációjában továbbra is a potenciális vásárlók egynegyede érdeklődött felújítandó ingatlanok iránt.

Idén ráadásul az észak-magyarországi régió két megyéje is bekerült a toplistában, hiszen Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Tolna megye mellett Nógrád és Heves megyékben érdeklődtek a legtöbben felújítandó ingatlanok iránt. Az adatok szerint az érdeklődések 38-43 százaléka érkezett korszerűsítendő lakásokra és házakra. A tavalyi első negyedévhez képest ez átlagosan 5 százalékpontnyi növekedést jelent a felsorolt megyékben.

Az országos átlaghoz képest elmaradt a bolti forgalom

A koronavírus okozta járvány hullámait kisérő, a kiskereskedelmet is érintő korlátozó intézkedések hatására Békés megye kiskereskedelmi üzleteinek forgalma 2020 áprilisa és 2021 márciusa között, június kivételével folyamatosan elmaradt az egy évvel korábbitól. 2021 II. és III. negyedéve növekedést hozott a járvánnyal már érintett előző évi alacsony bázishoz képest.

Békés megye kiskereskedelmi üzlethálózatában 2021 I–III. negyedévében folyó áron 249,5 milliárd forint értékű forgalom realizálódott, az országos 2,7%-a. A kiigazítás nélküli adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene – az országosnál kisebb mértékben – 0,4%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A megye egy lakosára átlagosan 764 ezer forint bolti forgalom jutott, 8,1%-kal több, mint 2020 I–III. negyedévében. A mutató értéke 168 ezer forinttal elmaradt az országos átlagtól.

Duplájára nőttek a halálos balesetek - ittas vezetők okozták

2021. I–III. negyedévében – az év első hónapjait érintő járványügyi korlátozások mellett – 347 baleset következett be Békés megye útjain, ami az országosnak 3,3%-a volt. Számuk 8,4%-kal emelkedett a járvány által sújtott előző év I–III. negyedévéhez képest, ám 11%-kal alatta maradt a Covid19-járvány nélküli 2019 I–III. negyedévének.

Kimenetelét tekintve 2021 I–III. negyedévében a balesetekből 102 végződött súlyos, 233 könnyű sérüléssel, az előbbiek száma 16, utóbbiaké 2,6%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A halálos balesetek száma több mint duplájára emelkedett, részesedésük az összes balesetből 3,5% volt, több, mint az országos átlag (3,2%).

2021 I–III. negyedévében 36 balesetnél, az összes baleset tizedénél mutattak ki alkoholos befolyásoltságot, ami magasabb arány az országos átlagnál (8,5%).

Az emelkedő balesetszámmal összefüggésben a közlekedési balesetekben az egy évvel korábbinál 11%-kal többen, összesen 457-en sérültek meg. A halálos áldozatok száma több mint duplájára (12 fő) nőtt, a súlyosan sérülteké (119 fő) 31, a könnyebben sérülteké (326 fő) 3,8%-kal lett több.

A balesetek túlnyomó része, 96%-a a járművezetők hibájából következett be, jellemzően az elsőbbség meg nem adása (az összes baleset 35%-a) és a sebesség nem megfelelő megválasztása (22%) miatt.

Turizmus a Dél-Alföldön: Békés megye

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma jelentősen elmaradt a járvány előtti szinttől. A kiskereskedelmi forgalom volumene 0,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, egy lakosra jutó összege 764 ezer forint volt, az országos átlagnál (933 ezer forint) kevesebb.

Békés megye szálláshelyei 2021 júliusától már lényegében korlátozások nélkül fogadhattak vendéget. A kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) az év első kilenc hónapjában 326 ezer éjszakát töltöttek a vendégek, 47%-kal, illetve 12%-kal kevesebbet, mint 2019 és 2020 azonos időszakában.

Az új turisztikai térség: Gyula és térsége

A turisztikai térség megközelíthetőségének megkönnyítése, mind Budapest, mind Románia felől új turisztikai folyosókat nyit meg, amelyek a következő években jelentős turisztikai potenciálnövekedést biztosítanak Gyula és Békéscsaba számára.

Az elmúlt évek lezárult és még folyamatban lévő fejlesztései (Szabadkígyós, Munkácsy negyed stb.) kiváló kiegészítő turisztikai termékeket biztosítanak a térség márkaprofiljának középpontjában álló gyógyfürdőnek.Az egyedi, kulturális és fürdőélmény összekapcsolása elősegítheti a vendégszám növelését a számos (a szenior korosztály, valamint a kisgyermekes családok, fiatalok és diákcsoportok) célcsoport vonatkozásában. Mind Gyulán, mind pedig Békéscsabán évente több, országos jelentőségű, utazási motivációt biztosító fesztivált is tartanak, amelyek ugyancsak fontos szerepet játszanak a térség turisztikai kínálatában

- írja az MTÜ.

Gyula

Gyulán már a török időkben is virágzott a fürdőkultúra, és legtöbben ma is a gyógyvizek és gyógykezelések miatt érkeznek a történelmi fürdővárosba. A város kulturális látnivalókban is bővelkedik: érdemes felkeresni a központját, betérni a múzeumokba, tájházakba, templomokba, majd csatlakozni valamelyik fesztivál forgatagához, és megkóstolni a számos helyi finomságot.

Békéscsaba

Innen mindössze 17 km-re található Békéscsaba, ahol Munkácsy Mihály egyedülálló öröksége, valamint további látnivalók és programok várják. A környező falvak takaros utcáin sétálgatva pedig az igazi, semmihez sem fogható vidéki hangulatot lehet átélni. Gyula és Békéscsaba a Körösök völgyében, az Alföld déli részén fekszik, mely különleges báját vadregényes folyópartjainak és erdőinek, valamint kellemes, szinte egész évben napsütéses klímájának köszönheti.

Itt az is kiderül, mi a különbség a híres gyulai és a csabai kolbász között, valamint a lehető legautentikusabb közegben, a legszakavatottabb készítők termékeit kóstolhatjuk meg.

A dél-alföldi régió turisztikai erősségei és lehetőségei

• Kimagaslóak a régió gyógyhatású termálvízi adottságai. melyre hazai és nemzetközi hírű gyógyfürdők épültek ki
• A régió - turisztikai szempontból - érdekes és vonzó természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik
• Az országos átlagnál magasabb itt a napsütéses órák száma, és ez a terület az ország folyóvizekben leggazdagabb régiója
• A régió kulturális értékei kimagaslóak (az épített környezet, kulturális örökség, kulturális rendezvények és programok)
• A régió egészére jellemző a tanyás településszerkezet (ez jó alapot biztosít a falusi-tanyai turizmus fejlesztésének)
• A régió gazdag nemzetiségi tradíciókkal rendelkezik (román szlovák, szerb, horvát, székely)
• Az interregionális együttműködés növekedése (a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió)

Az év hagyományosan legforgalmasabb hónapjait, a júliust és augusztust is tartalmazó III. negyedévben a vendégéjszakák száma 18%-kal csökkent 2019 azonos időszakához mérten, viszont 4,2%-kal meghaladta a 2020. évit.

A külföldről érkező vendégek 2021. július–szeptemberben 18 ezer éjszakára maradtak, 59%-kal kevesebbre, mint két évvel ezelőtt, de 2020 azonos időszakához képest közel háromszor többre. A belföldi vendégek 219 ezer éjszakát töltöttek a megyei szálláshelyeken 2021 III. negyedévében, ami a 2019. évi értéktől 11%-kal, a 2020. évitől 1,1%-kal maradt el.

A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele az első kilenc hónapban összességében 4,1 milliárd forint, július–szeptemberben 3,0 milliárd forint volt. Utóbbi összeg folyó áron a 2020 azonos időszakit meghaladta, a 2019. évinél 0,9%-kal kevesebb volt.

Címlapkép: Getty Images