Küszködnek a kisboltok: rengeteg kereskedőnek az utolsó koporsószög az árstop

A kereskedőknek nem érdekük a hiány

A multiláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György emlékeztetett, hogy az élelmiszerárstop tavaly februári bevezetésétől idén január 12-éig az volt a szabály, hogy ez egyes napokon legalább annyit kellett tartani az árstopos termékekből, amennyi készleten volt azokból az előző év azonos napjain. 2023. január 12-től viszont már legalább annyit, de szükség szerint akár kétszer annyit is kellene tartani a vásárlói igények alapján, mint a 2021-es, azonos naptári napi átlagkészlet. Ha egy bolt fogyasztóvédelmi ellenőrzést kapott, a kormányhivatal szakemberei nem elégedtek meg azzal, hogy éppen mi van a polcon, hanem bekérték és ellenőrizték a készletnyilvántartást is – szigorúak voltak, és ha nem találtak rendben valamit, bírságoltak, egyes esetekben milliókra.

A visszajelzések szerint a kereskedők nemcsak az előírt készletet igyekeznek tartani (hogy az ellenőrzésen ne kapjanak bírságot), hanem annál többet, hogy a vevőiket nagyobb eséllyel tudják kiszolgálni.

Az is megtörténik (átmenetileg, rövid időre), hogy a dolgozó nem tudja rögtön pótolni a raktárból az éppen elfogyott terméket, mert például meghibásodik egy áruházi eszköz, de ilyenkor a lehető leghamarabb feltöltik a polcokat a raktárkészletből

– mondta Vámos György.

Az árstop napról napra növekvő terheit a kereskedő viseli – emlékeztetett Vámos György utalva arra is, hogy a 2021. október 15-i, egy éve változatlan árstopos bolti árak mellett a beszerzési árak folyamatosan mennek fel, így egyre nagyobb a veszteség.

Az ársapkás termékeknél magasabb a beszerzési ár, ugyanis nemcsak az élelmiszerek fogyasztói árai emelkedtek jelentősen az elmúlt évben Magyarországon, hanem az élelmiszeripar átadási árai is – nagyjából hasonló mértékben.

Drágult az élelmiszeripar számára az alapanyag, az energia, ráadásul aszály volt. Az élelmiszeripari átadási árak növekedése meghatározó a (nem árstopos) fogyasztói árak növekedésénél, és a beszállítók nem adják olcsóbban az árstopos termékeket sem csupán amiatt, mert azok hatósági árassá váltak. És mivel hónapról hónapra emelkednek a beszerzési árak, ebből jelentős veszteség keletkezik a kiskereskedőknél.

Az MNB szerint ezt a veszteséget a boltok 100 százalékban átterhelik a vevőkre (más termékeknél), Nagy Márton szerint viszont csak 60–70 százalékban.

Vámos György nem mondott százalékot, de azt elárulta, hogy míg az árstop első hónapjaiban a kereskedőknél a költséglefaragás volt a jellemző, később, amikor már ez nem volt elég, nem volt más választásuk, és a láncok kénytelenek voltak megpróbálni más termékek árán legalább részben ellensúlyozni a veszteséget. Azonban az infláció okozta fokozatos keresletcsökkenés miatt ez elég korlátos lehetőség, hiszen az áremelés – mennyiségben, volumenben – forgalomcsökkenéssel jár, ami egy határon túl nem érdeke a kereskedőnek. A statisztikák szerint a második félévben már csökkent a boltok élelmiszeres forgalma – ahogy nőttek az árak, úgy vásároltak az emberek egyre kevesebb élelmiszert kilóban, literben, darabban.

A kiskereskedők tönkremehetnek bele

Egy időben próbálkoztak a kisboltok azzal, hogy a nagyobb multiláncoknál szerezték be a hiányos árstopos termékeket, de a mennyiségi korlátozások miatt ez már nem megy. Így nehéz megfelelniük annak a követelménynek, hogy mindig legyen a polcon ársapkás termék. Miközben ők is rendre kapnak büntetést a fogyasztóvédelemtől. Egyébként pedig abból élnek, hogy eladnak, vagyis érdekük, hogy legyen árujuk, nem a forgalom ellenségei.

A különbség az, hogy az a veszteség, ami a multinak fáj, a kisboltnak akár a koporsószöget is jelentheti

- fogalmazott. Nagy Márton egyébként az említett interjúban azt is mondta, hogy szerinte a kiskereskedelmi üzletektől elvárható, hogy a bankokhoz és a Molhoz hasonlóan lenyeljék az árstop okozta veszteséget.

Neubauer Katalin megemlítette, ugyan a kétezer fő alatti településeken működő kisboltok cirka egy év után igényelhettek 1–3 millió forintnyi támogatást a veszteségeik mérséklésére (ami valamennyire nyilván segítséget jelent), de az ennél csak egy kicsivel nagyobb lélekszámú települések kisboltjai nem pályázhattak, pedig nyilván náluk is jelentős a veszteség.

Hogy mennyivel többet vásárolhattak a vevők az egyes árstopos termékekből, arról egyelőre nincs adat, de például a 2,8 százalékos UHT-tejnél lehet tudni, hogy a magyar tejipar dupla mennyiséget szállított az üzletekbe 2022-ben 2021-hez képest – mondta Neubauer Katalin. És mivel így a magyar feldolgozóiparban hiány keletkezett a zsíros tejből, importból kellett alapanyagként beszerezni a tejtermékek gyártásához, ami felhajtotta az árakat.

Címlapkép: Getty Images